A szilveszter és a pezsgő elválaszthatatlan páros, hiszen nincs újév koccintás nélkül! De vajon tudod-e, hogy a pezsgő egy teljesen véletlen, már-már szerencsés baleset eredménye? Bizony, a világ egyik legünnepibb italát egy bencés szerzetes, Dom Perignon, egy váratlan kémiai reakciónak köszönheti – legalábbis a legenda szerint.
A pezsgő egy véletlen baleset műve
Dom Perignon, a francia pincemester a 17. század végén, a híres Champagne vidékén dolgozott. Egyes források szerint 1693. augusztus 4-én fedezte fel a pezsgő titkát, amikor a pincéjében felejtett borospalackban utóerjedt a bor. Az erjedés során keletkező szénsav a jól lezárt üvegben maradt, és így született meg a máig is ünnepelt habzó nedű! A történészek persze vitatkoznak a pontos dátumról és arról, hogy tényleg ő volt-e az első, de az biztos: a pezsgő Champagne-ból indult világhódító útjára.
Több, mint egy ital
A pezsgő több, mint egy ital – igazi élmény, amely minden ünnepet feldob! Manapság már nem csak alkoholos változatban kapható, így a gyerekek és az alkoholt kerülők is együtt koccinthatnak a többiekkel. Az alkoholmentes pezsgők is éppoly elegánsak és finomak, így a pezsgőzés hangulatából senkinek sem kell kimaradnia.
És mi a helyzet Magyarországgal?
Hazánk sem maradt ki a pezsgő történetéből: egyes elméletek szerint Champagne vidékére magyar szőlővesszőket is vittek, de az biztos, hogy a magyar pezsgők világszínvonalúak lettek! A Törley márka például már több mint 140 éve pezseg a magyar asztalokon – és a világpiacon is szép sikereket arat.
Érdekesség, hogy Dom Perignon nemcsak a pezsgő „feltalálója” volt, hanem a borok keverésének (ún. házasításának) a mestere is. Még azután is, hogy látását elvesztette, kifinomult szaglásával és ízérzékelésével tökéletes italokat alkotott. A pezsgő készítése ma is egyfajta művészet: a borászok minden évben újraalkotják a buborékokban rejlő varázslatot.
Szóval, ha szilveszterkor pezsgőt bontasz, jusson eszedbe: nem csupán egy pohár italt tartasz a kezedben, hanem egy igazi történelmi csodát – amelynek megszületéséhez egy kis szerencse is kellett. Koccints tudatosan, és kápráztasd el a társaságot ezzel a pezsgő sztorival!
A Dom Perignon pezsgő
Dom Perignon nevét ma az egyik legdrágább pezsgő viseli, bár ez a mostani ital nem köthető a szerzetes tevékenységéhez. Dom Perignon ugyanis a még nem teljesen erjedt borokat kora tavasszal palackozta, majd a palackokat parafa dugóval szorosan bezárta. A maradék cukor erjedése után felnyitotta az üveget, és a leülepedett, elhalt élesztősejtekből álló üledékről, az úgynevezett seprőről egy másik palackba öntötte a bort. Ez azonban bizonytalan műveletnek számított, hiszen az áttöltés miatt sok szénsavat veszített, sőt zavarossá is válhatott az ital.
A mai Dom Perignonhoz hasonló pezsgőt champagne-i szőlőművesek állították elő a XIX. század elején, csupán elfelejtették levédetni terméküket. A Moët et Chandon cég ezért ma teljesen jogszerűen címkézi Dom Perignon nevű, méregdrága nedűjét.
Perignon atya, aki huszonkilenc éves korában lett az apátság pincemestere, karácsony közeledtével felnyitott egy új, még erjedetlen cukrot tartalmazó borral megtöltött palackot, és miután belekóstolt, azt monta, „A csillagokat iszom."
Azonban ehhez az is kellett, hogy az jól záró, hosszú dugóval ellátott, vastag falú angol palackban erjedt. Így a pezsgő felfedezéséhez közvetve Sir R. Mansell angol tengernagynak is volt némi köze, akinek a hajóépítés védelmében sikerült kijárnia, hogy I. Jakab rendeletileg betiltsa az üvegolvasztó kemencék fával való fűtését - tudjuk meg a boraszportal.hu cikkéből.
Így az üvegipar kénytelen volt széntüzelésre áttérni, és attól kezdve Angliában sötétzöld vagy fekete színű, vastag, nyomástűrő üvegpalackok készültek. Perignon atya pedig meghonosította a paratölgy kérgéből, a parafából készült dugó használatát, amivel akaratlanul megakadályozta, hogy a szén-dioxid kiszökjön a palackból.
