Egyre több mezőgazdasági vállalkozás kényszerül arra, hogy alternatív megoldásokat keressen a megszokott szántóföldi növénytermesztés helyett, a lengyeleknél is. Az értékesítési nehézségek, a hosszan tartó szárazság, valamint a tavaszi fagykárok együttesen arra ösztönzik a gazdákat, hogy a zöldségtermesztés, a fóliaházi, üvegházi technológiák, valamint a közvetlen lakossági értékesítés irányába nyissanak. Egyikük, Piotr Olszewski beszámolója szerint a raktáraiban jelenleg is több mint 30 tonna tavalyi burgonya áll eladhatatlanul, amit teljes mértékben meg kell semmisítenie. Mindezek fényében a szakember a jövőt már egyértelműen az öntözéses gazdálkodásban és a kiskereskedelmi értékesítési csatornákban látja.
A termelők tapasztalatai szerint a tavaszi fejtrágyázás a csapadék krónikus hiánya miatt hosszú időn keresztül teljesen hatástalan maradt, nem tudott hasznosulni. Emiatt néhány gazdaság számára immár a zöldségfélék termesztése és a kiépített öntözőrendszerek jelentik az egyetlen kiutat a csődből.
Bár a napokban náluk is hullott néhány liter csapadék, és ez átmeneti megkönnyebbülést hozhatott a termőföldeken, a gazdálkodók véleménye szerint ez a mennyiség távolról sem elegendő ahhoz, hogy visszafordítsa a hetek óta tartó súlyos aszály káros hatásait. A nyilatkozó gazda azt mondta, hogy a kultúrnövények gyakorlatilag a tavaszi időszak kezdete óta nem jutottak érdemi mennyiségű nedvességhez. A helyzetet tovább fokozták az éjszakai fagyok, amelyek egyes állományokat rendkívül súlyosan károsítottak.
illusztráció – Fotó: Shutterstock
Rámutatott, hogy a legutóbbi esők csupán átmeneti, felületi javulást eredményeztek az ültetvényeken. Elmondása szerint ebből a növények szinte semmit sem érzékeltek, alig lentett valamit a régóta tartó szárazságban. A repce ugyan próbált korrigálni, de az őszi kalászosoknál már megjelentek a száradást jelző sárga foltok, ami komoly aggodalomra ad okot. A fagyok hatásait ráadásul már szakértői bizottságok is elkezdték felmérni a helyszíneken, és a jövőbeni kilátások a bizonytalan időjárás-előrejelzések miatt továbbra sem adnak okot a bizakodásra.
Lengyelország sem úszta meg tehát a környezeti károkat: a vízhiány mellett a hirtelen jött tavaszi lehűlések is hatalmas pusztítást okoztak, a régióban a cukorrépa-ültetvények egy része teljesen megsemmisült. Több termelő kénytelen volt a fagyok után teljesen újravetni a területét, mivel a csírázó növények elfeketedtek és elpusztultak. A fagy okozta veszteségek a környéken rendkívül komolyak, a rövid felmelegedéseket követő fagyhullámok teljesen megakasztják a növényi fejlődést.
A jelenlegi időjárási körülmények éles különbséget mutatnak a rendkívül korán elvégzett tápanyag-utánpótlás és a hagyományos tavaszi műtrágyázás között. Azok a táblák, amelyek már télen vagy nagyon korán megkapták a nitrogént, lényegesen jobb képet mutatnak. A standard tavaszi kijuttatású műtrágya a csapadék hiányában egyszerűen a talaj felszínén maradt az utolsó esőkig, így a növények eddig egyáltalán nem tudták hasznosítani a kijuttatott tápanyagokat.
A szántóföldi nehézségeken túl a gazdasági válság a raktárakban is jelentkezik. A felhalmozott, értékesíthetetlen burgonyakészletek tonnái várnak megsemmisítésre, miközben az új szezon munkálatai már zajlanak, tetemes anyagi veszteséget generálva a termelőknek.
A folyamatos piaci és időjárási anomáliák miatt a lengyel gazdaságok kénytelenek átalakítani a profiljukat. A jövő az ellenőrzött körülmények közötti, öntözött zöldségtermesztésé és a közvetlen értékesítésé. A fóliasátrakban a korai zöldségek betakarítása már lezárult, mostantól a paradicsom, uborka, zöldbab, csemegekukorica, sütőtök és a görögdinnye kerül a fókuszba, amelyeket a mezőgazdasági kiskereskedelmi szektoron keresztül közvetlenül a fogyasztóknak értékesítenek majd.
Forrás: farmer.pl
Indexkép: Shutterstock
