Hogy ez mit jelent majd ősszel a takarmánypiacon, egyelőre nem tudni, az biztos, hogy a Magyar Bioüzemanyag Szövetség sajtóközleménye szerint már most is kevés az országban a rendelkezésre álló kukorica. A tendenciát megerősíti a vetőmagok forgalma is.

Sólyom János, a Corteva Agriscience vetőmag kategória-marketing menedzsere érdeklődésünkre azt mondta: 2022-ben a súlyos aszály és a termelési inputárak emelkedése valóban nem segítették a kukoricavetési kedv növekedését a magyar termelők körében a vetőmag-értékesítési szezon megkezdését követően. Ezzel összhangban a kukorica mennyiségbeli értékesítése a piaci tendenciáknak megfelelően csökkent. A vetésterületet illetően a kukorica helyét főleg az őszi kalászosok vették át. Mivel ebben a pillanatban a vetés még zajlik, pontos adatok még nem állnak rendelkezésre, ezért azt gondolják, hogy nőhet az alternatív növények aránya, és több lehet az ugar, valamint várhatóan mérsékelten nőhet a napraforgó vetésterülete.

Mindezekre nem csupán az időjárás van hatással, hanem befolyásolják a közelmúltban meghirdetett „A Feltételesség szabályrendszere a 2023-2027-es támogatási időszakban" című kiadványban foglaltak és az ezzel összekapcsolódó Agro-ökológiai Program szabályrendszere is.

kukorica

Idén előtérbe kerültek a kifejezetten szárazságtűrő, rövid tenyészidejű, jó vízleadású hibridek – fotó: pixabay

Mivel már 2022 előtt is voltak aszályosnak nevezhető évek, a termelők irányából eddig is volt igény a szárazságot és a stresszes körülményeket minél jobban tűrő hibridekre. Ám a termelők részéről az is elvárás, hogy nem aszályos évben is magas termést tudjon elérni az adott hibrid alkalmazásával. "Megoldásként kínáljuk az Optimum® AQUAmax® kukorica hibridjeinket, melyekkel nagymértékben csökkenthető a szélsőséges időjárás okozta termelési bizonytalanság. Az AQUAmax® minősítés jelzi a gazdálkodók számára, hogy a hibrid a rendelkezésre álló vizet a lehető leghatékonyabban használja fel más hibridekhez képest, mely kifejezetten előnyös tulajdonság az aszályos időjárásban" – fogalmazott a szakember.

Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere szerint idén kevesebb kukoricát vetettek a gazdák és jelentősen nőtt az őszi kalászosok területe.

– A tavalyi aszályos év sokaknak elvette a kedvét a kukoricatermeléstől, de egyelőre még kérdés, hogy mekkora mértékben csökken a vetésterület – szögezte le elöljáróban Balogh László. – Most úgy látjuk, hogy a korábban megszokott nagyjából egymillió hektár helyett nagyságrendileg 850 ezer hektáron vetettek tengerit a gazdák. Egyelőre végső adatok még nincsenek, de mindenképpen csökken a területe, amit visszaigazol, hogy a vetőmagpiacon komoly keresletcsökkenést tapasztaltunk a kukorica iránt. Az idei szezon eltért abban is, hogy sok termelő a végleges vetésszerkezetét a korábban megszokottól eltérően csak február végén, márciusban alakította ki. Érthető döntés volt részükről, hiszen a jelenlegi kirívóan alacsony/csökkenő terményárak, a támogatásokban történő változások, a tavaly beszerzett magas költségű input alapanyagok miatt még inkább előtérbe került az egyes tavaszi kultúrák eltérő jövedelemtermelő képessége, amit figyelembe vettek a gazdálkodók a tervezésnél. Emiatt is például nőtt a cirokkal bevetett területek nagysága a kukorica rovására.

A másik szembetűnő változás az, hogy a termelők jelentős része a korai, FAO 400, vagy az alatti érésű kukoricákat kereste, mert sokan attól tartanak, hogy a hosszabb tenyészidejű fajtáknál jelentősebb szárítási költséggel kell számolniuk. Első körben nálunk is ezek a kukoricák fogytak el."


Balogh László azt is elmondta: az idei szezonban ismét sok helyen újra kellett és kell vetni a kukoricát a rovar- és madárkárok miatt. Ebben az esetben a korai hibridekből érdemes választani. A termékmenedzser a Lidea ES Creative (FAO 230-250) hibridjüket javasolta, ami megkésett, vagy másodvetésre kiváló választás lehet.