Merz kancellárnak egy olyan szándéknyilatkozatot sikerült tető alá hoznia, amelyik lehetővé tenné, hogy a sertéspestis miatti kereskedelmi korlátozások csak a ténylegesen érintett területekre vonatkozzanak (ezt hívjuk "regionalizációnak"). Tehát az igazoltan mentes körzetekből újraindulhatna a sertéshús exportja az ázsiai országba. Ez óriási örömhír lenne a német sertéspiachoz igazodó, magyar szektor számára is, noha a sötét fellegek még messze nem oszlottak el az ágazat fölül. 

Folyamatos válságban a német sertésszektor

Az EU sertéshús-exportja az utóbbi években jelentős visszaesést szenvedett el. Ennek alapvető oka, hogy Kína 2020 szeptemberétől alig vásárol német sertéshúst. A kieső német szállításokat részben pótolta a többi nagy sertéstartó nemzet (elsősorban Spanyolország), de teljes egészében nem sikerült visszahozni a régi exportszámokat. Még nagyobb baj, hogy a magyar sertésárak erősen kötődnek a német piachoz, így ha náluk szorít a cipő, akkor az nekünk is fáj. 

Az EU sertéshúsexportja

Az EU sertéshúsexportja – Fotó: Pig333.com

A kereskedelmi nehézségek mellett a német termelést az egyre keményebb állatjóléti elvárások is sarokba szorítják. Itt 2030-tól már csak a kifutós tartásformákból származó húsokat lehet árusítani, ami – tekintve a sertéspestist – magas kockázattal jár. Az ágazat válságos helyzetét jól érzékelteti az, hogy a már most 10 millió malacot importáló országban attól tartanak, hogy hamarosan további 10 millió hízóalapanyagot kell beszállítaniuk, mert a kocatartás elvárt körülményeit képtelen lesz teljesíteni az ágazat.  

Agyonnyomták a kelet-európai árakat

A kínai piacra szánt sertéshúst nagyrészt az európai piacokra irányították át a német kereskedők. Mivel az összes Kínába irányuló export gyakorlatilag fagyasztott volt, az európai piac viszont alapvetően hűtött árut igényel, így eltolódott a német kivitel termékszerkezete is ebbe az irányba. Tavaly a német kivitel már annak köszönhetően tudott bővülni, hogy fokozni tudta az EU-n belüli eladásait, így az év első felében már az exportjuk 86%-át az unión belüli eladások tették ki. Az olaszok, a hollandok és a lengyelek voltak a német húsok legnagyobb vásárlói. A külpiacok közül pedig az Egyesült Királyság fogadta nagy tételben a német árut.

Mélyben a sertésárak

Mélyben a sertésárak – Fotó: AI

Öt éven át büntetővám Kínától

Kína 2025. december 17‑től antidömpingvámokat alkalmaz az EU‑ból érkező sertéshústermékekre, melynek mértéke 4,9 %-tól 19,8 %-ig terjedhet. Spanyolország 9,8%-os vámot kapott a nyakába, a Németországot sújtó vámtétel nem ismert. A büntetőintézkedés oka valójában nem a dömpingár, hanem az, hogy Európa megpróbálja megakadályozni a kínai elektromos autók bejutását a piacára. Tehát ismét az ipar érdekei miatt szenved a mezőgazdaság. (A büntetés a tejipari termékekre is kiterjed.) 

Ez azt jelenti, hogy a sertésszektornak továbbra is hármas kihívással kell szembenéznie: 

  1. Piaci válság: a kieső kínai keresletre még mindig nem talált jó választ az európai termelés.
  2. Állat-egészségügyi veszély: a sertéspestis folyamatosan veszélyezteti a termelést és a piaci lehetőségeket.
  3. Állatjóléti elvárások: a termelési előírások szigorodása a költségek emelkedését hozza érdemi ellentételezés nélkül.

Válaszul Európa sertésállománya csökken: 2020 és 2024 között 14 millió állat tűnt el a termelésből, ami 10%-os zsugorodást jelent.

Ez a cikkünk kapcsolódik a témához: Sertésenként 15 ezer forint a veszteség, de hiába a segélykiáltás

Indexkép: AI.