A kutatók aggodalmukat fejezták ki amiatt, hogy a foszfor túlzásba vitt használatának hatására műtrágyázás céljára már nem marad belőle megfelelő mennyiségben, ez pedig globális szinten veszélyeztetheti az élelmiszer-ellátást. Mindezzel egyidőben a földekből kimosódó foszfát kiterjedt területeken hoz létre algavirágzást, az érintett vizeket halott területekké téve a halállomány szempontjából – írja a The Guardian cikke alapján az infostart.hu
Hozzájárul a Föld nyolcmilliárd lakosának az élelmiszerekkel való ellátásához – fotó: unsplash.com
Foszfor nélkül nincs élet
A légkör felmelegedését tovább gyorsítja az is, hogy a túlzó foszforhasználat metángáz kibocsátásához vezet.
Kritikus fordulóponthoz érkeztünk. Lehet, hogy van még visszaút, de ennek érdekében tennünk kell, sokkal okosabban kell használnunk a foszfort. Ha ez nem következik be, katasztrófahelyzet elé kerülünk: eljön a foszfogeddon
– mondta a Lancaster Egyetem professzora, Phil Haygarth.
A foszfort 1669-ben Hennig Brandt német kutató választotta ki vizeletből: az anyag szerepe az élet fenntartásában nélkülözhetetlen. Nagyrészt kalcium-foszfátból állnak a csontok és a fogak, a foszfor biztosítja a DNS cukor-foszfát gerincét is. A Bristoli Egyetem szakembere, Penny Johnes szerint foszfor nélkül nincs élet.
A növények növekedését segítő hatását is alkalmazzuk: évente világszerte 50 millió tonna foszfáttartalmú műtrágyát használunk fel, mely hozzájárul a Föld nyolcmilliárd lakosának az élelmiszerekkel való ellátásához.
Kevés ország rendelkezik jelentős méretű foszforkinccsel
A legtöbb Marokkóban és a Szahara nyugati részén van belőle, amit Kína és Algéria követ. Az USA-ban csupán a korábbi mennyiség 1 százalékával rendelkeznek, az Egyesült Királyság pedig folyamatosan behozatalra szorult foszforból.
A hagyományos kőzetfoszfát-készletek viszonylag ritkák, és a műtrágyagyártáshoz szükséges kitermeléssel párhuzamosan kimerültek
- tette hozzá Johnes.
Előrelátható, hogy a világ pár éven belül eléri azt a "foszforcsúcsot", ami után a készletek csökkenni fognak, és sok nemzetnek kell majd küzdenie azért, hogy a lakosság élelmezésének biztosításához elegendő mennyiséget tudjon beszerezni. Egyes elemzők szerint a foszforra kartellek tehetik rá kezüket, és valóra válhat az, amiről Isaac Asimov is írt: amint a foszforforrások kimerülnek, a növekedés megáll.
Megoldást egyrészt a foszfor újrahasznosításának javítása jelenthet, másrészt pedig az, hogy olyan táplálkozásra állunk át, ami lényegesen alacsonyabb foszforlábnyommal jár – fotó: unsplash.com
Gondot okoz a vízszennyezés
A kimosódott foszfát az oroszországi Bajkál-tó, az afrikai Viktória-tó és az észak-amerikai Erie-tó területén okoz vízszennyezést, aminek a következtében kialakuló algavirágzás kevés élőlény számára teszi lehetővé a túlélést.
Az éghajlatváltozás miatt kialakult melegebb körülmények mellett egységnyi foszfátszennyezésre vetítve több algavirágzás lesz. A probléma az, hogy amikor az algák elpusztulnak, bomlásuk során metán keletkezhet. A virágzás növekedése azt jelenti, hogy több metán kerül a légkörbe – és a metán 80-szor erősebb a szén-dioxidnál a légkör felmelegedésében. Ez komoly aggodalomra ad okot
– vélekedett Bryan Spears professzor, az Egyesült Királyság Midlothianban található Ökológiai és Hidrológiai Központjának munkatársa.
Megoldást egyrészt a foszfor újrahasznosításának javítása jelenthet, másrészt pedig az, hogy olyan táplálkozásra állunk át, ami lényegesen alacsonyabb foszforlábnyommal jár. A szakemberek szerint, ha nem változtatunk, az hosszú távon a bolygó pusztulását eredményezheti.
