Az emberek által okozott üvegházhatású gázok egyharmadáért az élelmiszerek felelősek. Sokan az éghajlatváltozást, valamint a túl sok autózást és repülőhasználatot, valamint az olajkitermelést okolják a túlzottan magas szén-dioxid-kibocsátásért. Kevesen gondolnak a tányérjukon található élelmiszerekre.

A globális élelmiszerrendszer problémái

Az ENSZ becslései szerint az emberi eredetű üvegházhatású gázok egyharmada a globális élelmiszerrendszerből származik. Mivel az élelmiszertermelés során használjuk fel a világ édesvizének 70 százalékát, így még rosszabb, hogy a Világélelmezési Program adatai alapján az általunk megtermelt élelmiszerek közel egyharmadát pazaroljuk el, dobjuk a kukába. Ezek a számok azért aggasztóak, mert a World Food Programme jelentéséből kiderült, hogy 2022-ben 258 millió ember szembesült magas szintű élelmezésbizonytalansággal. Ezek az emberek nem tudták, hogy mit fognak enni, vagy tudnak-e bármit is fogyasztani a következő étkezés alkalmával. A gond megoldhatatlannak tűnhet, azonban mindig van lehetőség javítani ezen.

A klímaváltozással foglalkozó fórumokon egyre nagyobb figyelmet kapnak az élelmiszerek. Végre a COP27 klímakonferencián is napirendre került az élelmiszer, valamint az élelmezési rendszerek átalakítása. Philip Lymberby, a Compassion in World Farming vezérigazgatója elmondta, hogy az emberek egyre tudatosabbak, előtérbe kerülnek az agroökológiai gazdálkodás előnyei. Mivel jelenleg nagyon sok minden forog kockán, így elárulta azt is, hogy mik azok az okok, amelyek miatt segíthetnek az élelmiszer jövőjével kapcsolatban - írja az Euronews.

1. Bőven elég élelmiszert termesztünk

Ma már talán túl sok élelmiszert termesztünk meg, mint amire valójában szükség van. Nem véletlen, hogy sokat pazarunk el belőle. A statisztikákból kiderült, ha az összes jelenleg elpazarolt élelmiszert felhasználnánk, akkor az bőven elegendő lenne további kétmilliárd ember élelmezésére világszerte. Ez azt jelentik egy már most is elegendő mennyiséget termelünk a 2050-re előre jelzett 9,8 milliárd fős népesség táplálásához.

Ehhez azonban a hulladék csökkentésére van szükség Európában, Észak-Amerikában, Kínában, Japánban és Koreában. Ezek az országok felelősek a farmokon és kisebb gazdálkodásokban elpazarolt élelmiszerek 58 százalékáért, annak ellenére, hogy itt csak a világ népességének 37 százaléka él. Ennek oka, hogy sok esetben a gazdálkodók számára sem éri meg gazdaságilag az általuk megtermelt növények betakarítása.

A becslések szerint az EU-ban évente 173 kg élelmiszer kerül pazarlásra fejenként, ami az EU-s élelmiszer-hulladék teljes kibocsátásának 6 százalékát jelenti. Az EU tulajdonképpen több élelmiszert pazarol el, mint amennyit importál. Ennek oka, hogy az EU kötelezettségvállalást javasolt az üzletekben, éttermeknek, háztartásokban keletkező élelmiszer-pazarlás csökkentésére. Ez 2030 végéig fejenként 30 százalékot jelentene, míg az élelmiszer-feldolgozás és -gyártás területén 10 százalék a cél.

2. Ökológiai gazdálkodás

Világszerte terjed az ökológiai gazdálkodás. Az EU-ban 2020-ra az ökológiai termelés alatt álló területek nagysága közel 15 millió hektárra nőtt. Ez különösen igaz a regeneratív gazdálkodásra, vagyis arra a gazdálkodásra, amely a mezőgazdasági területek regenerálására összpontosít, mindezt a természetes ciklusok követésével és a talaj helyreállításával teszi.

A FAO arra figyelmeztet, hogy 2050-re a világ termőtalajának több mint 90 százaléka kerül veszélybe, ha nem kezdünk el cselekedni. Segíteni kell a talaj termékenységét, amit a természet termékenységi rutinjának helyreállításával tehetünk meg. Ehhez a vegyes vetésforgós gazdaságoknak vissza kell hozniuk az állatokat a földre, ahol azok az ürülékükkel és egyéb tevékenységükkel, valamint a növényzet és az állatok "forgatásával" helyreáll a talaj minősége.

Senki sem mondja, hogy hagyjunk fel a húsfogyasztással, de a mennyiséget érdemes lenne csökkenteni - fotó: pexels.com

3. Csökkenő húsfogyasztás

Ma már rengeteg dokumentumfilm készül azzal kapcsolatban, hogy az állatoknak mit kell átélniük azért, hogy a tányérunkra kerüljenek. Ezzel kapcsolatban uniós jog rögzíti, hogy minden tagállamnak kötelessége figyelembe venni az állatok érzékenységét. Az Európai Bizottság előrejelzése szerint az EU egy főre jutó húsfogyasztás a 2018-as 69,8 kg-ról 2031-re 67 kg-ra csökkenhet. Ez azonban közel sem elég nagy, hiszen a Greenpeace szerint az uniós fogyasztásnak 2030-ra 71 százalékkal, 2050-re pedig 81 százalékkal kellene csökkennie ahhoz, hogy az élelmiszer-termelés károsanyag-kibocsátására gyakorolt hatásait csökkenteni lehessen. Ez azt jelentené, hogy 2050-re az EU-ban mindenkinek legfeljebb heti 300 gramm húst kellene ennie, ami heti két hamburgernek felel meg. A jelenlegi átlag az unióban 1,58 kg.