2026 nyarától a németországi vásárlók végre pontosan megtudhatják, hogy honnan származik a reggelijükhöz fogyasztott méz. A német Szövetségi Tanács ugyanis jóváhagyta a Mezőgazdasági Minisztérium rendeletét, amely szigorúbb származásjelölési kötelezettséget ír elő a méztermékekre vonatkozóan.

Az új szabály értelmében minden mézes üveg címkéjén fel kell tüntetni az összes származási országot, ahonnan a méz származik, mégpedig csökkenő tömegarány szerinti sorrendben. Ha például az üveg tartalmának 60%-a ukrán, 30%-a román, 10%-a mexikói méz, akkor ezt ilyen bontásban kell közölni a fogyasztóval.

Ezzel megszűnik az a korábban gyakran alkalmazott gyakorlat, hogy az üvegeken csak általános megfogalmazás szerepelt, például: „EU-s és nem EU-s országokból származó méz keveréke”. A Foodwatch fogyasztóvédelmi szervezet szerint ez a megoldás eddig gyakorlatilag semmilyen valódi információt nem nyújtott a vásárlóknak.

Miért van szükség a változásra?

Az utóbbi években folyamatosan nőtt a kereslet az eredetazonos, minőségi mézek iránt. A vásárlók egyre inkább szeretnék tudni, pontosan milyen országokból érkezik a termék, különösen a szigorúbb élelmiszerbiztonsági és fenntarthatósági elvárások korában.

A német mezőgazdasági tárca szerint az új előírás célja nemcsak az átláthatóság növelése, hanem a vásárlói bizalom megerősítése is. Alois Rainer élelmiszerügyi miniszter hangsúlyozta: „A pontos származási feltüntetés révén minden vásárló egyértelműen láthatja, honnan származik a méz az adott üvegben – ez az átláthatóság a fogyasztói bizalom alapja.”

méz

A legnagyobb mennyiségben Ukrajna szállít mézet Németországba – fotó: shutterstock.com

Importfüggőség és a német piac kihívásai

A méz különösen népszerű termék Németországban, azonban az ország messze nem önellátó ezen a téren. A 2024-es adatok szerint a mézfogyasztás önellátottsági aránya mindössze 37%, vagyis a német piacon található méz több mint kétharmada importból származik.

A legnagyobb mennyiségben Ukrajna szállít mézet Németországba – az összes importált mennyiség 22%-át –, majd Argentína következik 14%-kal, míg Románia és Mexikó egyaránt 7%-os részesedéssel bír. A német vásárlók tehát számos földrészről származó mézhez juthatnak hozzá, gyakran keverék formájában.

Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a fogyasztók számára egyértelmű legyen: milyen eredetű mézeket vásárolnak – akár minőség, akár etikai vagy környezetvédelmi szempontból.

Magyarország már megelőzte Németországot

Nem Németország az első, amely lépett ebben az ügyben. Magyarországon már 2024. augusztus 11-től kötelező a mézkeverékeknél a részletes származásfeltüntetés, ugyancsak csökkenő tömegarány szerint. Ezzel hazánk az uniós tagállamok közül az élen jár a mézpiac átláthatóvá tételében.

Nagy István agrárminiszter szerint a korábbi uniós előírás – amely megengedte a „EU-s és nem EU-s országokból származó méz keveréke” típusú, homályos jelöléseket – már nem felelt meg a vásárlói elvárásoknak. Az ilyen általános kifejezéseket sok gyártó éppen azért használta, hogy elfedje a méz valódi származását.

Magyarország az egyik legnagyobb méztermelő az Európai Unióban, évente több mint 20 ezer tonna mézet gyűjtenek be itthon. Ez nemcsak gazdasági, hanem élelmiszerbiztonsági szempontból is jelentős értéket képvisel.

Közös uniós fellépés is körvonalazódik

Nem véletlen, hogy Magyarország más tagállamokkal közösen uniós szinten is szorgalmazza a szabályok szigorítását. 2024 januárjában húsz uniós ország kérte együtt az Európai Bizottságtól, hogy egységesen, az egész EU-ban kötelező legyen a részletes származásjelölés a mézkeverékek esetében.

A cél, hogy ne csak egyes nemzeti szabályozások tegyenek rendet a mézpiacon, hanem uniós szinten is egységes, szigorúbb átláthatósági előírások lépjenek életbe.

Mi változik 2026-tól a gyakorlatban?

A német szabályozás 2026. június 14-én lép hatályba. A korábban palackozott termékek még a régi címkézéssel forgalomba hozhatók, de ezt követően már csak a részletes származásfeltüntetéssel ellátott mézek árusíthatók.

Ez az importőrök számára kihívást jelent, mivel minden egyes tétel származási országait pontosan dokumentálniuk és címkézniük kell. A többletadminisztráció ellenére azonban a piac megtisztulása, a vásárlói bizalom növekedése és a minőségi termékek iránti kereslet várhatóan hosszú távon kedvező hatással lesz a mézkereskedelemre.

Forrás: storeinsider.hu
Indexkép: pexels.com