A kiskultúrás növények fontos szerepet töltenek be a magyar mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának erősítésében, ugyanakkor az elérhető növényvédelmi megoldások köre jóval szűkebb.
A munkacsoport tevékenysége ezért kiemelt jelentőségű: hidat képez a termelők, a hatóságok és a gyártók között, és olyan közös szakmai alapot teremt, amely elősegíti, hogy a magyar gazdálkodók a jövőben is biztonságosan, fenntartható módon és versenyképes feltételek mellett termelhessenek.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Országos Kiskultúrás Munkacsoportja 2025-ben is aktívan dolgozott azon, hogy a kisebb területen termesztett, de nagy gazdasági és exportértékkel bíró növénykultúrák számára is biztosított legyen a megfelelő növényvédelmi eszköztár. A munkacsoport októberben tartotta meg éves ülését Dunaharasztiban, ahol az Agrárminisztérium, Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a szakmai szervezetek, a gyártók és a forgalmazók képviselői közösen dolgoznak a kiskultúrás engedélyezés folyamatos fejlesztésén.
2025: számszerű eredmények és kézzelfogható előrelépések
Az idei évben 2025. szeptember végéig összesen 8 új készítmény, 294 kiskultúrás kiterjesztés és 29 okiratmódosítás valósult meg, amelyek összesen 199 egyéb kultúrát érintettek. A kiskultúrás munkacsoport évről évre eredményesen dolgozik, ami jól mutatja, hogy a közös szakmai munka, a termelői visszajelzések és a hatóság támogatása kézzelfogható eredményeket hoz a gyakorlatban.
A munkacsoport folyamatosan dolgozik azon, hogy a jelenlegi szükséghelyzeti engedélyek helyett minél több esetben alapengedély születhessen. Ehhez elengedhetetlen a részletes kockázatbecslés, a vizsgálati adatok gyűjtése és a gyártókkal való közvetlen együttműködés.
Új lehetőségek az uniós színtéren
Uniós szinten is előrelépés várható: új kiskultúrás adatbázis jön létre, amely átláthatóvá teszi, hogy mely tagállamok rendelkeznek vizsgálati adatokkal, és hol vannak lehetőségek adatmegosztásra vagy közös engedélyezésre.
A 2025 végére tervezett európai konzultáció várhatóan új irányokat nyit a biokontroll hatóanyagok és termékek engedélyezési folyamatainak egyszerűsítésében, valamint hozzájárulhat az „egyszerű anyagok” és a biológiai növényvédő szerek egységes besorolásának kialakításához.
A kiskultúrás növények fontos szerepet töltenek be a magyar mezőgazdaság versenyképességének és fenntarthatóságának erősítésében – fotó: pexels.com
A munkacsoport szakterületi megbeszélései rávilágítottak arra, hogy az egyes ágazatok eltérő kihívásokkal és fejlesztési igényekkel szembesülnek.
A Magyar Biokultúra Szövetség részéről elhangzott, hogy bár egyre több pénzügyi forrás segíti a biogazdálkodást, aminek köszönhetően a biogazdaságok nagysága már elérte a 400 ezer hektárt, a gazdálkodók számára továbbra is komoly kihívást jelent a megfelelő szakmai támogatás hiánya és a készítmények korlátozott elérhetősége.
A gyógynövénytermesztésben továbbra is kulcsfontosságú a gyártók és termelők közötti együttműködés, mivel sok esetben hiányoznak a kockázatértékeléshez szükséges vizsgálati adatok. Az engedélyezési folyamatok felgyorsítása és a termelők aktív adatközlése ezért elengedhetetlen a kiterjesztések sikeréhez.
A hajtatásos zöldségtermesztésben az elmúlt időszakban enyhe visszaesés tapasztalható a biológiai növényvédelem alkalmazásában, ami figyelmeztető jel az ágazat számára. A cél, hogy a fenntartható technológiák térnyerése mellett bővüljön az elérhető engedélyezett készítmények köre, és a termelők számára kiszámíthatóbb növényvédelmi háttér alakuljon ki.
A munkacsoport a következő időszakban is a gyártók, kérelmezők és hatóságok közötti együttműködés erősítésére törekszik, hogy a kiskultúrás engedélyezés folyamata még hatékonyabbá váljon – fotó: pexels.co
A szabadföldi zöldségfélék esetében több sikeres kiterjesztés valósult meg az elmúlt években. A prioritási listák élén továbbra is a paprika, a burgonya, az ipari paradicsom és a gyökérzöldségfélék állnak, amelyek meghatározó szerepet játszanak a hazai termelésben.
A dísznövénytermesztésben a munkacsoport a mezőgazdasági kultúrákkal összehangolt engedélyezési eljárásokat, valamint az importból érkező növények növényegészségügyi ellenőrzésének további fejlesztését és egységesítését szorgalmazta. Az ágazat különösen érzékeny az invazív károsítók megjelenésére, mivel a nemzetközi kereskedelem révén könnyen bekerülhetnek új, súlyos betegségek (pl.: Xylella fastidiosa). A megelőzés és az ellenőrzési gyakorlat fejlesztése ezért kulcsfontosságú a hazai dísznövényágazat növényegészségügyi biztonságának megőrzésében.
A dohányágazatban továbbra is korlátozott a rendelkezésre álló növényvédelmi készítmények köre, különösen a kártevők elleni védekezés területén. A MADOSZ ezért az elmúlt időszakban több gyártóval is szakmai együttműködést kezdeményezett annak érdekében, hogy bővüljenek a dohánytermesztésben felhasználható engedélyezett készítmények. A munkacsoport támogatja ezeket a törekvéseket, mivel a partnerségek hozzájárulhatnak a dohányágazatban alkalmazható készítmények körének bővítéséhez.
A következő évek fő irányai
A munkacsoport a következő időszakban is a gyártók, kérelmezők és hatóságok közötti együttműködés erősítésére törekszik, hogy a kiskultúrás engedélyezés folyamata még hatékonyabbá váljon. Kiemelt cél a biológiai megoldások arányának növelése.
A munkacsoport továbbra is várja a termelők, forgalmazók és szakmai szervezetek javaslatait arra vonatkozóan, hogy mely készítményekre, hatóanyagokra vagy megoldásokra lenne igény a kiskultúrás engedélyezések körében, hogy ezek az igények időben beépülhessenek a prioritási listákba és az engedélyezési folyamatokba.
A kiskultúrás engedélyek listája a NÉBIH weboldalán, erre a LINKRE kattintva érhető el.
Forrás: NAK
Indexkép: shutterstock.com
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)