A többgenerációs családi gazdaság sikertörténete a ’70-es évek végén kezdődött, amikor a fóliás termesztés még gyerekcipőben járt – ma pedig saját fejlesztésű gépekkel és korszerű öntözéssel dolgoznak. Tóth Arnold ügyvezetővel beszélgettünk a kezdetekről, a petrezselyem „Forma–1-es” precizitásáról és a jövő kihívásairól.
– A Zöldi Kertészet hozzánk, a Tóth családhoz kötődik– kezdi a történetet Tóth Arnold. – A gyökerek egészen a dédszüleinkig nyúlnak vissza, de a ma ismert termelés alapjait édesapám és két testvére fektette le a ’70-es évek végén, ’80-as évek elején.
A család eredetileg sóskát termesztett, de a piac kiszámíthatatlansága és az alacsony árak miatt váltottak.
– A sóskát Dunaföldváron főként olyanok termesztették, akik ki voltak szolgáltatva a kereskedőknek. Aztán édesapámék meglátták a lehetőséget a petrezselyemben – igaz, az akkor még főként gyökérzöldségként volt ismert. A fordulópontot a fóliás takarás hozta meg: abban az időben kezdett elterjedni a fóliasátor. Ők felismerték, hogy ha a petrezselymet télire lefedik, januárban még eladható, szép levelet hoz. Ez volt a siker kulcsa. A konkurencia akkor még földből kiszedett gyökereket hajtatott, abból nőttek sárgás levelek – a fóliás petrezselyem ehhez képest gyönyörű volt – magyarázta.
A petrezselyem: sok munka, kevés csillogás, biztos megélhetés
Tóth Arnold szerint ez a kultúra soha nem a gyors meggazdagodásról szólt.
A petrezselyem nem hoz nagy pénzt. Sziszifuszi munka: vágni, csomózni, kötözni kell. De nagy tételben mindig megérte.
– Már a ’80-as évek elején mázsaszám vitték a csomózott petrezselymet Budapestre a szüleink. Nem pár csokorral mentek a nagybanira, hanem ezres tételekkel. Akkor nagyon drága volt, ma hullámzóbb a piac. A boltokban a felvásárlási árak háromszorosát látjuk viszont, de aki kitart, az megél belőle.
A Zöldi Kertészet ma is stabilan szállítja a petrezselymet az ország áruházláncaiba.
– Nem közvetlenül, de a legtöbb nagyáruházban a mi petrezselymünk van a pulton. Ha valaki Magyarországon csomózott petrezselymet vesz, az nagyon nagy eséllyel tőlünk származik – árulta el.
Négy-ötszáz tonna levélpetrezselyemből
A gazdaságban ma mintegy 500 hektár területet művelnek, ebből 20–25 hektáron termesztenek levélpetrezselymet. Ez a legkisebb terület, mégis az egyik legjövedelmezőbb.
– A betakarítást saját fejlesztésű gép végzi – nem alternáló kasza, hanem egy ipari kenyérszeletelőből átalakított forgótárcsás szerkezet. Teljesen egyedi megoldás – meséli büszkén Tóth Arnold.
A csomózás továbbra is kézi munka, amit 15–18 állandó dolgozó végez az udvarban.
A betakarítást saját fejlesztésű géppel végzik – Fotó: Zöldi Kertészet
– Nem mossuk minden esetben a növényt, csak ha az időjárás miatt saras lesz. A cél, hogy tisztán jöjjön le a földről. A csomózás viszont kézzel megy – ez az a pont, ahol nincs gép, ami kiváltaná az embert – tudtuk meg tőle.
A hűtőházakban évente 15–18 ezer ládányi, vagyis mintegy 150 tonna petrezselymet tárolnak. A csúcsszezon decembertől februárig tart, az éves eladott mennyiség óriási, 400-500 tonna.
Sokféle növény, változó piac
A Zöldi Kertészet nem csak petrezselymet termel.
– Volt idő, amikor étkezési borsóból 70 hektárt termesztettünk, ma már egyet sem. Egyszerűen nem éri meg: a mirelit borsó olcsóbb, az emberek nem akarnak fejteni – mondta.
A jelenlegi portfólióban búza, árpa, kukorica, őszi mák, napraforgó, burgonya, takarmányborsó, szója és kapor is szerepel.
– Most a levélpetrezselyem a legjövedelmezőbb, de figyeljük a változásokat. A takarmánykukoricát például visszavesszük, mert már öntözve sem éri el az ideális termést. A klímaváltozás és az energiaárak miatt nehéz kiszámítani, mi lesz jövőre – jegyezte meg.
„Nem biók vagyunk, de a természetesség felé haladunk”
A gazdaság a Duna-völgyi főcsatornából kapja az öntözővizet.
– A zöldségféléink 70–75 százaléka öntözhető. Ez óriási előny, de még így is figyelni kell az energiafelhasználásra. Drága lett a víz és az áram, mindent optimalizálni kell – magyarázta.
Nagyon fontos, hogy a lombozat a szezon végéig egészséges maradjon – csökkenő vegyszerhasználat mellett – Fotó: Zöldi Kertészet
A jövő irányáról Tóth Arnold így fogalmaz:
– Hosszú távra most nehéz tervezni. A klímaváltozás, a növényvédőszer-kivonások és a vásárlóerő csökkenése mind kihívás. De mindig is kísérletezők voltunk. Azt valljuk, hogy a természetes irányt kell keresni – nem biók vagyunk, de a vegyszerhasználatot folyamatosan csökkentjük. A jövő azé, aki alkalmazkodik.
Munkában a betakarító brigád – Fotó: Zöldi Kertészet
Hat testvérből négy maradt – a folytonosság ereje
A Zöldi Kertészet ma négy testvér vezetése alatt működik.
– Hatan vagyunk testvérek, mindannyian dolgoztunk benne, kettő kivételével ma is benne vagyunk. Belenőttünk ebbe. A folytonosság, az állandó minőség a legnehezebb, de ez a kulcs – szögezte le. – A Zöldi Kertészet sikere abban rejlik, hogy minden generáció tett hozzá valamit.
Tóth Arnold zárógondolata jól összefoglalja a család szemléletét:
– Mi mindig a jövőt próbáltuk építeni. Ez a szakma ma már nem a gyors haszonról szól, hanem a kitartásról és az új utak kereséséről. A petrezselyemmel kezdtük – és minden bizonnyal ezzel is írjuk tovább a családunk történetét – zárta végül.
Indexkép: Zöldi Kertészet
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
