Ha csirkét keresel egy étlapon, jó eséllyel megtalálod akár rántva, akár sütve, akár előételként vagy főfogásként. De miért pont ez a madár vált az emberiség egyik legjelentősebb húsforrásává – és miért nem lett ugyanez a sorsa például a hattyúnak vagy a sirálynak?
Egy tanulmány szerint a mai házi tyúk valószínűleg az ázsiai szürke dzsungeltyúkból vagy a bankivatyúkból származik. A kutatások szerint több dzsungeltyúkfaj is hozzájárult a háziasításhoz.
Ezek az ősi madarak nem voltak különösen veszélyesek vagy nehezen kezelhetők, és olyan tulajdonságokkal bírtak (pl. korlátozott röpképesség), amelyek alkalmassá tették őket a háziasításra.
Gazdasági és gasztronómiai okok
A tyúkok viszonylag olcsón és egyszerűen tenyészthetők: kisebb helyen, alacsonyabb költséggel is megoldható a tenyésztésük, szemben a nagyobb testű vadmadarakéval. Ma már tudjuk, hogy a csirke remek választás volt, hiszen gyorsan nő, jól szaporodik, és az emberi ízlés számára is kedvező.
A tyúkot már a Római Birodalom is ismerte húsforrásként, de igazi tömegtermékké csak a XX. században vált – a második világháború során fellépő vöröshús-hiánynak köszönhető a csirkehús széles körben való elterjedése.

A csirke az egyik legnépszerűbb húsféle a világon – Fotó: Shutterstock
Miért nem a hattyú vagy a sirály?
Azért, mert ezeknek a madaraknak a tenyésztése nem jár ugyanazon praktikummal: például a hattyú nagy, nehézkes madár, ráadásul íze is kevésbé kedvelt; sokan egyenesen halízűnek tartották. A sirály pedig vadmadár, élőhelye tengerpart vagy tópart – nem ideális a nagyüzemi húsfeldolgozás szempontjából. Emellett a jogi és kulturális korlátok is szerepet játszottak: vad vagy félig vad madaraknak gyakran védelmi státuszuk van, vagy egyszerűen domesztikációra való képtelenségük miatt nem felelnek meg a nagyipari termelés követelményeinek.
Összefoglalás
A csirke tehát azért uralja a húspiacot, mert evolúciós és genetikai adottságai révén könnyen háziasítható volt, gazdaságilag hatékonyan termelhető, és az emberi táplálkozáskultúrában is megfelelt a korszerű igényeknek. A hattyú, sirály vagy más nagy‑ vagy vadmadarak egyszerűen nem tudták ezt a kombinációt nyújtani – így bár történelmi szinten megjelentek mint fogyasztandó madarak, nem váltak tömegtényezővé.
Forrás: IFScience