A Zürichi Egyetem és az Asgroscope mezőgazdasági kutatóközpont új eljárása 40 százalékkal javíthatja a kukorica terméshozamát, további műtrágyák és növényvédő szerek használata nélkül. A módszer végtelenül egyszerű és környezetbarát: a szántóföldek talaját mikorrhiza gombákkal kezelik, amely szimbiózisba lép a kukoricával, és jelentősen élénkíti a tápanyagellátását, miközben kész szerves anyagokat kap a növénytől – írja a gyartastrend.hu

kukorica

A szimbiózis a növény számára elsősorban tápanyaghiányos környezetben biztosít előnyt, míg a gombának mindig előnyös – fotó: pixabay.com

A természetes módon a talajban előforduló ún. arbuszkuláris mikorrhizát alkotó gombák nem életképesek a gazdanövény nélkül, míg a növények a gomba nélkül általában igen.

A  gomba a szimbiózis során ásványi anyagokat – foszfort és nitrogént, illetve vizet ad a növénynek, cserébe szerves anyagokat – főként cukrokat és vitaminokat – kap.

Viszont, ha a növény tápanyagellátása kielégítő, a szimbiózis relatíve kisebb mértékű növekedéshez vezet, hiszen a növény a szerves anyagainak egy részét ekkor is a gombának juttatja.

A szimbiózis a növény számára elsősorban tápanyaghiányos környezetben biztosít előnyt, míg a gombának mindig előnyös.

A Zürichi Egyetem és az Asgroscope mezőgazdasági kutatóközpont új eljárása a kukorica terméshozamát 40 százalékkal javíthatja, további műtrágyák és növényvédő szerek használata nélkül.

A svájci tanulmány során a kutatók 54 kukoricafarm 800 kísérleti parcelláján a vetés előtt arbuszkuláris mikorrhiza gombákat kevertek a talajba. A mikorrhiza gombák a parcellák negyedén 40 százalékkal jobb terméshozamot tettek lehetővé.

Azt vizsgálva, hogy miért nem mutatkozott jelentős termésnövekedés az egyharmaduknál, sőt miért csökkent a hozam, a kutatók megállapították, hogy az egészséges talaj ugyanolyan (vagy egyes esetekben alacsonyabb) terméshozamot eredményezett. A kezelés akkor működött a legjobban, amikor már sok egyéb kórokozó volt a talajban.

A csapat ezután a széles körű eredmények alapján a talajmikrobiom-mutatókat használta fel arra, hogy a növénynövekedés változását 86 százalékos pontossággal sikeresen meghatározza bármelyik parcellában a vetés előtt. Tízből kilenc szántóföldön az oltás sikerét meg tudták jósolni, így már előre tudták jelezni a szántóföldi szezon előtt a várható terméshozamot.

Ez a kiszámíthatóság teszi majd lehetővé, hogy a gombákat célzottan olyan földeken használják, ahol azok működni fognak. Ha ez sikerülne, akkor az intenzív növényvédő szer- és műtrágya használatra is kevésbé lenne szükség.

Arra a kérdésre, hogy miként lehetne a gombákat nagyobb kereskedelmi méretekben hatékonyan terjeszteni, még nem sikerült megtalálni a választ, de a kutatók reményei szerint felfedezésük nagy lépést jelenthet a fenntarthatóbb mezőgazdaság felé.