5500 milliárd forintnyi támogatás áramlik a következő időszakban az agráriumba, ennek felét a területalapú, másik felét pedig a fejlesztési, beruházási célú támogatások teszik ki – ezt Papp Zsolt György, az Agrárminisztérium vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára mondta a minap a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége által szervezett KAP-gazdafórum sorozat nagykanizsai állomásán.
Mint arra rámutatott: ezek igénylése pontosságot és odafigyelést igényel, de a falugazdászok örömmel segítenek ebben mindenkinek, érdemes már a vetésszerkezet tervezésekor hozzájuk fordulni.
"Nagyon sok szirénhangot hallunk, hogy nem működik, nem megy, nehéz, nincsenek is támogatások, nem mennek a kifizetések... Tudják, tavaly mennyi volt az agrárium számára kifizetett támogatás? 1404 milliárd forint. Ezt támogatás formájában, a hazai agrárium szereplőinek kifizettük vagy beruházási célra (ebből fejlődött az élelmiszeripar, épültek új állattenyésztő telepek, üvegházak és így tovább), vagy terület- és állatalapú támogatásként" – mondta.
Szót ejtett a gazdálkodási napló kapcsán kialakult helyzetről is: "Nekünk se volt könnyebb, mint önöknek, nem ezt terveztük, azt viszont tudjuk, hogy ennél jobbat szeretnénk" – fogalmazott, s jelezte: hozzájárult a nehézségek kialakulásához, hogy egy teljesen új támogatási rendszer indult.
Az előttünk álló időszak évtizedekre meghatározhatja a hazai agrárium jövőjét – forrás: Pixabay
Mint mondta: nem tudják megígérni, hogy kevesebb lesz a papírmunka, azt viszont igen, hogy segítenek a kérelmek előkészítésében és benyújtásában, ezért rendezték a szaktanácsadói hálózat kérdését és növelték a falugazdászok számát.
A helyettes államtitkár arról is beszélt: 2900 milliárd forint a beruházások támogatását célzó keret, mely 2027-ig meghatározza a magyar agrárium jövőjét, segítve annak megújítását.
– Ennek a pénznek a fele, 1450 milliárd forint 21 beavatkozással segíti a beruházások, fejlesztések, technológiai újítások megvalósítását – jelentette ki. – A legfontosabb vívmányunk, hogy magunkénak tudhatjuk a teljes élelmiszeripar támogatását. Az elmúlt években komoly eredményeket sikerült elérnünk a tekintetben, hogy legyen egységes árualap-termelő képességünk. Most következik a másik fele, a feldolgozókapacitás növelése, amire nagy szüksége van az agráriumnak.
Hozzátette: 69 különböző (amiből év végére szakmai okok miatt 73 lesz) pályázati felhívást tesznek közzé idén, a felhívások csomagokban érkeznek majd. A teljes összeg 36 százalékát fordítják zöld célokra, például erdőtelepítésekre, már az elmúlt időszakban is háromszor annyi erdő települt el, mint azt megelőzően.
Felhívta rá a figyelmet: már dolgoznak az új agrárkörnyezet-gazdálkodási, ökogazdálkodási pályázaton is – 3 éves program volt az előző, most egy 5 éves időtartamra szóló készül annak érdekében, hogy ne legyen kieső időszak.
"Akinek van ilyen jogcímen vállalása, az már készülhet rá, lesz lehetőség a folytatásra, itt viszont ígérjük az egyszerűsítést, az átláthatóságot, jobb áttekinthetőséget" – fogalmazott.
Papp Zsolt György a pályázati kiírások harmadik csoportjaként a vidékfejlesztési pályázatokat említette, s ennek kapcsán a Leader-csoportok jelentőségéről beszélt. Mint mondta: ezeknél nem feltétlenül mezőgazdasági projektekben kell és lehet gondolkodni.
Papp Zsolt György a nagykanizsai fórumon – fotó: Horváth Attila
Ebben a szegmensben jó együttműködéseket alakítottak ki az önkormányzatokkal és az egyházakkal – az elmúlt másfél évben 1500 önkormányzattal majdnem 4500 kilométernyi mezőgazdasági külterületi utat sikerült felújítani. Ez a program is folytatódik, illetve újabb őstermelői piacok is születnek.
A helyettes államtitkár arról is beszélt: a fiatal gazdák 15 százalékkal magasabb támogatási összegre jogosultak.
Dolgoznak továbbá a bankokat kikerülő, s egy széles kör számára hozzáférhető, a költségeket megelőlegező pénzügyi konstrukció kidolgozásán is.
Részletes pályázati célok is elhangzottak, s ezek sorában szó esett arról, hogy jelentős összegeket fordítanak a precíziós gazdálkodás támogatására. De nemcsak a szántóföldi növénytermesztést, hanem a kertészeti ágazatot és az állattenyésztést érintően is, a technológiát szeretnék kiterjeszteni az agrárium egészére.
Felhívta a gazdák figyelmét arra: olyan szaktanácsadót és pályázatírót válasszanak, akivel hosszú távú kapcsolatot tudnak kiépíteni. Nagyprojekt esetében 36, illetve 24 hónap a megvalósítási időszak, amit 5 év kötelező fenntartási időszak követ. Nem mindegy hát, hogy a szakember milyen vállalásokat tesz erre a hosszú időszakra, hiszen azt az őt megbízó gazda bőrére, családjának terhére teszi. Megfontolt és bölcs, egyúttal bátor döntésekre van szükség.
_fill_100x75_0.jpg)
