Hazánkban egyre kevesebb az igazán idős, odvas fa – legyen szó ártéri ligetekről, hegyvidéki bükkösökről vagy akár városi parkokról. Pedig ezek a fák külön kis „bérházak” az élővilág számára: odvaikban rovarok, madarak, denevérek, kisebb emlősök találnak búvóhelyet, táplálékot, szaporodóhelyet.

A 2026-os Év Rovara szavazás jelöltjei mind ehhez a különleges mikroélőhelyhez kötődnek: lárváik faodvakban fejlődnek, ott táplálkoznak, pihennek vagy ott vészelik át az év nehezebb időszakait. A három jelölt:

  • a remetebogár (Osmoderma barnabita),
  • a párducfoltos hangyaleső (Dendroleon pantherinus),
  • és a gyászbagoly (Mormo maura) bagolylepke.

Nézzük, kikre is szavazhatunk!

Remetebogár – az öreg fák illatos „kincsese”

A keleti remetebogár Magyarország és egész Európa egyik legritkább, legkülönlegesebb bogárfaja. A 2,5–3 centiméteres, fényes, sötétbarna bogár első ránézésre talán nem feltűnő, de aki egyszer megérzi jellegzetes, sárgabarackra emlékeztető illatát, nem felejti el.

Rovarok

A remetebogár – Fotó: Getty images

Miért különleges?

  • Lárvái kizárólag nagy, idős fák odvaiban fejlődnek, ahol a korhadó faanyagot fogyasztják.
  • A fafaj szinte mindegy, a lényeg a megfelelő, korhadt odú – mégis leggyakrabban ártéri füzesekben és öreg tölgyekben, bükkökben találjuk.
  • Kifejlődése lassú: 2–4 évig is eltarthat, mire a nagy, pajorszerű lárvából bogár lesz.
  • A kifejlett állatok nyár derekán jelennek meg, többnyire rejtve maradnak az odúk mélyén, csak meleg, szélcsendes estéken repülnek ki párt keresni. Ilyenkor erjedő fafolyadékot, túlérett gyümölcs levét nyalogatják.

A remetebogár fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Mivel élőhelyei – az idős, odvas fák – egyre fogynak, hosszú távú megőrzéséhez a hagyásfák, idős ligetek tudatos védelme nélkülözhetetlen.

Párducfoltos hangyaleső – ragadozó a faodúban

A párducfoltos hangyaleső jóval kisebb, mint a remetebogár, de legalább olyan látványos. Karcsú test, hosszú csáp, keskeny, háztetőszerűen összecsukható szárnyak – és a neve sem véletlen: szárnyán jellegzetes, „párducfoltra” emlékeztető mintázat látható.

Miért különleges?

  • Lárvái faodvakban élő ragadozók, ahol más rovarok lárváira, imágóira vadásznak.
  • A „klasszikus” homokos tölcsért építő hangyalesőktől eltérően nem készítenek tölcsért, hanem a faodú morzsalékos anyagában mozognak.
  • Testük dúsan szőrözött, ami segíti őket ebben a sajátos élőhelyben.
  • A kifejlett hangyalesők gyengén repülnek, a fény vonzza őket, nyár közepén rajzanak, éjjel párzanak. Petéiket szintén faodvakba rakják, így teljes életciklusuk lazán korhadó, üreges faanyaghoz kötött.

A faj védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Elsősorban melegkedvelő erdőkben, ligeterdőkben található meg, de lárváit már régi épületek padlásterében, szétmálló faanyagban is kimutatták. Ritkaságának fő oka ugyanaz, mint a remetebogárnál: fogynak az odvas fák.

Rovarok

Párducfoltos hangyaleső – Fotó: wikipédia

Gyászbagoly – a „bagolylepke”, amely az odúban nyaral

A gyászbagoly a bagolylepkék családjának egyik legnagyobb szárnyfelületű hazai faja. Nem rikító, mégis impozáns: barnásszürke alapszíne sötétebb és világosabb sávokból áll, hátulsó szárnyán két jellegzetes világos keresztcsík fut végig. Mérete és tónusos mintázata alapján könnyen felismerhető.

Miért különleges?

  • Bár mediterrán eredetű faj, kerüli a perzselő, száraz élőhelyeket.
  • A nyári hőségben kifejezetten hűvös, párás, sötét zugokat keres: faodvakat, sziklarepedéseket, vízátfolyókat, olykor pincéket.
  • Gyakran több példány is együtt húzódik meg egy odúban – miniatűr „alvókolóniákat” alkotva.

A gyászbagoly júniusban kel ki bábjából, fő repülési ideje július–augusztus, de a rejtett életmód miatt ilyenkor sem könnyű észrevenni. Hernyóként telel, ősszel főként lágyszárúakon, tavasszal fák, bokrok zsenge levelein táplálkozik. A kifejlett lepkéhez hasonló, barnásszürke színe kiváló rejtőszínt ad az avarban, fakéreg alatt.

A faj védett, természetvédelmi értéke 5000 Ft.

Rovarok

A gyászbagoly bagolylepke – Fotó: wikipédia

Miért fontosak az odvas fák – és a szavazatod?

A három jelölt közös üzenete egyszerű: idős, odvas fák nélkül ők sincsenek. Ezek a fák:

  • élő és elhalt részeikkel egyaránt élőhelyet biztosítanak,
  • kulcsszerepet játszanak a biodiverzitás fenntartásában,
  • táplálékot, búvóhelyet, szaporodóhelyet nyújtanak számos rovarnak, madárnak, denevérnek.

Az erdőgazdálkodás, a folyószabályozás, a faápolási gyakorlatok miatt azonban egyre kevesebb az igazán öreg, odvas példány. Amikor a 2026-os Év Rovaráról szavazunk, valójában ezeknek az élőhelyeknek a fontosságára hívjuk fel a figyelmet.

Ismerd meg a remetebogarat, a párducfoltos hangyalesőt és a gyászbaglyot – és szavazz december 6-a éjfélig a Magyar Rovartani Társaság oldalán arra, amelyik szerinted a legméltóbb „nagykövete” ennek a különleges, odvas fa-világnak.

Forrás: Magyar Rovartani Társaság

Indexkép: Wikipedia