Carlos Dugarte, a Vertinetik Kft. ügyvezetője a PREGA konferencián elhangzott előadásában a talaj természetes táplálásának egyik lehetséges eszközét, a drónnal végzett takarónövény-vetést mutatta be, németországi kísérleti eredmények alapján.

Hiszen a permeteződrónok engedélyezésével kapcsolatos uniós egyeztetések mellett egyre nagyobb figyelmet kapnak azok az alkalmazások is, amelyek nem növényvédő szer kijuttatására irányulnak. Ilyen terület a takarónövények vetőmagjának drónos kiszórása, amely megfelelő műszaki megoldással jelenleg is engedélyezhető tevékenység.

Aratás előtt, nem utána

A takarónövények vetése hazánkban jellemzően az aratást követően történik. A drónos technológia egyik legnagyobb előnye azonban éppen az, hogy a vetés az aratás előtt, álló kultúrába is elvégezhető. Ez időelőnyt biztosít, hiszen a mag a betakarítást követően – megfelelő csapadékviszonyok mellett – gyorsabban csírázhat.

A bemutatott kísérlet Észak-Németországban zajlott, ahol a kijuttatás július közepén, mintegy négy héttel a betakarítás előtt történt. Magyarországi körülmények között ez jellemzően korábbi időpontra, akár június elejére eshet, az adott növénykultúrától és érési viszonyoktól függően.

Carlos Dugarte

Fotó: Agroinform.hu


Alkalmazott technológia

A vetést egy XAG P100 Pro típusú kijuttató drónnal végezték, amely granulátumszóró egységgel és vertikális lengő szórószerkezettel rendelkezik. Ez a megoldás az egyenletesebb szórásképet segíti elő, ami takarónövények esetében kulcsfontosságú.

A kísérleti területet négy részre osztották:

• három parcellán drónos kijuttatást alkalmaztak, eltérő vetőmagkeverékekkel,

• a negyedik parcella kontrollként szolgált, ahol hagyományos gépi vetés történt.

A repülési paraméterek a következők voltak:

• körülbelül 5 méteres munkaszélesség,

• mintegy 6 méteres repülési magasság,

• akár 50 km/h munkasebesség.

A rendszer rövid idő alatt jelentős mennyiségű vetőmag kiszórására képes, folyamatos fordulókkal és újratöltéssel.

Keverékek és állományfejlődés

A három különböző keverék alkalmazásának célja az volt, hogy megvizsgálják, mutatkozik-e különbség a drónos kijuttatás hatékonyságában az eltérő összetételű takarónövénymixek között.

A betakarítást követően, kedvező csapadékviszonyok mellett már egy héten belül megindult a csírázás. Augusztus végére jól látható borítottság alakult ki, október közepére pedig egyenletes, zárt növényállomány jött létre a drónnal vetett parcellákon.

Fontos megjegyezni, hogy a drónos vetés nem soros vetésre alkalmas technológia, hanem egyenletes felszíni fedettség kialakítására. A cél tehát nem a precíziós sortávolság, hanem a homogén talajtakarás.

A bemutatott eredmények alapján az egyik keverék esetében – amely megegyezett a kontrollparcellán alkalmazott vetőmag-összetétellel – a drónos kijuttatás gyorsabb és egyenletesebb borítottságot eredményezett, mint a hagyományos vetés.

Carlos Dugarte

Fotó: Agroinform.hu


Mi történik takarónövény nélkül?

A kísérletben bemutatták azt a területet is, ahol nem alkalmaztak takarónövény-vetést. Itt jelentős gyomosodás volt megfigyelhető, ami jól érzékeltette a talajfedettség szerepét a gyomelnyomásban és a talajvédelemben.

A takarónövények hozzájárulhatnak:

• a talajszerkezet javításához,
• a szervesanyag-tartalom növeléséhez,
• a vízmegtartó képesség erősítéséhez,
• a tápanyag-feltáródás és -megőrzés támogatásához.

Költség és megtérülés

A gazdaságossági számítások szerint a hagyományos technológia három munkamenetet igényelhet:

• tarlóművelés,
• magágy-előkészítés,
• vetés.

A drónos kijuttatás ezzel szemben egyetlen menetben elvégezhető.

A bemutatott példában a hagyományos technológia költsége mintegy 107 euró/hektár volt, míg a drónos vetés hozzávetőleg 35 euró/hektár költséggel valósult meg. A számítások alapján egy kijuttató drón beruházása hozzávetőleg 277 hektár kezelése után térülhet meg, kizárólag takarónövény-vetési alkalmazással számolva.

Rugalmasság és talajkímélés

A drónos vetés további előnyei:

• nincs taposási kár,
• nedves talajállapot mellett is alkalmazható,
• rugalmas időzítés,
• kisebb gépigény a csúcsidőszakban.

A technológia tehát nem önmagában cél, hanem egy olyan eszköz, amely bizonyos helyzetekben hatékonyan illeszthető a gazdálkodási rendszerbe. Ahogyan az előadás zárásában is elhangzott: minden új megoldásnak meg kell találnia a helyét a mezőgazdaságban, és a gyakorlatban kell bizonyítania létjogosultságát.

További információk a Vertinetik Kft. honlapján megtekinthetők.