A száraz időszakok nemcsak károkat, hanem értékes tapasztalatokat is hoztak a gyümölcstermesztők számára, amelyek segítenek a jövő ültetvényeinek megtervezésében. Az elmúlt évek során lehetőség nyílt megfigyelni, hogy öntözés nélkül mely fajok és fajták viselik el legjobban a vízhiányos körülményeket. Ez a tudás alapot ad a termesztés biztonságosabbá tételéhez.

A Homokhátságon kiemelt jelentőségű a szárazságtűrő gyümölcsfélék és azok legellenállóbb változatainak kiválasztása, mivel a hosszú távú időjárási előrejelzések szerint a nyarak egyre inkább aszályosak lesznek. A gazdálkodók ennek ellenére nem szeretnének felhagyni a gyümölcstermesztéssel, és továbbra is működtetnek ültetvényeket néhány hektártól akár több száz hektáros méretig. Ráadásul a fiatal termelők körében is egyre nagyobb az érdeklődés a kertészeti ágazat iránt.

A gyümölcstermesztés biztonságát két irányból is támogatják. Egyrészt a nemesítő intézmények új fajtákat fejlesztenek, amelyek jobban alkalmazkodnak az Alföld időjárási kihívásaihoz. Elsősorban olyan fajtákat ajánlanak a termesztők figyelmébe, amelyek jól tűrik a szárazságot, illetve virágzáskor kevésbé érzékenyek a fagyra. Másrészt a központi költségvetésből is érkezik segítség. Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a fórumon jelezte: nőtt az aszálykárok mérséklésére fordítható pénzügyi keret, és a gazdák többféle támogatási pályázatot is igénybe vehetnek.

gyümölcs

A száraz időszakok nemcsak károkat, hanem értékes tapasztalatokat is hoztak a gyümölcstermesztők számára, amelyek segítenek a jövő ültetvényeinek megtervezésében – fotó: pexels.com

A termesztéstechnológiai megoldások között rövid távon is vannak lehetőségek az időjárási károk enyhítésére. Különösen a gyakori fagykárok által veszélyeztetett kajszi- és őszibarackfák védelmére ajánlják a szakemberek a kondicionáló készítmények alkalmazását. Ezek a régi, de egyre inkább gazdaságilag is megtérülő módszerek nem igényelnek külön gépi beruházást, hiszen a meglévő permetező eszközökkel is kijuttathatók a növényállományra.

Torma Antal kecskeméti növényvédelmi mérnök a Homokhátság másfél évtizedes tapasztalatai alapján úgy látja, hogy minden gyümölcsfajt veszélyeztet a fagy és az aszály.

„Régen a késői virágzású kajszik termése többnyire megmaradt, ám újabban látjuk, hogy az áprilisi hidegek miatt a késeiség sem biztosíték. Úgy gondolom, jó megoldás lehet az, ha kései és korai virágzásúakat egyaránt ültetünk. Ha ugyanis virágzáskor nincs fagy, a későbbi hideget nagyobb eséllyel átvészelhetik az apró gyümölcsök. A szilva esetében eddig többnyire a korai virágzásúak szenvedtek fagykárt, a késeiek idén is meglehetősen bő termést adnak. A termesztés biztonságát illetően természetesen jelentősége van a növények kondíciójának. Megfelelő tápanyag és vízellátás esetén a fák jól fel tudnak készülni a téli és tavaszi viszontagságokra. A fagytűrésben főleg a káliumnak a szerepe jelentős" – magyarázta a szakember.

Indexkép: pexels.com