40 gazda és közel 400 hektárnyi szántóföld jövője vált bizonytalanná a természetvédelmi területeken életbe lépő szigorú növényvédelmi tilalmak miatt Rajna-vidék-Pfalz tartományban. Az Ahrweiler körzetben található Laacher-tó környékén 2025 őszétől megszűnik a növényvédelmi kivételek lehetősége, így a gazdák nem tudják megvédeni vetéseiket – például repcét, kukoricát vagy más gabonát – a kártevőktől és gyomoktól.



Növényvédelmi rendelet vagy a realitás?

A növényvédő szerek használatát korlátozó rendelet 2021-ben lépett életbe Németországban, és nem tesz különbséget természetvédelmi értékű gyepterületek és intenzív szántóföldi kultúrák között.

A szántóföldi gazdálkodás alá vont területeken a korlátozások azonban jelentős hozamkieséshez vezethetnek, sőt, teljesen ellehetetlenítik a gazdálkodást.

A környékbeli gazdák érdekvédő szervezete szerint ez a szabályozás nemhogy nem szolgálja a természetvédelmet, de hosszú távon csökkentheti a biodiverzitást is. A tiltás például kedvezőtlen hatással van a talajon fészkelő madarakra, mivel a kontrollálatlan gyomosodás és az alternatív művelési módok elterjedése megváltoztatja az élőhelyeket.


kanna

Fotó: Shutterstock


A kivételek rendszere tartományonként változó

Bár a rendelet országos hatályú, a végrehajtása tartományonként eltérő. Észak-Rajna-Vesztfáliában például lehetőség van díj ellenében kivételi kérelmet benyújtani, valamint kompenzációra is pályázhatnak a gazdák. Rajna-vidék-Pfalzban viszont 2025 őszétől

minden kivételi kérelem megszűnik, a mezőgazdasági földek kezelése csak a természetvédelmi irányelvek szerint történhet.

A gazdák képviseletében fellépő Marco Weber (a szervezet elnöke) szerint az állami szerveknek – köztük a trieri igazgatóságnak és a Környezetvédelmi Minisztériumnak – a gazdálkodás regionális sajátosságaihoz kellene igazítaniuk a szabályokat.

A természetvédelem célja sem teljesül

A DLR mezőgazdasági tanácsadója szerint a jelenlegi korlátozások sem a fajvédelem, sem a gazdaság fenntarthatósága szempontjából nem célravezetők. A hagyományos művelés hiánya ugyanis felborítja az ökológiai egyensúlyt, és a természetvédelmi célként megjelölt fajok populációját is negatívan befolyásolja. A gyomosodás és az elhanyagolt területek miatt a biológiai sokféleség csökken, nem pedig nő.

A gazdák követelései

A gazdák egyértelműen az alábbiakat követelik:

  • Kivételi lehetőség visszaállítása a növényvédelmi tilalom alól,
  • Egyedi területek differenciált kezelése: különbségtétel a természetvédelmi célú és mezőgazdaságilag hasznosított területek között,
  • Pénzügyi kompenzáció a kieső termelés miatt,
  • A fajmegőrzés gyakorlati szempontjainak újragondolása.


Az érintett területeken például a repce termesztése is ellehetetlenül, ami számos gazdaságban a vetésforgó egyik alappillére. A tiltás ráadásul jelentős beruházásokat kényszerített ki, például mechanikus gyomirtó eszközök beszerzését, de ezek sem tudják biztosítani a piaci szempontból elfogadható minőséget.

Magyar tanulság: szabályozás kontra gazdálkodás

A német példa rávilágít arra, hogy a természetvédelmi szabályozások és a gyakorlati mezőgazdaság között meg kell keresni a közös pontokat, össze kell azokat hangolni. 

A hatékony természetvédelemhez elengedhetetlen a gazdák aktív részvétele és támogatása, hiba őket kizárni.

A tilalmaknak a helyi viszonyokra kell épülniük, nem általános rendeletekre.

Forrás: agrarheute.com

Indexkép: illusztráció/Shutterstock