Az Európai Unió új javaslata szerint a jövőben a műszaki vizsga részévé válhat egy, eddig csak dízelautóknál alkalmazott vizsgálati módszer: a részecskeszám-mérés, más néven PN-mérés (Partikelszám-Messung). Az intézkedés célja, hogy pontosabb képet adjon az autók tényleges kibocsátásáról, különösen a kipufogógázban található apró, egészségre ártalmas részecskék mennyiségéről. A javaslat újdonsága, hogy nemcsak a korszerű dízelautókra terjedne ki, hanem a benzinüzemű gépjárművekre is.
A PN-mérés technológiai szempontból nem teljesen új: Németországban már 2023 óta alkalmazzák az Euro 6/VI környezetvédelmi besorolású dízeljárművek vizsgálatakor. Tapasztalatok szerint ez a módszer sokkal megbízhatóbban képes kimutatni a kipufogógázban lévő szennyezőanyagokat, mint a korábbi eljárások, amelyek sokszor nem tükrözték a valós kibocsátási értékeket. Ez különösen fontos lehet a nagyvárosok levegőminőségének javítása és a lakosság egészségének védelme szempontjából.
Fiatal dízelek is elbukhatnak a vizsgálaton
A német tapasztalatok azt mutatják, hogy a PN-mérés szigorúbb követelményei miatt még a 5 évnél fiatalabb dízelautók is gyakran nem felelnek meg az elvárásoknak. Ez annak tudható be, hogy bizonyos típusok – például a Ford egyes modelljei – nem várt gyorsasággal produkálnak meghibásodásokat a részecskeszűrő rendszerben. Németországban emiatt a gyártó 164 ezer járművet hívott vissza, mivel ezek nem tudták teljesíteni az előírt határértékeket.
A PN-mérés tehát nem csupán egy újabb ellenőrzési lépés, hanem valós környezeti és műszaki problémákra világíthat rá, amiket a hagyományos vizsgálati módszerek figyelmen kívül hagytak.
A német vizsgáztatószervezetek – a TÜV és a GTÜ – szerint a módszer sikeres, és megbízható adatokkal szolgál. A statisztikák alapján a PN-mérés képes kimutatni a hibákat nemcsak az idősebb, hanem az újabb járművek esetében is, ami hosszú távon hozzájárulhat a közlekedés környezetbarátabbá tételéhez.
Az intézkedés célja, hogy pontosabb képet adjon az autók tényleges kibocsátásáról, különösen a kipufogógázban található apró, egészségre ártalmas részecskék mennyiségéről – fotó: Shutterstock
Vita az idősebb dízelek vizsgálatáról
A tervezett szigorítás egyik legvitatottabb pontja az, hogy érdemes-e az új mérési módszert alkalmazni a régebbi, Euro 5b szabványnak megfelelő dízelautók esetében is. Ebben már nem mutatkozik egyhangú támogatás.
Az Európai Unió és a TÜV szerint igenis indokolt lenne a PN-mérés alkalmazása ezeknél a járműveknél is, mivel így pontosabban lehetne azonosítani azokat az autókat, amelyek jelentős mértékben szennyezik a környezetet. A másik álláspontot képviselő GTÜ viszont úgy látja, hogy ez felesleges lépés lenne, mivel ezek az autók még egy régebbi kibocsátási szabvány alapján készültek, és nem feltétlenül felelnek meg az újabb technológiáknak. Ráadásul az ehhez szükséges alkatrészek cseréje gyakran nem megoldható, vagy csak rendkívül magas költségek árán.
Ez a vita jól mutatja, hogy bár a cél közös – a levegőminőség javítása –, az eszközökről még nincs teljes egyetértés az iparági szereplők és szabályozók között.
A benzinesek kibocsátását is vizsgálnák
Abban azonban már teljes egyetértés mutatkozik, hogy a részecskeszám-mérésnek a benzinüzemű járművekre is ki kellene terjednie. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a modern benzines motorok, különösen a közvetlen befecskendezésű típusok, hasonló mértékű részecskekibocsátással működhetnek, mint a dízelek. Mivel ezek is tartalmazhatnak hibás vagy elhasználódott alkatrészeket, teljesen indokolt lenne a kibocsátási értékek szigorúbb ellenőrzése.
Az új vizsgálati módszer tehát nem csupán a dízelesek szigorúbb ellenőrzéséről szól, hanem általánosságban a személyautók környezetre gyakorolt hatásának átfogóbb értékeléséről.
Bevezetés? Még nem holnap
Fontos kiemelni, hogy a PN-mérés bevezetése még nem tekinthető végleges döntésnek, és annak gyakorlati alkalmazása biztosan nem történik meg egyik napról a másikra. A döntéshozatal folyamata hosszadalmas: először jogilag is rögzíteni kell, hogy szükséges-e egyáltalán az új típusú vizsgálat, majd ennek technikai és szabályozási kereteit kell kidolgozni.
Ezután a mérőműszerek gyártóinak kell fejleszteniük az új eszközöket, szoftvereket, amelyek megfelelnek az előírásoknak. Csak ezt követően kerülhet sor a forgalmazásra, a vizsgabázisok technikai felkészítésére, valamint a szakemberek oktatására. Mindez hónapokat, de akár éveket is igénybe vehet.
Addig tehát marad a jelenlegi rendszer, de minden jel arra utal, hogy a jövőben a részecskeszám-mérés meghatározó eleme lehet a műszaki vizsgák új generációjának.
Forrás: index.hu
Indexkép: pexels.com