Az Európai Parlament és a Tanács tárgyalói ideiglenes megállapodásra jutottak az úgynevezett „borcsomagról”, amely a borászok piaci, éghajlati és szabályozási kihívásaira adna választ. A borágazat az EU egyik kulcsfontosságú exportágazata: a világ bortermelésének több mint 60 százaléka, a fogyasztás közel fele, és a globális borexport értékének mintegy kétharmada köthető az Unióhoz.
Az új szabályok egyszerre célozzák a termelők pénzügyi biztonságát és a fogyasztói tájékoztatás javítását – különös tekintettel az alkoholmentesített és alkoholcsökkentett borokra.
Tisztább kategóriák az alkoholmentes és alkoholcsökkentett borokra
A megállapodás egyik leglátványosabb eleme, hogy pontosan rögzíti az alkoholmentesített borok megnevezését:
- „Alkoholmentes” megjelölés (a címkén „0,0%”-kal együtt) csak azokra a borokra kerülhet, amelyek tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 0,05 térfogatszázalékot.
- Azok a termékek, amelyek alkoholtartalma legalább 0,5% vol, és legalább 30 százalékkal alacsonyabb, mint az adott borkategóriára jellemző alkoholszint alkoholmentesítés előtt, „alkoholcsökkentett” jelölést kapnak.
Ezzel az uniós jogalkotók célja kettős: a fogyasztó egyértelmű és őszinte tájékoztatása, valamint a dinamikusan bővülő alkoholmentes borpiac rendbetétele. A kategóriák tisztázása a magyar borászoknak is segít a termékfejlesztésben és a címkézésben, különösen azoknál a pincészeteknél, amelyek fiatalabb, egészségtudatosabb célcsoportot céloznak meg.
Több rugalmasság a szőlőültetvények megújításában
A megállapodás fontos eleme, hogy természeti katasztrófák, szélsőséges időjárási események, súlyos növénybetegségek vagy kártevők esetén a gazdálkodók további egy év haladékot kapnak az érintett borszőlő-ültetvények újratelepítésére.
Ez az éghajlatváltozással sújtott termőhelyeken – így például az Alföld szárazodó térségeiben vagy a heves zivatarokkal gyakran érintett borvidékeinken – kézzelfogható könnyítés lehet, hiszen a kárfelmérés, a kivágás és az újratelepítés egyre nehezebben fér bele az eddigi szűk határidőkbe.
Válságkezelő eszközök: lepárlás és zöldszüret
A „borcsomag” megerősíti a klasszikus válságkezelő eszközöket:
- Válságlepárlás (crisis distillation)
- Zöldszüret (green harvesting – a termés még érés előtt történő lemondása)
A tárgyalók abban állapodtak meg, hogy az uniós alapokból finanszírozható e két intézkedés, ugyanakkor országos szinten fizetési plafont vezetnek be: a válságlepárlás és a zöldszüret együttesen legfeljebb a tagállamnak jutó borágazati keret 25 százalékáig támogatható.
Ez a magyar borászat szempontjából azt jelenti, hogy a jövőben is lesz mozgástér a túltermelésből vagy kereslet-visszaesésből fakadó piaci feszültségek kezelésére, de a források elosztása átláthatóbb és hosszú távon tervezhetőbb keretek között valósul meg.
Erősebb támogatás a borturizmusnak és az exportnak
Az új szabályok a borturizmus és az exportpromóció támogatását is bővítik:
- Az eredetmegjelöléseket (OEM) és földrajzi jelzéseket (OFJ) kezelő termelői szervezetek külön forrásokat kaphatnak borturisztikai projektekre – például pincelátogatások, tematikus útvonalak, kulturális programok szervezésére.
- A minőségi európai borokat népszerűsítő harmadik országbeli promóciós kampányokhoz az EU akár a költségek 60 százalékát állhatja, amelyhez a tagállamok további 30 százalékot tehetnek hozzá a kis- és középvállalkozásoknál, illetve 20 százalékot a nagyobb cégeknél.
- A reklámokat, rendezvényeket, kiállításokat és szakmai tanulmányokat finanszírozó programok hároméves ciklusban kaphatnak támogatást, és kétszer megújíthatók, vagyis összesen akár kilenc évig folyamatosan futhatnak.
A magyar borvidékek – Tokajtól a Balaton-felvidéken át Villányig – ezzel stabilabb háttérre számíthatnak a külpiaci jelenlét erősítéséhez, illetve a helyi borturizmus fejlesztéséhez, ami a vidéki munkahelyek megőrzése szempontjából is kulcsfontosságú.
Mit jelent ez a magyar borászoknak?
A magyar borágazat számára a mostani megállapodás több szinten bír jelentőséggel:
- Piaci stabilitás: a válságkezelő eszközökre vonatkozó plafonok átláthatóbbá teszik a forrásfelhasználást, miközben a lepárlás és zöldszüret továbbra is elérhető marad, ha a kereslet hirtelen visszaesik.
- Éghajlati alkalmazkodás: az újratelepítési határidők rugalmasabb kezelése jobban igazodik az egyre gyakoribb aszályokhoz, jégesőkhöz és fagyokhoz.
- Piacnyitás az alkoholmentesített boroknak: a jogilag rendezett „alkoholmentes” és „alkoholcsökkentett” kategória megkönnyíti a hazai innovatív pincészetek belépését ebbe a divatos termékszegmensbe.
- Erősebb borturizmus és export: a minőségi borokra épülő turisztikai szolgáltatások, valamint a harmadik országbeli promóciók hosszabb távú, akár kilencéves finanszírozása kiszámíthatóbb fejlődési pályát adhat a borvidékeknek.
Még csak politikai megállapodás – jön a hivatalos jóváhagyás
Fontos, hogy a most bejelentett „borcsomag” egyelőre ideiglenes politikai megállapodás. Ahhoz, hogy a szabályok ténylegesen hatályba lépjenek, azokat még formálisan jóvá kell hagynia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak is. Ezt követően a részletes végrehajtási szabályok kidolgozása és a nemzeti borágazati programok módosítása következik majd.
A magyar borászoknak ezért érdemes követniük a jogalkotási folyamatot és időben felkészülniük: aki borturizmusban, exportban vagy akár alkoholmentesített borokban gondolkodik, annak az új uniós keretek egyszerre hozhatnak kihívásokat és komoly lehetőségeket.
Forrás: Európai Parlament
Indexkép: Pexels
