Kevés olyan fa létezik a Földön, amely már a dinoszauruszok korában is jelen volt. A páfrányfenyő, vagyis a Ginkgo biloba azonban ezek közé tartozik. Ez az ősi növény több mint 290 millió éve jelent meg bolygónkon, és azóta számos kihalási hullámot, éghajlati változást és természeti katasztrófát élt túl. Nem véletlen, hogy gyakran élő fosszíliának nevezik. Rendkívüli ellenálló képessége, különleges megjelenése és sokat kutatott gyógyhatásai miatt ma is kiemelt figyelmet kap.
Az élő fosszília története
A ginkgo biloba Kelet-Ázsiából, elsősorban Kína területéről származik, ahol már az emberi civilizáció hajnalán nagy becsben tartották. Templomkertekben, kolostorok közelében és városi környezetben is gyakran ültették, mivel hosszú életűnek és szent növénynek tartották. Bár mára világszerte elterjedt, vadon rendkívül ritka, természetes állományai csupán Kína néhány hegyvidéki területén maradtak fenn.
A páfrányfenyő számos szempontból eltér a legtöbb ismert fától. Kétlaki növény, vagyis külön hím- és nőivarú egyedek léteznek. Levelei jellegzetes, legyező alakúak, amelyek már messziről felismerhetővé teszik. Különlegessége, hogy képes klonális szaporodásra, azaz bizonyos körülmények között önmaga genetikai másolatát hozza létre. A cikászokkal áll közeli rokonságban, magjai pedig nem valódi gyümölcsök, bár külső megjelenésük megtévesztő lehet.
Ginkgo biloba – Fotó: Pixabay
Mérete és rendkívüli ellenálló képessége
A ginkgo biloba impozáns méreteket érhet el: akár 20–35 méter magasra is megnőhet. Koronája szabálytalan, kissé szögletes, gyökérzete pedig mélyre hatol, ami kiváló stabilitást biztosít számára. Ennek köszönhetően jól tűri a szelet, a havazást és a hosszabb száraz időszakokat is. Ellenáll a kártevőknek, a betegségeknek és a légszennyezésnek, ezért különösen kedvelt városi díszfa. Egyes példányai túlélték a hirosimai atombombát is, míg más egyedek életkorát 1600–3500 évre becsülik.
A ginkgo termése és annak megítélése
A nőivarú ginkgo fák ősszel termést hoznak, amelyet gyakran gyümölcsnek gondolnak, valójában azonban mag. A külső, húsos burok sárgás színű és rendkívül kellemetlen szagú, amelyet vajsav és kénes vegyületek okoznak. Ez a bűzös burok védelmi szerepet tölt be, mivel a termést így csak kevés állat fogyasztja.
Fogyasztás és mérgezési kockázatok
Egyes ázsiai országokban – főként Kínában, Japánban és Koreában – a ginkgo magját ünnepi alkalmakkor fogyasztják. Pirítva, főzve vagy rizses ételekhez adva készítik el, íze enyhén diós, állaga krémes. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy nyersen és nagy mennyiségben mérgező, mivel gingkotoxin nevű anyagot tartalmaz. Gyermekek és várandós nők számára nem ajánlott, Magyarországon pedig nem engedélyezett élelmiszerként.
A ginkgo biloba gyógyhatásai
A gyógyászatban elsősorban a ginkgo leveleit használják.
Hatóanyagai közül kiemelkednek a flavonoidok, amelyek antioxidáns tulajdonságúak, valamint a terpenoidok, amelyek az erek tágításával javíthatják a vérkeringést. A ginkgo bilobát leggyakrabban memóriajavítóként, a demencia tüneteinek enyhítésére, valamint perifériás érbetegségek esetén vizsgálják.
A kutatások többsége azonban arra a következtetésre jutott, hogy a ginkgo legfeljebb enyhe tünetcsökkentő hatással bír, de nem képes megelőzni vagy gyógyítani ezeket a betegségeket. Hatása így továbbra is vitatott területnek számít.
Mellékhatások és vitatott területek
A ginkgo biloba nagyobb mennyiségben vagy nem megfelelő alkalmazás esetén mellékhatásokat okozhat, például fejfájást, szédülést, vérzékenységet, emésztési panaszokat vagy allergiás reakciókat. A látásra és a szem egészségére gyakorolt hatását kevés tanulmány vizsgálta, és az eddigi eredmények nem adnak egyértelmű bizonyítékot a hatékonyságára. Egyes kutatások szerint antidepresszánssal kombinálva enyhítheti a depresszió tüneteit, ám ezek az eredmények további vizsgálatokat igényelnek.
Ginkgo biloba ültetése és gondozása
A páfrányfenyő könnyen nevelhető, napos helyen, jó vízelvezetésű talajban érzi magát a legjobban, de szélsőségesebb talajviszonyokat is elvisel. Jól tűri a városi környezetet, a hőséget és a légszennyezést is. Mivel nagyra növő lombhullató fa, ültetéskor fontos a megfelelő hely kiválasztása. Kisebb kertekbe törpe fajták ajánlottak. Az első években rendszeres öntözést igényel, később azonban kifejezetten szárazságtűrővé válik.
Egy fa, amely generációkat köt össze
A ginkgo biloba nem csupán egy különleges megjelenésű díszfa, hanem az élő történelem egyik tanúja. Hosszú élete, rendkívüli ellenálló képessége és sokoldalú felhasználhatósága miatt olyan növény, amelyet nemcsak mi, hanem még az ükunokáink is csodálhatnak majd.
Forrás: greendex.hu
Indexkép: pixabay.com
_fill_540x300_0.jpg)
