Agroinform - Mezőgazdaság percről percre

Ilyen volt a mezőgazdaságba „beleszületni” – erről mesélt nekünk Pátyon Kovács Viktória, aki elárulta, hogyan jutott el a családi tojótyúk-tartástól odáig, hogy ma már nemcsak a papírmunkát, hanem a növényvédelmi döntéseket, a vetőmag-választást és a precíziós gazdálkodási technológiák alkalmazását is irányítja.

Gyermekkor: amikor még a ketrecből gyűjtötték a tojást

„Amikor anyukám a ’90 es évek elején elkezdte a tojótyúk tartást, én hat hét éves voltam, az öcsém öt. Minden délután együtt szedtük össze az alsó ketrecsorok tojásait 3200 tojótyúk alól, és ez volt az első nagyobb kapcsolódásunk a mezőgazdasághoz” – kezdi Viktória. Ebből az apró mindennapi cselekedetből nőtte ki magát az a „besimulás” a gazdálkodás világába, amely végigkísérte az életét.

Iskola és tudatos szakválasztás

Amikor a családunk földterületeit visszaadták, akkor vált világossá Viktória számára: ő előbb-utóbb a mezőgazdaságban marad. „A középiskolában már kacsingattam afelé, hogy mezőgazdasági irányt válasszak – mert úgy gondoltam, ha adottak a feltételek, miért ne csináljam azt, ami kézenfekvő. Így lettem kertészmérnök.”

Diplomája mellett Viktória növényvédelem szakirányt választott, mert szerinte ez komplex megértést ad a növények védelméről és egészségéről: „Ha kertészmérnök vagy, plusz a növényvédelmi szakirányultság, az egyben komplex tudást ad.”

Később hosszasan gondolkodott azon is, hogy jelentkezzen a precíziós gazdálkodási szaktanácsadói képzésre – végül úgy döntött, ezt a szakirányt is elvégzi, hiszen ez a jövő.

viki

Fotó: Agroinform

Az elektronikus adminisztráció hajnala

2004 ben vezették be az egységes kérelem elektronikus felületét, ekkor Viktória átvette a papírmunkát: Excel, Word, elektronikus pályázatok beadása. „Onnantól kezdve én csináltam ezt a részt. Pályázatok, adminisztráció, építési pályázatok, gyümölcsös telepítés pályázatok – már akkor is, amiből tudtam, kivettem a részem.”

2007 ben diplomázott, majd 10 év növényvédelmi szaktanácsadás és permetezési szolgáltatás mellett továbbra is a gazdaság adminisztrációját és növényvédelmi részét intézte.

viki

Fotó: Agroinform

Szántóföldi növényvédelmi szolgáltatás

A diploma után döntöttek úgy a férjével, hogy szántóföldi növényvédelmi szolgáltatást indítanak. Ennek részeként vásároltak egy John Deere 4730 típusú permetezőt, amellyel Viktória 10–12 éven át aktívan szolgáltatott. „Ez fizikailag nem egy könnyű munka, de akkor évekig ez volt a gyakorlatom” – mondja. Később, ahogy nőtt a feladatok köre, az „egész gazdaság” áttekintése és a döntési kompetenciák bővítése ezt a szolgáltatást háttérbe szorította, és ma már csak a saját területeiket permetezik.

2018 óta Viktória gyakorlatilag minden gazdasági feladatot ő intéz: az utalásoktól kezdve a könyvelésen át a növényvédelmi döntésekig, a gazdálkodási naplókig. Emellett szaktanácsadóként is dolgozik – tíz olyan vállalkozónak segít, akiket a családi gazdasághoz integrálnak.

„Apránként építettem be magam a teljes rendszerbe – és ez működött” – mondja.

viki

Fotó: Agroinform

Vetőmag és műtrágya: a szakmai döntések új dimenziója

Egykor a vetőmag és műtrágya kiválasztása apukája feladata volt. „Ő ismeri a területeket, tudja, milyen talajtípusra mi a jó, mit igényel a növény.” Azonban a vetőmagválasztást már teljes egészében én döntöm el – hangsúlyozza Viktória. „Tavaly kettő fajta volt a kukoricatermesztésben. Az előző évi eltérő fajtákhoz képest 40%-kal kevesebb törtszem keletkezett szárítás során. Ez lehet évjárat hatás, de inkább a fajta különbségére gyanakszom” – magyarázza.

A szárítási és tárolási technológia fontosságát sem lehet alábecsülni. Viktória részletesen beszél arról, milyen kulcsfontosságú, hogy a mag nedvességét, hőmérsékletét és szárítási paramétereit folyamatosan mérjék, és ezek alapján vezéreljék a szárítót, silót.

Precíziós technológia és applikációk az agráriumban

A család 2002‑ben már az elsők között használta azt a kombájnt, amely hozamtérképeket készített. Ez segítette megérteni a talaj és mikrodomborzat különbségeit, valamint azt, hogyan befolyásolja ez a termés mennyiségét.

Ma már a szárítók és silók hőmérséklet‑ és nedvességérzékelőkkel, adatvezérlési funkciókkal működnek. Viktória említ egy mobilalkalmazást is, amely segítségével bármikor, bárhonnan követni tudja a silók vagy a szárító állapotát.

Mérlegelés a gyakorlatban: tranzit‑mérleg és autonóm kiadás

Egy 4–5 millió forintos tranzit‑mérleg beszerzése kulcsdöntés volt a gazdaságban. Viktória így tudja egyedül, gyorsan és pontosan kiadni a kamionokat, anélkül, hogy plusz emberre vagy késlekedésre lenne szükség. „Volt, hogy a kamionos el sem akarta hinni, hogy egy 'kiscsaj' egyetlen telefonnal intézi az egészet” – nevet.

Generációváltás, szerepek és egyensúly

A beszélgetés egyik fontos tanulsága: nincs konfliktus apa és lánya, valamint apa és fia nézetei között, sőt – együtt alkotnak kiegyensúlyozott, egymást kiegészítő teamet. Ebben a családi gazdaságban a családtagok a reggeli kávé mellett együtt beszélik meg a következő feladataikat. Valaki az elméleti részével és valaki a gyakorlati részével foglalkozik, legyen az szülő vagy gyermek, meny vagy vő, de itt nincs meg egyik a másik nélkül, kiegészítik egymást! Minden tag a saját erősségét adja hozzá a gazdálkodáshoz.