Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

A szekcióvezető, Varga Péter, a Cibus Hungaricus Alapítvány főtitkára szerint eljött az idő, hogy az államnál és a közszférában felhalmozott óriási adatmennyiség valóban "visszacsorogjon" a termelőkhöz – nem Excel-táblák formájában, hanem használható, döntéselőkészítő szolgáltatásként.

Három pillér, egy cél: a jövedelmezőbb gazdálkodás

Varga Péter gondolatmenete szerint az agrárinformatika üzemszinten három nagy területből áll, amelyek csak együtt értelmezhetők. Az első a precíziós technológia, amely mér, adatot gyűjt, és képes precízen beavatkozni. Ez azonban önmagában kevés: egy hozamtérkép vagy szenzoradat még nem mondja meg, hogy a gazdálkodó jól vagy rosszul teljesít.

A második pillér a szaktanácsadás, illetve a szakmai döntéstámogatás világa. Itt válik igazán fontossá az összehasonlítás: a saját tábla korábbi éveihez, hasonló adottságú területekhez, az alkalmazott vetőmaghoz, technológiához viszonyított értékelés. Varga Péter szerint ezen a ponton kap kulcsszerepet a mesterséges intelligencia, amely a hatalmas adatmennyiségből képes lehet értelmezhető, döntéselőkészítő javaslatokat adni.

Varga Péter

Ezt a játékot profitra játsszák és a jó hozam önmagában még nem jelent sikeres gazdálkodást, ha nem társul hozzá piacképes termék és jövedelmező értékesítés – fogalmazott a szekcióvezető – Forrás: Varga Péter

A harmadik, és az elmúlt években egyre hangsúlyosabbá váló terület a farmmenedzsment. Itt találkoznak a szakmai adatok a költségekkel, a piaci információkkal, a jogszabályi és fogyasztói elvárásokkal. „Ezt a játékot profitra játsszák” – fogalmaz a szekcióvezető. Egy jó hozam önmagában még nem jelent sikeres gazdálkodást, ha nem társul hozzá piacképes termék és jövedelmező értékesítés.

Állami adatvagyon: mikor lesz belőle gazdálkodói előny?

A szekció egyik központi kérdése, hogy a kormányzati és közintézményi adatbázisok – a műholdas adatoktól az időjárási információkon át a hatósági és tudományos adatbázisokig – hogyan állhatnak a termelők szolgálatába?

Ma ugyanis a gazdák rengeteg adatot szolgáltatnak be különböző rendszerekbe, de ezek döntő része nem tér vissza hozzájuk érdemi, hasznosítható formában.

Varga Péter szerint a jövő nem az egyéni adatok egyszerű „visszaadásáról” szól, hanem anonimizált benchmarkokról, összehasonlító mutatókról és olyan szolgáltatásokról, amelyekhez akár a gazdálkodó által kijelölt szaktanácsadók is hozzáférhetnek. Így válhatna az adat valódi döntéstámogató eszközzé, nem puszta adminisztrációs kötelezettséggé.

Kormányzati digitális fejlesztések: túl a támogatásigénylésen

A PREGA Agrárinformatika I. szekciójában kiemelt szerepet kapnak az Agrárminisztérium digitális fejlesztései. Az elmúlt években ezek elsősorban az uniós támogatások igénylésének megkönnyítésére fókuszáltak, ám a szekcióvezető szerint most eljött az ideje annak, hogy a szakmai oldal is hangsúlyosabb legyen.

A tervek szerint Szabó Balázs, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, az AKI, valamint többek között a Kincstár, a Nébih, a HungaroMet és más intézmények képviselői is megszólalnak. A program alakulásától függően a szakemberek előadások vagy kerekasztal-beszélgetés formájában vitatják majd meg, hogyan válhat az agrárdigitalizáció a gazdálkodói döntések tényleges támogatójává.

Agrifood adattér: közeleg a határidő

A szekció nemzetközi kitekintést is ad: napirendre kerül az Európai Unió Agrifood adattér kezdeményezése is. Az uniós adattörvény alapján 14 ágazatban – köztük a mezőgazdaságban és élelmiszeriparban – egységes adatterek kialakítása zajlik, amelyek 2026–2027-től akár kötelezővé is válhatnak.

Varga Péter szerint Magyarországnak ezen a téren van lemaradása, éppen ezért különösen fontos, hogy a PREGA-n kiderüljön: hol tartunk most, és milyen irányba mozdulhat el a hazai agráradat-kezelés a következő években.

Piac, prémium, döntéskényszer

A szekció nem kerüli meg a kényes kérdéseket sem. A tej- és gabonapiaci válságok rámutattak arra, hogy a termelők gyakran piaci információk nélkül, túlzott várakozásokkal hozzák meg döntéseiket. Varga Péter szerint ha tudjuk, hogy prémium gabona vagy A2-es tej értékesíthető, akkor az adatvezérelt döntéshozatalnak abba az irányba kell terelnie a termelést.

Ehhez azonban elengedhetetlen a piac, a szabályozás és más termelők eredményeinek ismerete – vagyis az adat és a tudás összekapcsolása.

Kinek szól igazán az agrárinformatika?

A szekcióvezető egyértelműen fogalmaz: az agrárdigitalizáció üzemi szintű, komplex alkalmazása elsősorban a közepes és nagyobb gazdaságok számára jelent reális utat. A kisebb termelők számára a megoldás inkább a szövetkezés lehet, ahol közösen jöhet létre az a tudás- és adatinfrastruktúra, amely egyénileg már nem fenntartható.

Miért érdemes ott lenni?

A PREGA Agrárinformatika I. szekciója nem technológiai bemutató, hanem stratégiai gondolkodásra hív. Arról szól, hogyan lehet az adatból értelmezhető információ, az információból döntés, a döntésből pedig profit. Azok számára, akik nemcsak túlélni, hanem tudatosan tervezni szeretnének a mezőgazdaságban, ez a szekció megkerülhetetlen állomás lesz a konferencián.