A termelés egyik legfontosabb eleme a takarmányozás, amelyet hosszú ideje formálunk, alakítunk a termelő állomány igényeinek megfelelően. Az alkalmazott takarmányozási technológiák közül az osztott takarmányozás legfrissebb kutatási eredményeiről, illetve gyakorlati tapasztalatairól tartott előadást a Tojás Világnapján, október 10-én, Budapesten „Tojótyúkok osztott takarmányozásának legújabb eredményei” címmel dr. Pál László (MATE, Élettani és Takarmányozástani Intézet Georgikon Campus Keszthely).

A hatékony tojástermeléshez olyan technológiára van szükség, amely lehetővé teszi a tyúkok genetikai potenciáljának teljes kihasználását. A cél, hogy a tyúkok életük során a lehető legtöbb tojást termeljék a kívánt tojásmérettel és -minőséggel, a legkisebb környezeti lábnyommal és humánegészségügyi kockázattal, ugyanakkor a legnagyobb gazdasági eredményt hozzák. Ennek érdekében a lehető legprecízebb módon és eszközökkel biztosítani kell a tenyésztett madarak számára optimális környezetet, minden igényüket maximálisan kielégítve.

Magyarország tojástermelése és tojótakarmány előállítása

A BTT termelői adatai alapján a tojáságazat 2023-ban 3.986,9 ezer tyúkot állított termelésbe, míg 2024-ben 4.135,7ezer darabot. Az elmúlt 5 évben stabilan 4-4,3 millió db a BTT-be regisztrált telepítés. Az éves tojástermelés 2023-ban 1,224 míg 2024-ben 1,213 Mrd db volt. Az utóbbi 3 évben stabil termelést mutat az ágazat, minimális eltérésekkel.

Az egy főre jutó tojásfogyasztás 240 db/év körül alakult az utóbbi években, ami európai viszonylatban is jónak mondható, de nem éri el a ’80-as években mért 300 db/fő/éves mennyiséget. Önellátásunk körülbelül 75%-os, ami azt jelenti, hogy legfeljebb az év két kiemelkedő ún. csúcsszezonjában, azaz karácsonykor és húsvétkor szorulunk importra.

A magyar takarmánygyártás közel 20%-át teszik ki a tojótyúk takarmányok. Az AKI statisztikái szerint Magyarországon a keverőüzemekben 3,8 millió tonna haszonállat-takarmánykeveréket állítottak elő 2024-ben, 4,1 százalékkal többet, mint az előző évben. A gyártott keveréktakarmány 48,3 százalékát (1,84 millió tonna) a baromfitakarmányok adták. A baromfitakarmányok 49,1 százalékát a brojlerek számára előállított keverékek, 19,4 százalékát a tojó-, 12,9 százalékát a pulykatápok, 13,6 százalékát a kacsa-, 4,6 százalékát a libatápok tették ki.

tojás

A tojástermelési paraméterek szinten tartása kisebb takarmányfelvétel mellett, kedvezőbb takarmányértékesítés és tojáshéj minőség mellett lehetséges – Fotó: pexels.com

Takarmányozási rendszerek összehasonlítása

A hagyományos takarmányozási rendszerekben a tyúkok, teljes értékű, azonos összetételű, általában dercés takarmánykeveréket kapnak az egész nap folyamán. Ezzel szemben az alternatív takarmányozási rendszerek közül:

  • a válogató (free-choice feeding) takarmányozási rendszerben két vagy három takarmány egy időben, külön etetőben,
  • az ún. Osztott vagy kétszakaszos (sequential vagy split feeding) etetés alkalmazása esetén eltérő beltartalmú takarmányok időben egymás után, azonos etetőben,
  • illetve Egész szemű gabonás keverék (loose-mix feeding) etetésekor, eltérő szemcseméretű összetevők keveréke egy etetőben kerülnek az állomány elé.

Az alternatív takarmányozási modellek előnye a hagyományos takarmányozási rendszerrel szemben, hogy a tojástermelés élettani folyamataihoz alkalmazkodva, az ezekhez szükséges, változó tápanyagigényt igyekeznek kielégíteni. A tojástermelési folyamat egyes lépései eltérő tápanyag összetételű takarmányt igényelnek. Délelőtt (a tojásképződés korábbi szakaszaiban) jellemzően magasabb a tyúk energia, illetve fehérjeigénye, délután/éjszaka pedig (a tojáshéj felépítéséhez) több kalciumra van szüksége.

Az előadásban bemutatott takarmányozási kísérletek alapján kijelenthetjük, hogy az osztott takarmányozás minden vizsgált genotípus esetében, a tojóciklus teljes szakaszában eredményes volt, a hagyományos takarmányozási rendszerrel összehasonlítva. A tojástermelési paraméterek szinten tartása kisebb takarmányfelvétel mellett, kedvezőbb takarmányértékesítés és tojáshéj minőség mellett lehetséges.

Csökkenthető a napi felvett fehérje és N mennyisége, a nitrogén emisszió és az egységnyi tojáshozamra jutó takarmányköltség. Nem ketreces tartástechnológiákban és brojler szülőpárok esetén is eredményesen alkalmazható. Az új technológia alkalmazásának korlátja lehet, hogy két takarmánytároló siló és a kapcsolódó technológia szükséges.

Fenti tapasztalatok (állatjóléti és fenntarthatósági előnyök) fényében, érdemes lenne megfontolni az osztott takarmányozás alkalmazásának pályázati formában való elismerését, akár támogatási jogcímként való bevezetését.

Forrás. NAK
Indexkép: freepik.com