Mi gátolja a mesterséges intelligencia terjedését a mezőgazdaságban?

Az Agromash Expoval párhuzamosan rendezték meg az ANimash Expot, melynek keretein belül 2026.01.23.-án kerekasztal beszélgetésre hívták az érdeklődőket tejelő szarvasmarha szekcióba, Dr. Húth Balázs a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar tanszékvezető, egyetemi docensének vezetésével.

A szekció témája: „A tejelő szarvasmarha-tenyésztés, mint a precíziós állattartás zászlóshajója – innovatív technológiák a tejtermelő szarvasmarha tartásban.”

A kerekasztal beszélgetés résztvevői voltak:

• Gyenei Ferenc, elnök-vezérigazgató, Ceres Holding Zrt.
• Kövesdi József, ügyvezető, Okosfarm
• Vranovics Károly, igazgató, AlphaVet Zrt. Agrár és Biotechnológiai Divízió

A precíziós szarvasmarhatartás alapját a digitalizáció és az automatizált technológiák integrált alkalmazása jelenti, amely lehetővé teszi az egyed szintű állatmegfigyelést, a termelési folyamatok optimalizálását, valamint a fenntarthatósági és állatjóléti szempontok egyidejű érvényesítését. A SmartFarm rendszerek bevezetése nem csupán technológiai előrelépést, hanem szemléletváltást is hozott, amelynek középpontjában az adatalapú döntéshozatal áll.

A korábbi, csoportszintű monitoringot mára az egyedre szabott, integrált megfigyelési rendszerek váltották fel. Ennek köszönhetően a takarmányozás és a környezeti feltételek szabályozása az egyedi teljesítményszintekhez igazítható, ami a genetikai adottságok hatékonyabb kihasználását teszi lehetővé.

A korszerű precíziós gazdálkodás nem önálló technológiai megoldások összessége, hanem egy tudásvezérelt, önszabályozó rendszer. Ebben a technológiai háttér, a biológiai folyamatok és a menedzsment szoros együttműködése biztosítja az állatjólétet, a gazdaságos termelést és a környezeti terhelés csökkentését. A jövő PLF-rendszereiben kiemelt szerepet kap az adatok megbízhatósága, védelme és a különböző rendszerek összehangolása, amely a következő évek egyik legnagyobb kihívása lesz.

A beszélgetés során hangsúlyosan elhangzott, hogy a szarvasmarha tenyésztésen belül a tejelő ágazat tölti be a precíziós állattartás zászlóshajó szerepét. A gazdálkodók nap mint nap jelentős mennyiségű adatot gyűjtenek az állatok egészségi állapotáról, tejtermeléséről, a tej mennyiségi és minőségi paramétereiről, valamint a takarmányfelvételről és -hasznosulásról.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy csak az egzakt módon mért adatok alkalmasak elemzésre és megalapozott döntéshozatalra. A szigetszerű adatgyűjtés nem vezet megfelelő eredményhez, ezért elengedhetetlen az adatok integrálása egy közös platformra, ahonnan minden ágazatra kell tudni megfelelő mennyiségű és minőségű információt szolgáltatni.

A precíziós állattartás és a mesterséges intelligencia (MI) elterjedésének akadályait több oldalról közelítették meg. Az adatgyűjtés folyamata elkezdődött és megfelelő irányba halad, azonban a mesterséges intelligencia alkalmazása még nagyon kezdeti fázisban van a hazai mezőgazdaságban. A hatalmas adatmennyiség emberi erőforrással nem kezelhető kellő gyorsasággal és pontossággal, míg az MI a legtöbb esetben (90% feletti hatékonysággal) hasznos következtetéseket von le, amelyek gyakorlati alkalmazása jelentős problémákat előzhet meg és jobb döntéseket eredményezhet.

Kiemelték, hogy az adatgyűjtés alapja annak pontos meghatározása, mit és hogyan szeretnénk mérni. Az adat önmagában nem érték, csak akkor válik azzá, ha fel is használjuk. Az „így szoktuk csinálni” szemlélet nem fér össze az adatvezérelt döntéshozatallal. Több vállalat már aktívan támogatja munkavállalói digitális fejlődését, és elvárja a mesterséges intelligencia alkalmazását nemcsak operatív, hanem vezetői szinten is.

A digitalizáció iránt nyitott mezőgazdasági piac jelenleg körülbelül 30–40%-ra tehető. A precíziós megoldások elsősorban közepes és nagyobb gazdaságokban hasznosíthatók, ugyanakkor a kistermelők felzárkóztatása is kulcsfontosságú. Számukra lehetőség van moduláris bevezetésre, ahol az egyes elemek fokozatosan épülnek egységes rendszerré.

A résztvevők egyetértettek abban is, hogy az elterjedés legnagyobb gátja sok esetben maga az ember, a döntési jogkör átadásától való félelem és a rendszerrel szembeni bizalmatlanság, amely a hazai idősödő gazdatársadalomban különösen jellemző.

A precíziós beruházások megtérülését több szempontból vizsgálták. Nem csupán a megtérülési idő a mérvadó, hanem az is, hogy az adott gazdaság hosszú távon fenn tud-e maradni egyáltalán. A precíziós rendszerek egyik legnagyobb előnye az azonnali beavatkozás lehetősége, amely jelentős gazdasági károkat előzhet meg. Az adatok alapján a rendszer már korai stádiumban képes betegségek vagy problémák előrejelzésére – akár még a klinikai tünetek megjelenése előtt –, legyen szó ellésről, tőgygyulladásról, bendőproblémákról vagy lázas állapotról. Ez azonnali, kézzelfogható megtérülést eredményezhet.

A piaci árak ingadozása jelentősen befolyásolja a beruházási kedvet, különösen a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági környezetben. A most futó ATK pályázatok elbírálása még folyamatban van, ami nem igazán megfelelő időpont egy beruházás elindításához.

Az árbevétel tervezése nehéz a mezőgazdaságban, ugyanakkor a költséggazdálkodás és a hatékonyságnövelés révén mérsékelhetők a kockázatok. A résztvevők egybehangzó véleménye szerint éppen a kedvezőtlen időszakok kínálnak lehetőséget a beruházásokra, hiszen mire a projekt megvalósul, a piaci környezet gyakran javul, így a végrehajtott fejlesztések versenyelőnyt biztosítanak a gazdának.

Összegzésként elmondható, hogy a precíziós állattartás nem a jövő ígérete, hanem a jelen kihívásaira adott válasz, aki mér, értelmez és cselekszik, az nemcsak alkalmazkodik a változásokhoz, hanem aktív alakítójává válik az ágazat jövőjének.

Forrás: NAK
Indexkép: pixabay.com