Hihetünk-e az adatoknak?
Alaptézis, hogy az adatokból nyerhetők olyan információk, amelyekre döntések építhetők. De vajon mennyire megbízható maga az adat, és mennyire kell egyáltalán annak lennie? Ez a kérdés visszatérő elem volt az Agroinform.hu által szervezett PREGA konferencia felvezető kerekasztal-beszélgetésében. Dr. Goda Pál, az Agrárközgazdasági Intézet ügyvezető igazgatója arra mutatott rá, hogy csak a gépek mérnek „szándék nélkül”, azaz pontosan. Ha emberek szolgáltatnak adatokat, akkor a céljaiknak megfelelően eltorzíthatják azokat.
Vajon lehet-e készpénznek venni a felhasznált hatóanyag mennyiségét, ha ezt nem a permetezőgép közli velünk?” – tette fel a kérdést. Márpedig az AKI Tesztüzemi Rendszerébe is emberek továbbítják azokat az adatokat, amelyekre később statisztikák és szakpolitikai döntések épülnek.
Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai főigazgató-helyettese arra mutatott rá, hogy a mezőgazdaságból gyűjtött adatok standardizálása nemzetközi szinten megoldatlan feladat. A mikro- és makroadatok keveredése és a gyűjtés módszertana kiforratlan. Annyi bizonyos, hogy sokkal több adattal rendelkezünk, mint amennyit hasznosítunk. Ennek részben az az oka, hogy az adat hasznosítása gyakran nem ott történik, ahol keletkezik. A gépforgalmazók, a műholdas információszolgáltatók, vagy a szakpolitika például sokkal többet tudnak a gazdálkodókról, mint ők maguk. Pedig ezen információk birtokában a termelők azok, akik javíthatnák a technológiájukat. Továbbá,
ha a jogalkotók jobban „bíznának” az üzemi adatok hitelességében, akkor üzemszintű döntéssé válhatna például a fejtrágyázás mennyisége és időpontja, nem pedig rendelet írná elő – mondta a szakember, aki szerint elegendő lenne azt megszabni a gazdaságoknak, hogy hogyan kell mérni, és a begyűjtött adatokból milyen technológiai lépés következhet.
Kerekasztal a PREGA-n az adatok hitelességéről – Fotó: Agroinform.hu
Az egyedi adatnál fontosabb lehet a mintázat
Banki oldalról nézve másképp fest a kérdés. Noha egyéneket hiteleznek, egy "nagy valószínűséggel jó" döntéshez elegendő az ügyfelet aszerint vizsgálni, hogy milyen gazdálkodási mintázatok jellemzik – mutatott rá Hollósi Dávid, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari üzletágának ügyvezető igazgatója. A bank szempontjából a 300 millió forint alatti bevételű gazdaságok mikrovállalkozásnak minősülnek, akik nem feltétlenül rendelkeznek pontos gazdálkodási adatokkal – de erre nincs is szükség.
Számunkra elegendő azoknak a mintázatoknak az ismerete, amelyeket például az AKI Tesztüzemi Rendszeréből és a piaci trendekből le tudunk szűrni” – közölte a szakember.
Hollósi Dávid (MBH Bank) és dr. Goda Pál (AKI) a PREGA-n – Fotó: Agroinform.hu
Természetesen a döntéskor erősen támaszkodnak az ügyfél hitelezési múltjára is. A nagyobb cégek esetében már a könyvelésekből és jelentésekből származó információk a mérvadóak.
„Igyekszünk olyan számokkal dolgozni, amelyek fellelhetőek egy adatbázisban és nem az ügyfelet terhelni az adatszolgáltatással. Az Adóhivatal vagy az Egységes Kérelem jó kiindulási információkat nyújt az adott vállalkozásról. A mesterséges intelligencia már minket is támogat a döntéshozatalban, de messze vagyunk attól, hogy a folyamat automatizálható legyen. Ez véleményem szerint először a lakossági üzletágban fog megjelenni, mivel az innen származó adatok sokkal könnyebben homogenizálhatóak, mint a mezőgazdaságból érkezők.
Az agrárium hitelezése még sokáig az egyedi adatokra és a személyes döntésekre fog épülni" - közölte a szakember a pódiumbeszélgetést követően az Agroinform.hu-nak nyilatkozva.
Indexkép: Agroinform.hu
