Régen a szüret nemcsak a szőlő betakarításáról szólt, hanem arról az ünnepi hangulatról is, amely körülvette a munkát. A felvonulások, melyek során a gazdák, parasztemberek, népviseletbe öltözött lányok és fiúk hintókon, fogatokon vonultak a szőlősorokhoz vagy a pincékhez, a közösség összetartását erősítették. A szüreti bál volt a tetőpontja az évnek: zene, tánc, mulatság, és az esti fények alatt együtt ünnepeltek mindazok, akik dolgoztak a földeken és azok, akik örömüket lelték az eredményekben.

Regionális különbségek mindig is voltak: például Tokaj‑Hegyalján nagy hagyománya volt a koszorús szüreti felvonulásnak, Veszprém megyében népviselet és lakodalmas táncok keveredtek; Dél‑Magyarországon pedig megint más dallamok, más étel‑ízvilág és más italfajták jelentek meg.

Hagyományos szüreti ételek és italok

Az ünnep fontos részei az ízek: must, friss bor, pálinka, és a helyi specialitások – mindez együtt teremti meg a szüreti kínálat gazdagságát. A borfogyasztás természetes és hagyományos: fehér és vörös bor egyaránt, gyakran helyi szőlőből. A pálinka, mint ünnepi ital, különösen a falvakban volt (és sok helyen ma is az) szerves része a mulatságnak. Emellett levesek, hurka‑kolbász, kelt tészták, kalácsok, rétesek gyakran szerepeltek az asztalon.

Ma már más idők járnak – de van, ami nem változik

Ahogy változott az életstílus, úgy módosultak a szüreti ünnepek is. A falusi szüreti bálok, mulatságok sok helyen máig megmaradtak, de van, ahol fesztivállá nőtték ki magukat: borbemutatókká, kézműves vásárokká, gasztrofesztiválokká, koncertekkel – ez jelenti ma a kínálatot. Ezeket a nagyrendezvényeket gyakorta felkeresik távolabbról érkező vendégek is.

A szőlőtermesztés és borászat is profibb lett: sokat javult a borvidékek marketingje, a borházak vendégeket fogadnak, borkóstolók csalogatják az embereket, az enoturizmus, más néven borturizmus része lett a szüret. Ez az átalakulás lehetőséget ad új üdülési formák, helyi ételek és italok bemutatására, a kulturális örökség megőrzésére, ugyanakkor komoly logisztikai, engedélyezési és szervezési követelményeket is támaszt.

Mi maradt meg, mi változott?

  • A közösségi hangulat, a mulatság, zene, tánc ma is fontos – bár talán kevesebb a tényleges szüreti felvonulás, de nagyobbak és szervezettebbek lettek a rendezvények.
  • A népviselet, hagyományos dallamok, népzene, autentikus táncformák visszatérnek vagy újraélednek a szüreti fesztiválokon.
  • Az ételek‑italok kínálata bővült: helyi specialitások mellett a gasztroinnováció is szerepet kap, új ízek, művészi tálalás, gasztronómiai bemutatók révén.

Az ünnep hasznos része lett a turizmusnak, a borvidék-marketingnek és a helyi gazdaságoknak; egyre több önkormányzat, turisztikai szervezet támogatja a szüreti programokat.

A szüreti hagyományok tehát nem pusztán múltidézés részei: élő folyamattá váltak, amelyben a munka, az ünnep, az identitás és a gazdaság kölcsönhatásban állnak. Ahogyan az ősz beköszönt, a világos napok és a friss must illata újra felidézi mindazt, amit a szüret jelent: reményt, közösségi örömöt és megőrzött hagyományt.

Indexkép: Facebook/Badacsony MA