Ettől kezdve pedig ezt kínálták mint „koronázási bort" a reimsi székesegyházban tartott királyi koronázások alkalmával. De persze van tudományos magyarázat is, miszerint már a 16. században is léteztek pezsgőborok Franciaországban. Különböző erjedésű borokat összeházasítottak, és ez a kevert bor palackokba töltve újabb erjedési folyamaton ment át.
A pezsgő az ünnepek méltó itala. – Fotó: Shutterstock
Azonban Dom Perignon nem elégedett meg a parafa dugóval, hanem a palackokat agyaggal és zsineggel zárta le. Ezzel megakadályozta, hogy a szén-dioxid elillanjon. Ezt az igazi titkot nem sikerült sokáig az apátság falai között tartani.
A 19. század második felében rohamos fejlődésnek indult a champagne-i pezsgőtermelés. Az 1889-től 1908-ig terjedő időszakot joggal nevezik „arany középkornak".
Abban az időben tízmillió palack kelt el Franciaországban, és ennek a dupláját exportálták. A két világháború okozta visszaesés után újabb aranykor köszöntött be. Ma Champagne huszonnégyezer hektár szőlőjével a pezsgőkészítés világközpontja.
A magyar pezsgőgyártás
A Franciaország mögött ma második helyen álló Németországban a termelés 1826-ban két gyárral indult meg, Hubert J. E. 1825-ben, Pozsonyban alapította meg az első pezsgőgyárát. A Hubert pezsgő a Pesten 1842-ben rendezett első magyar iparkiállításon elnyerte a legjobb magyar pezsgő díját, majd a párizsi világkiállításon első díjat kapott. Az első magyar alapítású pezsgőgyár Prückler Ignácz nevéhez fűződik, aki 1834-ben alapította azt meg, Pesten. A Prückler pezsgőt, mely Ferenc József fiának, Rudolf trónörökösnek is kedvenc pezsgője volt, még ma is meg lehet vásárolni.
1852-ben alapította meg Hölle Márton a Józsefvárosi Pezsgőgyárat. A 19. század nyolcvanas éveiben alakult ki a budafoki pezsgőgyártási központ. Az ottani római kori település nevét, Promontort a pezsgő tette ismertté. Budafokon az első gyárat Törley József alapította.
Budafok azért is alkalmas volt pezsgőkészítésre, mert abban az időben a környéken még jelentős volt a szőlőtermelés, és a sziklába vájt hatalmas pincék, a főváros szomszédsága, a jó szállítási feltételek kedvező termelési és értékesítési lehetőséget teremtettek. 1887-ben Budafok elnyerte „A borok és pezsgők nemzetközi városa" címet. Két francia szakember, Louis és César François beindították a Törley-gyárat, majd 1886-ban önállósodtak, és a François cég a Törleyvel együtt, illetőleg azzal versengve öregbítette bel- és külföldi piacokon a magyar pezsgő jó hírét.
A pezsgők fajtái
A ma már világszerte elterjedt pezsgők egyvalamiben egységesek, a színük, cukortartalmuk alapján történő csoportosításban. Színük szerint fehér, rózsaszín (rozé) és vörös pezsgőket különböztetünk meg, cukortartalmuk alapján ismerünk különlegesen száraz (brut), száraz (sec, dry), félszáraz (demi sec, medium dry), félédes (demi doux, semi sweet) és édes (doux, sweet) pezsgőket.
brut nature (nyerspezsgő): cukortartalom 0-3 g/l
extra brut: cukortartalom 3-6 g/l
brut: cukortartalom 0-12 g/l
extra dry: cukortartalom 12-17 g/l
dry: cukortartalom 17-32 g/l
demi sec (felszáraz): cukortartalom 32-50 g/l
doux (édes): cukortartalom több mint 50 g/l
Champagne, pezsgő vagy prosecco?
Egy pezsgőt csak akkor hívhatunk champagne-nak, ha azt a francia Champagne régióban állították elő. A prosecco egy habzóbor, amit az olasz Veneto tartományban készítenek. A pezsgő pedig abban különbözik a habzóbortól, hogy a szénsav a hozzáadott cukor és élesztő erjedésének eredményeképpen természetes úton kerül bele, míg a habzóbor esetében ez mesterségesen történik.
A pezsgő az ünneplés és jókedv szimbóluma lett. A lényeg, hogy minél kevesebb anyag lépjen kölcsönhatásba a pezsgővel, mert annál élvezetesebb lesz az íze. Így kijelenthetjük, hogy a legjobb pezsgőspoharak kristályból készülnek.
A másik meghatározó tényező a pezsgőfogyasztásnál az ital hőfoka. Az ideális fogyasztási hőmérséklet 5-7°C. Fontos, hogy a pezsgőt nem javasolt hirtelen, fagyasztóban hűteni, mert sokat veszít az élvezeti értékéből.
Pezsgőben és pezsgésben gazdag új évet kívánunk!
_fill_540x300_0.jpg)
