Idén is sor került a Nébih bemutató üzemek pályázatához kapcsolódó szakmai találkozójára. A rendezvény célja az volt, hogy fórumot biztosítson a gyümölcs szaporítóanyag előállítói, a termelők, a hobbikertészek, valamint az ágazat szabályozásában és fejlesztésében érintett szervezetek képviselői számára a konzultációra és tapasztalatcserére.

A pályázat keretében rendezett szakmai összejövetelek célja az aktuális kérdések áttekintése és a fejlesztési igények közös megvitatása. Az első, 2024-es alkalmon a törzsültetvények és a sokszereplős gyümölcs szaporítási rendszer került fókuszba, különös tekintettel a fajtaazonosságra, pomológiai értékre és a latens kórokozóktól való mentességre. Ezek a jellemzők alapvetően meghatározzák a szaporítóanyagok megbízhatóságát.

Az idei rendezvény is érintette ezeket a témákat (fontossága miatt ez egyik évben sem hagyható el), azonban idén az érdeklődés középpontjába több újdonság is került. Az újonnan terjedő gyümölcsfajok iránt fokozott érdeklődést mutatnak a termesztők és faiskolások. Ezek térnyerését elősegíti a klímaváltozás, de termesztésükkel kapcsolatban sok a nyitott kérdés. Emellett az újkeletű konténeres ültetési anyagokra és a rájuk vonatkozó, speciális szakmai ismeretekre helyeződött a hangsúly. 

A Nébih Növényfajta Kitermesztő Állomás munkáját Kristó Attila állomás vezető ismertette. A szántóföldi post-control vizsgálatok mellett középpontba kerültek a paprika DUS vizsgálatok, az erdészeti fajtakísérletek, a gyümölcs Bázis ültetési anyagok és az utóbbi években gyümölcs és szőlő kereskedelmi szaporítóanyag tételek kitermesztéses vizsgálatai, illetve a fóliaházas csemegeszőlő kultúra elindítása is, mely értékes referenciának számít.

A forgalmazott szaporítóanyagok ellenőrzéseinek tapasztalatait Pogonyi Tibor, a Kertészeti Szaporítóanyag Felügyeleti Osztály vezetője ismertette. Javulás tapasztalható a forgalmazás minőségében (például a jelöletlen anyagok értékesítése csökkent), azonban problémát okoz az alkalmi árusítás, különösen a piacokon, kirakodó vásárokon. Ennek visszaszorítására a Nébih kezdeményezte a jogalkotók számára az ilyen árusítás teljes tilalmának bevezetését.

kivi

Népszerű gyümölcs a kivi – fotó: Pixabay

Az idei rendezvény is közreműködött és segített a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpontja. Az Érd Elvira major kísérleti állomás két munkatársa is tartott előadást.

Dr. Kovács Szilvia az új gyümölcsfajokról beszélt részletesen. Kiemelte a bodza, homoktövis, fekete berkenye, húsos som, csipkerózsa, kökény, valamint a magasbokrú áfonya és az újabban megjelent mézbogyó termesztési lehetőségeit, gazdasági és termőhelyi szempontjait.

Mediterrán eredetű fajok (füge, kivi, datolyaszilva, gránátalma, pekándió) esetében hangsúlyozta a szakmai tudás és a megfelelő termőhely fontosságát, valamint a klímaváltozás hatásait (késő tavaszi fagykárok kockázata).

Varga László, a KSZFO munkatársa ismertette az új gyümölcsfajok szaporítóanyagának jelenlegi jogi státuszát, valamint az EU-s (2008/90/EC) és hazai 14/2017 FM szabályozásokat: mindkettőben az 1. melléklet adja meg azon fajok listáját, amelyekre vonatkozik e jogszabályok hatálya. A FRUMATIS (közösségi gyümölcs fajtalista) az 1. melléklet fajain alapul, viszont a CPVO (Közösségi Növényfajta Hivatal) jegyzékei azon fajok állami elismerésre, vagy fajtaoltalomra bejelentett fajtáit is tartalmazzák, melyek nem szerepelnek az 1. mellékletben.

Értelmezés kérdése jelenleg, hogy a fenti faj listákból melyeket vesszük figyelembe az új fajok szaporítóanyag előállítása, ellenőrzése és minősítése során. Véleményünk szerint a fejlődést legjobban az szolgálja, ha „bevonjuk a rendszerbe" ezeket a termesztésben és a faiskolákban is megjelenő új fajokat is, mert ezzel terjedésüket, bevezetésüket jobb minőségű, ellenőrzött szaporításból származó szaporítóanyagokra lehet alapozni.

Marton Balázs (MATE KERTI GYKK) Prebázis törzsültetvény témafelelős idén németországi társintézményeket látogatott meg: Az LTZ Mezőgazdasági Technológiai Központ telephelyein (Augustenberg, Forcheim) a vírusmentesítést, vizsgálati diagnosztikát és a Prebázis anyanövény fenntartást tanulmányozta, de meglátogatta a Baden-Württenbergi Szőlő- és Gyümölcstermesztési Oktató és Kutató Intézetet, valamint a három németországi certifikált szemzőhajtástermő törzsültetvény egyikét. Részletesen beszámolt a tapasztalatokról, melyek hozzájárulhatnak a MATE előszaporító rendszertovábbi fejlesztéséhez.

A konténeres (termesztőedényes) szaporítóanyagokkal kapcsolatos ismereteket Varga László (Nébih munkatársa) foglalta össze. Ezek az anyagok alternatívát jelentenek a szabadgyökerű ültetési anyagoknak - mindkét típusnak ismerni kell előnyeit és hátrányait, természetesen az adott felhasználási, telepítési cél függvényében - a beszámoló ezeket vette sorra. Termesztőedényes növényekből egyre többet találunk a kiskereskedelemben, de megjelentek a faiskolai alapanyagok között is (a mikroszaporításból származó, tálcákban akklimatizált és forgalmazott alanyokat ide sorolhatjuk), a bogyós gyümölcsök telepítési anyagai között s a törzses fás gyümölcsfajoknál a professzionális termesztők részére előállított, új típusú oltvány termékek formájában.  A beszámolóban szó volt a minőséget meghatározó szempontokról, valamint termesztésük során alkalmazható ismeretekről, pl. a tápanyagellátás, öntözés szempontjairól is.

A rendezvény szabadföldi bemutatóprogramja keretében a Nébih munkatársai (Keczán Mária Ivett, Král Boglárka Virág) és Kristó Attila ismertették gyakorlatban is a különféle szaporítóanyag-vizsgálatokat, a paprika DUS vizsgálatot és a fóliasátor alatti csemegeszőlőt.

Forrás: Nébih

Indexkép: pixabay.com