A vadgazdálkodás jövője elképzelhetetlen korszerű tudás és fenntartható szemlélet nélkül – erről beszélt Zambó Péter, az Agrárminisztérium államtitkára a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) megújult gödöllői épületegyüttesének átadó ünnepségén. Az esemény mérföldkő a hazai felsőfokú vadgazdálkodási és természetvédelmi képzésben.
Tudás, felelősség és hosszú távú gondolkodás
Zambó Péter szerint nemcsak új épületeket adtak át, hanem egy olyan intézményi korszak nyílt meg, amely a jövő szakembereit komplex, rendszerszintű gondolkodásra neveli. A MATE hallgatóit arra készítik fel, hogy szakterületükön túlmutatóan, táji és társadalmi összefüggésekben is képesek legyenek értelmezni a természet folyamatait és az emberi beavatkozás hatásait.
Kiemelte, hogy a szakmai hagyományok megőrzése mellett a megújulás is létfontosságú. Az itt oktatott és kutatott vadgazdálkodási ismeretek már nem csupán fajgazdálkodásról szólnak, hanem ökoszisztémák, társadalmi igények és környezeti hatások együttes kezeléséről is.
Fotó: Vermes Tibor
Egy ökológiai rendszer részei vagyunk
Az államtitkár hangsúlyozta, hogy az agrárium, az erdészet, a vadgazdálkodás és a természetvédelem nem különálló szakterületek, hanem ugyanazon táj és klíma, valamint ugyanazon közösségek igényeire válaszokat kereső ágazatok. A jövő kihívásai – mint például az élőhelyek átalakulása vagy a rekreációs célú természetjárás fokozódása – csak naprakész tudással és rugalmassággal kezelhetők.
A fenntarthatóság fogalmát sem statikus célként kell értelmezni, hanem egy folyamatosan újrahangolandó egyensúlyként, amelyhez az oktatási intézményeknek kulcsszerepük van a tudás átadásán túl, a szemléletformálásban is.
Korszerű feltételek a gyakorlati képzéshez
A MATE Vadgazdálkodási és Természetvédelmi Intézete ma már az ország legnagyobb ilyen jellegű felsőfokú képzési központjaként működik. A megújult épületegyüttes nemcsak korszerű infrastruktúrát biztosít, hanem lehetőséget teremt arra is, hogy a hallgatók a nemzetközi szintű kutatások és a gyakorlati képzés magas színvonalával találkozzanak egy helyen.
Az új környezet és a modern oktatási eszközök segítik azt a fajta komplex gondolkodást, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a következő generációk valódi, hosszú távú válaszokat adjanak a természetgazdálkodás kihívásaira.
Indexkép: AM/Vermes Tibor