A Föld teljes felszínének csupán töredéke alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, hiszen a víz borította területek, a sivatagok, a magashegységek és más természetes akadályok jelentősen szűkítik a rendelkezésre álló talajfelületet. Azonban az éghajlati tényezők hatásairól sem feledkezhetünk meg.

Még azon szárazföldi térségek közül is, amelyek fizikailag művelhetők lennének, sok terület válik használhatatlanná az élelmiszer-termelés szempontjából a szélsőséges időjárási viszonyok miatt.

Szélsőséges hőmérsékletek, túl alacsony csapadékmennyiség, hosszan tartó aszályok vagy éppen túl rövid tenyészidőszak – mind-mind olyan tényezők, amelyek megakadályozzák a fenntartható mezőgazdasági tevékenységet.

A NAK arra kereste a választ, mekkora további területről kell lemondanunk, ha az éghajlati adottságokat is figyelembe vesszük. A cél, hogy közelebb kerüljünk annak megértéséhez: milyen kevés földterület biztosítja a teljes emberiség élelmiszer-ellátását – és miért létfontosságú ezen területek védelme, fenntartható használata. 

Földünk mekkora része túl hideg a mezőgazdasági termeléshez?

A Föld szárazföldjeinek kb. 15%-án túl alacsony az éves hőmérséklet, így ezek a zónák alkalmatlanok növénytermesztésre. Ilyen területek jellemzően az északi félteke tajgái és tundrái. Bár agrárhasznosításra nem alkalmasak, mégis óriási jelentőségük van: oxigéntermelésük kiemelkedő, tőzeglápjaik pedig hatalmas mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el a levegőből. A természet ökoszisztémájának e nélkülözhetetlen elemei, ha nem is "kenyeret teremnek", de klímavédelmi szempontból aranyat érnek.

föld

A Föld szárazföldjeinek kb. 15%-án túl alacsony az éves hőmérséklet, így ezek a zónák alkalmatlanok növénytermesztésre – fotó: Pixabay

Mekkora része túl forró?

2% a helyes válasz. Más vidékeken éppen ennek ellenkezője a probléma: a nappali 50 °C-os hőmérséklet, valamint az évi 250 mm alatti csapadékmennyiség teszi lehetetlenné a mezőgazdaságot. Ráadásul növényzet és humuszos talaj híján ezek a területek még a kevés csapadékot sem képesek megtartani. A klíma ilyen formája nemcsak a haszonnövények növekedését, de a talajképződést és az ökoszisztémák kialakulását is megakadályozza.

Mekkora része túl száraz?

A helyes válasz 20%!

A talaj és a hőmérséklet önmagukban még nem elegendőek – a növényeknek vízre is szükségük van. A bolygó talajjal fedett területeinek körülbelül 20%-a sivatagos vagy félsivatagos övbe esik, ahol a csapadék kevés, és az elpárolgás sokszorosa a lehulló eső mennyiségének. Ráadásul ezek a területek évről évre terjednek: a sivatagosodás lassú, de folyamatos folyamat, amelyet a túllegeltetés, az erdőirtás és a nem fenntartható talajhasználat is gyorsít.

Fentiek során éghajlati szempontból is tovább vizsgáltuk bolygónk szárazföldi területeit, hogy azok alkalmasak-e mezőgazdasági termelésre. Az elemzett térségek jelentős részét – a szélsőségesen hideg, forró vagy tartósan száraz területeket – sajnos ki kellett zárnunk. Bár ezek a régiók nem járulnak hozzá közvetlenül az élelemtermeléshez, mégsem tekinthetők elveszettnek vagy haszontalannak.

Épp ellenkezőleg: számos természetes szolgáltatást nyújtanak, például oxigéntermelést, szénmegkötést vagy a globális éghajlati rendszer stabilizálását. Ezek az ökoszisztémák bolygónk egészségének fenntartásában kulcsszerepet játszanak.

Ugyanakkor mezőgazdasági szempontból ezek a területek nem hasznosíthatók. A számok nyelvén: a Föld teljes felszínének csupán 34%-a szárazföld, és ebből eddig már közel 58%-ot kizártunk a mezőgazdasági termelésből.

Ez azt jelenti, hogy mindössze körülbelül 14,3% marad (az egész bolygónk területéből és 42% a szárazföldi területekből), ahol elviekben lehetséges az élelmiszer-termelés – legalábbis bizonyos korlátok között.

De vajon mi a helyzet a maradék területekkel? Valóban mindegyik alkalmas a mezőgazdaságra? A következő részben ezekre a speciális, gyakran problémás régiókra térünk ki. Célunk, hogy még pontosabb képet kapjunk arról, hol és milyen feltételekkel képes a Föld eltartani az emberiséget – és hogy mit jelent ez a jövő generációi számára.

Forrás: NAK
Indexkép: pexels.com