A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemrég országos edukációs kampányt indított „Tények – ízekre szedve” címmel, amelynek célja, hogy hitelesen mutassa be az állati eredetű élelmiszerek szerepét a modern táplálkozásban, és tisztázza a hús- és tejfogyasztással kapcsolatos tévhiteket. A kezdeményezéshez Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó is csatlakozott – nemcsak szóban, hanem tettekben is: ma már tejelő szarvasmarhákat tart és 30 hektáron gazdálkodik.
„Nem a tutit akarjuk megmondani – csak a tényeket”
„A kampány nem arról szól, hogy kinyilatkoztatunk, hanem hogy tiszta tényeket mutatunk be” – mondja Szécsi Zoltán. Szerinte a közösségi média tele van „önjelölt szakértők” által terjesztett divatdiétákkal, félrevezető tanácsokkal, és ennek a zűrzavarnak az eloszlatásában szeretne segíteni a NAK edukációs programja.
„A mindenmentes latte például lehet, hogy mindentől is mentes – kivéve a GMO-s szóját” – teszi hozzá ironikusan. Szécsi hangsúlyozza: a hús- és tejtermékek elhagyása különösen gyermekkorban veszélyes lehet, hiszen a fejlődéshez szükséges fehérjék jelentős része ezekből származik. „Vannak országok, ahol a gyermekekre kiterjesztett vegán étrendet már tiltják is.”
Az olimpikon, aki gazdálkodni kezdett
„Örököltem egy kis földet – aztán elkezdtünk tanulni, fejlődni, fejleszteni. Szépen haladunk előre” – mesél agrár karrierjének kezdeteiről. Aktív sportpályafutását követően Szécsi mezőgazdasági vállalkozásba kezdett: ma már szántóföldi növénytermesztéssel és tejelő szarvasmarhák tartásával is foglalkozik.
Szécsi Zoltán Papp Zsolttal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökével az egyik forgatáson Fotó: NAK
Pedig eredetileg műszaki menedzserként végzett a Műegyetemen, majd gazdasági és humánerőforrás-menedzsment szakon szerzett mesterdiplomát. Elsőre távolinak tűnik a kapcsolat a mezőgazdasággal, de ő máshogy látja: „A gazdálkodás ma már műholdképen alapuló döntéshozatal, precíziós technológia, gépek, informatika – és rengeteg pénzügyi, humánmenedzsment kérdés.”
És hogy mi az, ami igazán megfogta benne? „A termőföld illata. Meg furcsán hangzik, de a marhatrágya illata is. Nem mindegy, milyen trágya – örülök, hogy nem a sertésvonalon indultunk...” – mondja nevetve.
A jó forma – vagy az egészség?
Szécsi szerint mint az életben annyi mindent, a táplálkozást sem szabad túlgondolni. „A vízilabdás éveim alatt napi 4500–5500 kalóriát vittem be – most elég 2500. Ha többet eszem, hízok.” Megtanulta, hogy
nem a kockás has a cél, hanem az egyensúly a táplálkozás, mozgás és életkor között.
„Ami esztétikus, az nem mindig egészséges” – vallja be. A hangsúly szerinte nem az esztétikán, hanem az egészségmegőrzésen és a valósághű életvezetésen van.
„Sportolóként az egész életemet végigkísérte, hogy tudatosan figyeljek arra, mit eszem. Az energia, az állóképesség, a koncentráció – ezek mind a táplálkozáson is múlnak. Meggyőződésem, hogy a táplálkozásról nem szabad felszínes vélemények alapján ítélkezni. Meg kell ismernünk a tudományos tényeket és azt a sok embert, akik azon dolgoznak, hogy minőségi, biztonságos élelmiszer kerüljön elénk” – magyarázza.
A legnagyobb kihívás: alkalmazkodni az időjáráshoz
Azt is elmondta: a napi gazdálkodás egyik legnagyobb kihívása ma már a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás. A 440 milliméternyi éves csapadék régen elegendő volt a jó terméshozamhoz, de más stratégiákra van szükség. „Mélyművelés helyett ma már az a cél, hogy minél kevesebb vizet veszítsünk el – ha bolygatunk, akkor is azonnal visszazárjuk a talajt.” A műtrágyát célzottan alkalmazzák, de a saját állatállományuk trágyája is értékes input a gazdaság számára.
„Amit eszünk, az meghatároz bennünket”
Szécsi Zoltán szerepvállalása a „Tények – ízekre szedve” kampányban nemcsak személyes hitvallás, hanem szimbolikus összekapcsolása az élsportnak, a mezőgazdaságnak és az egészségtudatosságnak.
Ahogy ő mondja: „Amit eszünk, az nemcsak a teljesítményünket, hanem a gondolkodásunkat és az egészségünket is meghatározza. Jó lenne, ha erről kicsit több szó esne, kevesebb hisztériával – és több ténnyel.”
Indexkép: YouTube