Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Magunk, a Syngenta részéről 2006-ban kezdtük vizsgálni a kérdést, hiszen abban az évben hoztuk forgalomba az első HO hibridünket, az NK Fertit.

Mivel a napraforgó allogám, azaz idegentermékenyülő, ezen belül rovarporozta (entomofi l) növény, első évben szántóföldi kísérleteinkkel azt céloztuk, hogy milyen mértékben változik az olajösszetételben az olajsav menyisége, ha egyáltalán nincs izoláció. NK Ferti üzemi táblák közül olyanokat választottunk ki (8 hely), amelyek közvetlen szomszédságában hagyományos (linolsavas és egy helyen madéreleségnek való) napraforgót termeltek, azaz a keresztbeporzás lehetősége fennállt az állományok között. Minden egyes vizsgált NK Ferti táblában 20-20 növényt jelöltünk ki. A nyelves virágok megjelenésekor ezeket a növényeket mesterségesen leszigeteltük izolációs zacskóval, a beporzást a virágzás folyamán heti kétszeri szőrmekesztyűvel való bedörzsöléssel segítettük elő. A táblák betakarítása előtt az öntermékenyített tányérokat leszedtük, külön kicsépeltük, és olajsav tartalom meghatározására a szemekből mintát képeztünk, majd olajösszetételre analizáltuk. Ezt a mintát hasonlítottuk össze a tábla széléről betakarított magterméséből vett átlagminta olajsav tartalmával (0 izoláció).

Helyenként változó, 1.1-17.3%-os leromlást tapasztaltunk, átlagban 7,6%-os olajsav csökkenés volt kimérhető (1. grafikon).

Az eredmények alapján a megfigyeléseink a következők voltak:
Az izolált minták olajsav eredményei helytől függően eltérőek voltak, 81% és 92% között alakultak, ami az olajsavszintézis a termőhelytől való nagymértékű függését bizonyította.
Minél magasabb volt az öntermékenyült egyedek olajsav tartalma, annál nagyobb volt a leromlás mértéke.
A tábla széléből vett minták olajsavtartalma 75%-85% között mozgott, ami nagyfokú
kereszbeporzásra utalt. Turán, a legnagyobb leromlást mutató állomány közvetlen szomszédságában madáreleségnek való napraforgót termesztettek.

Az eredmények megerősítették, hogy a hagyományos és magas olajsavtartalmú napraforgók közt izoláció szükséges, ugyanakkor nem szolgáltattak arra vonatkozóan információt, hogy milyen izolációs távolság mellett lehet biztonságosan kiküszöbölni a keresztbeporzást ahhoz, hogy szabvány minőségű HO napraforgót lehessen előállítani.

Ennek megállapítására a következő évben speciális kísérleteket állítottunk be 11 helyen NK Ferti köztermesztési táblákban, melyek mellett hagyományos (linolsavas) napraforgót termesztettek. Nem alakítottunk ki mesterséges izolációt, helyette 100, majd 200 méretenként 20-20 növényt jelöltünk ki a tábla szélétől folytatólagosan, ahol lehetséges volt egészen 800 méter hosszan (1. táblázat). Közvetlen betakarítás előtt a tányérokat kézzel betakarítottuk.

A kicsépelt termésből magmintákat képeztünk, majd olajsavtartalomra azokat meghatároztuk.

Az olajsav értékekre különböző szórás értékeket kaptunk helyenként, a legnagyobbat a tábla széléről vett mintákban, 83-89%, majd a szórás fokozatosan csökkent az izolációs távolság növekedésével (2. grafikon).

Az eredmények alapján a megfigyeléseink a következők voltak:
A minták olajsav eredményei helytől függően eltérőek voltak, 83% és 90,5% között alakultak, kifejezetten jó eredményeket mértünk.
A 3 kisebb tábla esetében, ahol a mintákat a táblaméret miatt csak 200 méterig volt módunkban megszedni, az eredmények a 0 és a 100 méteres izoláció között 3-4%-os javulást hoztak, míg a 100 és 200 méter között 1,5%-ot.
A nagyobb táblák esetében 400 méter felett nem volt olajsav differencia, és a 200 és 400 méter között is elhanyagolható volt a különbség (1%).

A két kísérlet alapján a Syngenta az izoláció meglétét feltétlenül szükségesnek ítéli meg, annak mértékét pedig az alábbi tényezők függvényében javasolja megállapítani:
idegen pollenforrás megléte, linolsavas, vagy étkezési, illetve madáreleségnek termesztett hibrid közelsége,
a hibrid genetikai (olajsav) potenciálja,
a hibrid öntermékenyülési hajlama,
a területen, illetve a táblán várható méhlátogatások gyakorisága,
a tábla nagysága,
idegenbeporzást gátló (erdősáv) elemek,
s nem utolsó sorban a végtermékre előírt minőségi paraméter küszöbértéke.

Kísérleti eredményeink és a fenti tényezők kombinációja folytán, a 100 méter izolációs távolságminimális megtartását mindenképpen indokoltnak tartjuk.

Ha a tábla mérete nem haladja meg a 20 hektárt, s nincs mód tömbösítésre, akkor a HO napraforgó termelést az adott helyszínen nem javasoljuk.