Talajoltás vagy műtrágya? Egyre fontosabb kérdés a szélsőséges évjáratokban

A Natur Agro technológiai gondolkodása erre épül: nem minden helyzetre ugyanazt a választ adni, hanem a talaj és az állomány aktuális állapotához választani eszközt, mivel szélsőséges évjáratokban nem feltétlenül a régi, megszokott kezelés, hanem a jobban megindokolt kezelés teremti meg a termésbiztonság alapját.

Sok esetben azok az állományok teljesítettek stabilabban, ahol a fajta, az inputszint és a beavatkozások időzítése jobban igazodott az évjárathoz. Amikor a talaj kiszárad, a gyökéraktivitás visszaesik, és a kijuttatott műtrágya hasznosulásának esélye minimálisra csökken, érdemes feltenni a kérdést: valóban újabb egyoldalú inputra van szükség, vagy inkább más úton kell támogatnunk a növényt?

Az első beavatkozási pont a gyökérkörnyezet. A talajoltás jelentősége nem feltétlenül merül ki a kijuttatott mikroorganizmusok közvetlen működésében. A talaj mikrobiális közössége összetett táplálékhálózatként működik: egyes mikroorganizmusok a szerves anyagok bontásával olyan egyszerűbb vegyületeket szabadítanak fel, amelyek más, őshonos mikrobák számára is felhasználhatóvá válnak. Ez a kereszttáplálás közvetve egész mikrobiális közösségek aktivitását támogathatja. Emellett egy kedvezően fejlődő, aktívabb gyökérzet több gyökérváladékot juttathat a rizoszférába, ami további energiaforrást jelent a talaj őshonos mikroorganizmusai számára. A talajoltás hatása ezért nemcsak a kijuttatott törzsek felszaporodásában keresendő: megfelelő körülmények között a növény–gyökér–mikrobiom kapcsolat egészének működését is kedvező irányba mozdíthatja.

A szajki kísérletben alkalmazott, vetés előtt bedolgozott Natur Micro T 3 l/ha + 1,5 l/ha Gombaadalék kezelés ereje éppen a mikroorganizmusok közötti munkamegosztásban rejlik. A készítmény Paenibacillus és Cellvibrio baktériumai, valamint a Trichoderma, Phanerochaete és Flammulina gombák eltérő enzimrendszereikkel a szerves maradványok különböző frakcióit – a pektintől és hemicellulóztól egészen a cellulózig és ligninig – képesek feltárni, miközben egyes törzsek a nitrogénkötésben és a lekötött tápanyagok mobilizálásában is szerepet játszhatnak. A több mikroorganizmusból álló rendszer előnye ezért nemcsak a magas csíraszám, hanem az, hogy egymás tevékenységét kiegészítve a teljes rizoszféra és az őshonos mikrobiális közösség számára is kedvezőbb működési környezetet teremthetnek.

Fotó: Natur Agro Hungária Kft.

A második beavatkozási pont a lombon keresztüli többszöri célzott támogatás. A Natur Power algaalapú biostimulátor, amely 13 makro- és mikroelemet is tartalmaz, így egyszerre támogatja a növény tápanyagellátását és élettani folyamatait. Az algából származó természetes növényi hormonok és hormonhatású vegyületek olyan szabályozási folyamatokat indíthatnak el vagy erősíthetnek fel, amelyekre a növénynek stresszhelyzetben szüksége lehet. Ennek jelentősége, hogy bizonyos szabályozó molekulákat részben „készen” biztosítunk a növény számára, így annak kevesebb saját erőforrást kell ezek előállítására fordítania. A felszabaduló energia és a 13 tápelem együttes jelenléte hozzájárulhat ahhoz, hogy a növény gyorsabban reagáljon a stresszre, fenntartsa fotoszintetikus aktivitását és hatékonyabban használja fel a rendelkezésre álló tartalékait. Ez annak a gyakorlati példája, hogy a megfelelő időzítésű biostimuláció a mennyiségi és minőségi paraméterekben egyaránt megjelenhet. A Natur Agro többéves üzemi tapasztalatai alapján a technológia 8–15%-os terméstöbbletet is eredményezhet, ezért a jövőt a fenológiához és az aktuális stresszhelyzethez igazított, többszöri lombkezelésben látjuk.

Szajk: üzemi őszi búza-kísérlet 

A szajki Falado őszi búza üzemi kísérletben a kezelt terület Natur Micro T 3 l/ha és Gombaadalék 1,5 l/ha talajkezelést, valamint őszi Plasmax- és K-Ca-S lombkezelést kapott. A kezelt technológiában hektáronként 50 kg-mal kevesebb MAS műtrágyát juttattak ki.

A csökkentett MAS-adag ellenére a kezelt terület 0,33 t/ha-ral magasabb termést adott. A kezelt táblarészt a betakarítás előtt megközelítőleg 5%-os jégkár érte, míg a kontrollt nem. A forrásdokumentum jégkárra korrigált számítása 9,40 t/ha potenciális termést és 9,1%-os előnyt jelez, ezt azonban becsült, nem közvetlenül betakarított értékként kell kezelni.

A Kalászos trendek Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:

A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.