Magasabb hőmérséklet alacsonyabb hozam

Sajnos a tudósok azt állapították meg, hogy már csekély hőmérséklet-emelkedés hatására is kevesebb mag és gyümölcs terem. Az alkalmazott túlélési stratégiát úgy lehetne összefoglalni, hogy

Jobb félni, mint megijedni: A növények ugyanis előre felkészülnek a potenciális hőhullámokra azáltal, hogy már enyhe hőség mellett is visszavesznek a pollentermelésből.

- állapította meg Stuart Jansma PhD kutatási projektjében. A felfedezés szerint komolyabb problémákat okozhat, ha a klímaváltozás miatt megnövekszik a meleg napok száma. Jansma szeptember 15-én védte meg PhD disszertációját a Radboud Egyetemen.

Az éghajlatváltozás az átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezet, ami gyakoribb, hosszabb és melegebb hőhullámokat eredményez. Tudjuk, hogy a virágpor - ami a virágok megtermékenyítéséért felelős, vagyis a növények mag és gyümölcstermelésének záloga - kevésbé termelődik magas hőmérsékleten.

Sajnos a tudósok azt állapították meg, hogy már csekély hőmérséklet-emelkedés hatására is kevesebb mag és gyümölcs terem.

Sajnos a tudósok azt állapították meg, hogy már csekély hőmérséklet-emelkedés hatására is kevesebb mag és gyümölcs terem. Kép: Pexels

Korábbi zsákutcák és a megoldás

A korábbi kutatások során a tudósok általában hősokkot alkalmaztak, és a növényeket néhány órára olyan környezetbe helyezték, amely néha akár az 50 °Celsius fokot is elérhette. Stuart Jansma azonban a hosszabb ideig tartó, enyhe melegedés növényekre gyakorolt ​​hatását szerette volna tanulmányozni, mivel ez jobban tükrözi a jelenlegi környezeti változásokat, a körülményeinket. Jansma a paradicsomnövényeket néhány napra 30–34 °Celsius fokos környezetbe helyezte, ami 6 fokkal magasabb, mint a növény számára ideális hőmérséklet, és megvizsgálta, hogyan reagálnak a növények gén- és sejtszinten.

A kutatás azt mutatta, hogy az enyhe hő nem ugyanúgy érinti a növényeket, mint a hősokk. Mondhatnánk, hogy a növény „túlreagál”, egy olyan forgatókönyvre számít, melyben még melegebb napok következnek majd”

– magyarázza Jansma.

Az éghajlatváltozás az átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezet, ami gyakoribb, hosszabb és melegebb hőhullámokat eredményez.

Az éghajlatváltozás az átlaghőmérséklet emelkedéséhez vezet, ami gyakoribb, hosszabb és melegebb hőhullámokat eredményez. Kép: Pexels

Túlreagálás

Kiderült, hogy a paradicsomnövényeknél a hosszabb enyhe hőhatás befolyásolja a növényi hormonok termelődését, a cukrok átalakulását és a fehérjék felcsavarodását. Mindezek a változások együttesen csökkentik a pollenképződést, ami az élő pollen százalékos számarányának csökkenéséhez vezet.

A növény már nem a szaporodásra összpontosít, hanem igyekszik felvértezni magát a külső stressztényezők ellen.

Más kutatók, akik hasonló kutatásokat végeztek rizsnövényeken, megfigyelték, hogy a virágok minden egyes foknyi hőmérséklet-emelkedéssel 10 százalékkal kevesebb élő virágport termelnek. Elvileg nincs szükség túl sok virágporra egy növény megtermékenyítéséhez, de ha alacsony az élő pollen százalékos aránya, az elhalt pollen megakadályozhatja a bibéhez való hozzáférést, így ellehetetlenítve a megtermékenyítést.

A növények túlzott reakciója természetesen negatív hatással van élelmiszertermelési láncokra is.

Kiderült, hogy a paradicsomnövényeknél a hosszabb enyhe hőhatás befolyásolja a növényi hormonok termelődését, a cukrok átalakulását és a fehérjék felcsavarodását.

Kiderült, hogy a paradicsomnövényeknél a hosszabb enyhe hőhatás befolyásolja a növényi hormonok termelődését, a cukrok átalakulását és a fehérjék felcsavarodását. Kép: Pexels

A génszerkesztés is megoldás lehetne - többek között

Jansma szerint: „Minden nappal, mellyel egy növény azt „várja”, hogy még egy hétig eltart majd a meleg idő, kitolódik a gyümölcsök termelésének beindulása. Az éghajlatváltozással egyre nő a meleg napok száma, ami csak súlyosbítja a problémát. Ennek a hatásnak az ellensúlyozására génmódosítással kikapcsolhatnánk a növények aktív reakcióját, ehhez azonban a jelenlegi európai jogszabályok módosítására lenne szükség.”

(Forrás: enn.com)