Nemcsak a növényeknek, a klímánknak sem mindegy, mivel pótoljuk a talajban a tápanyagot, azaz mivel trágyázunk. A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézet kutatói szerint a különböző tápanyagutánpótlási módszerek nemcsak a termésátlagokra vannak hatással, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátására, így a klímaváltozásra is.

Az emberi tevékenység hatására a főbb üvegházhatású gázok, azaz a szén-dioxid (CO₂), a dinitrogén-oxid (N₂O) és a metán (CH₄) légköri mennyisége megsokszorozódott az ipari forradalom óta, melynek eredménye a napjainkban egyre jelentősebb mértékben tapasztalható klímaváltozás.

Az üvegházhatású gázok legjelentősebb emberi eredetű forrása az ipar mellett a mezőgazdaság, ezen belül pedig nem elhanyagolható mértékű a növénytermesztéshez köthető kibocsátás. Ezért kiemelt jelentőségű a tápanyagutánpótlási módszerek vizsgálata a klímaváltozás szempontjából, amellett hogy a vetett növények termésátlagainak fenntartása is fontos az élelmiszerbiztonság miatt.

trágyázás

Nemcsak a növényeknek, a klímánknak sem mindegy, mivel pótoljuk a talajban a tápanyagot – fotó: Shutterstock

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpontjában, Martonvásáron 1955-ben beállított és azóta is tartó tartamkísérletben a HUN-REN ATK Talajtani Intézet kutatói

azt vizsgálták, hogy a műtrágyázás, a szervestrágyázás, valamint a műtrágya és szervestrágya kombinációja hogyan befolyásolják a csernozjom talajok fizikai és kémiai tulajdonságait, a CO₂-, N₂O-, CH₄-kibocsátást, illetve a vetett növények termésátlagát.

A legnagyobb CO₂-, ezzel ellentétben pedig a legkisebb N₂O-kibocsátást a szervestrágyázás eredményezte, míg a műtrágyázott kezelésekben minden esetben kiemelkedően nagy N₂O-kibocsátással lehetett számolni. A megfigyelt különbségek alapvetően a különböző trágyatípusok hatására kialakuló eltérő talajkörnyezettel magyarázhatók. A CH₄-kibocsátás egyik trágyaféleség hatására sem volt jelentős.

Amellett, hogy nagyobb mértékű üvegházhatású gáz kibocsátással lehetett számolni a kombinált trágyázás (műtrágya + szerves trágya) esetében, ez eredményezte a legjobb kukorica terméshozamokat is, így a teljesebb rendszert vizsgálva ez a módszer lehet a leghatékonyabb a csernozjom talajok művelésére.

A tanulmány az Agriculture, Ecosystems and Environment című folyóiratban jelent meg. 

Forrás: HUN-REN

Indexkép: pexels.com