Ebben szerepet játszott a termőhely, de az is, hogy mennyire törekedtek a profitmaximalizálásra. Az extenzívtől a szuperintenzív technológiáig terjedő gyakorlatok meghökkentő eredményt hoztak. Sokan hallottak már a Runner repcékről, de a gyakorlatba még csak most kezd beszivárogni ez a széles időintervallumban vethető növény. A magyarországi klíma és vetésszerkezet miatt rohamos elterjedése várható. Hogyan érdemes hozzányúlnunk ehhez a növényhez? Alábbi cikkünk július elején készült.
Száraz viszonyok, extenzív módszer
Krieser János Paks közelében gazdálkodik. Azt mondja, idén 2,4–2,8 tonnás átlagokat vágott a repcékből, a búza pedig 5 tonna körül lehet. „Idén áprilisban a fagyok nyúzták, aztán az aszály, végül a hőség kínozta meg. 105 hektár átlagában lett 2,4 tonna a Schumacher.” A Tolna megyei gazdálkodó azt a tanulságot vonta le, hogy oda kell vetni, ahol a legtöbb a talajnedvesség, és még tovább lehet emelni a csíraszámon. A mostanit 500 ezerrel vetették, de jövőre 600 ezer magra növeli a hektáronkénti normát. Ezek a repcék különben nem magasak, a szárvastagságuk is kisebbnek tűnik, mégsem dőlnek meg.
Gabonasortávra vetek, ami azt jelenti, hogy vetőgéptől függően 15 és 16,5 centire. Az a célom, hogy nagy legyen a tőszám kelés után. A vetésidő szeptember 16. volt, közvetlenül az eső után.”
Krieser János Paks közelében gazdálkodik – Fotó: Agroinform
Krieser János négy különböző nemesítőház hibridjeit veti, az öt közül a Schumacher volt a második legjobb termést adó idén, négy mázsával maradt le a dobogó legfelső fokáról. De lényegében a domborzati viszonyok döntötték el az eredményt. Amikor arról kérdem, milyen technológiai különbségek vannak a hagyományos repcékhez képest, kiderül, hogy a paksi gazdálkodó az extenzív termelés híve, mondván, az lesz az eredmény, amit nem költött el a szezonban:
„Ősszel nem védekeztünk a rovarok ellen, bár volt némi kártétel. Alapműtrágyát már három éve nem adunk ki. Gyomirtás csak egyszer, egyszikűek ellen van, regulátort pedig nem használok a hagyományos repcékben sem. A rovarok ellen tavasszal védekezek: a szárormányos ellen szárbainduláskor, a fénybogár ellen bimbós korban. A táblába összesen háromszor kellett bemennünk a bogarak miatt az egész tenyészidényben, de a széleken ötször is permeteztünk a 27 méteres kerettel. Onnan jön a rovar, ott kell megfogni. Aratás előtt pedig nincs deszikkálás.”
Krieser János nem híve a lombtrágyáknak sem, mivel nem a levél a növény szája. Szerinte az aszályban nem sokat tudunk ilyen módon segíteni a növényen, ahogy talajon át sem. Az egyetlen, amit tehet: igyekszik három-négyszeri adagban kiadni a tavaszi kénes nitrogént. Egyébként 14 éve szántás nélküli művelést folytat, 2 centis pontossággal vezérelt gépekkel dolgozik. Sokkal precízebb már nem tud lenni, de ha egyszer nincs eső, nincs eső. A repcét mindössze 4% vízzel, a búzát 8–9%-os nedvességtartalommal hozták le a táblákról.
Ha a repcét 180 ezer forint körül el tudom adni, akkor a 24 mázsán is van eredmény. Az árpán, búzán akkor lenne nyereség, ha januárra 80 ezerre emelkedne az áruk.”
Túlhajtotta a kísérleti állományt
A szatmári Kokas Elemér teljesen más technológiát követ, de gyorsan elismeri, hogy a szuperintenzív megoldás nem minden évjáratban célravezető.
Életemben először próbáltam ki a Schumacher repcét 8 hektáron, és nagyon el akartam kényeztetni. A pénz nem számított. Azt hiszem, ezzel ártottam neki igazán…”
Egy alaposan szervestrágyázott és meszezett, jó vízgazdálkodású, lápi talajba került a mag szeptember 5-én, gabonatávra és 500 ezres csíraszámmal. Jött rá szeptember közepén egy eső, és 20. után már sorolt az állomány. Kellett rá a regulátor, amibe rovarölő szert is tett. A tél vége nagyon meleg volt, február 20-án már magszárat hozott a túlfejlett állomány.
„Olyan gyorsan történt, hogy ekkor már regulátorozni sem lehetett. Ezt követően viszont a hidegek teljesen leállították a növényt, noha 100 kiló karbamidot kapott az induláshoz. Nagyon száraz is volt a tavasz, az egész tenyészidőszakban összesen 200 mm eső hullott. Háromszor is megöntöztük a táblát 20 mm vízzel. Egyszer pedig 40 kg vinaszt is kiadtunk kis foszforral és cinkkel. A hosszú tavaszon öt héten át virágzott a repce, de azalatt háromszor is fagyott. Nagyon sok virágot elrúgott ekkor. Tavasszal összesen kétszer védekeztünk a rovarok ellen, és végül 9–10% víztartalommal 2,4 tonnát vágtunk a 8 hektár átlagában” – összegez a gazdálkodó.
Kokas Elemér – Fotó: Agroinform
Kokas Elemér a következő tanulságokat vonta le az első próbálkozásból: bőven ráér szeptember 15. után vetni, és nem kell szervestrágyáznia a repcetáblában. A Schumacher habitusa tetszik neki: „Legfeljebb mellig ér, de brutálisan sok rajta az elágazás, ha nem fázik meg, nagyon sok becő lett volna rajta.”
Ahol takarékosan is sikerül az 5 tonna
„Második éve foglalkozunk a Runner repcével, most először próbáltuk ki üzemi méretben: 32 hektárt vetettünk be vele szeptember 18-án. Erről a tábláról most 5 tonnás átlagot vágtunk. Soknak tűnhet, de nálam ez csak azt jelenti, hogy ez az évjárat rendben volt” – mondja kis büszkeséggel a hangjában Moravszki György. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei gazdálkodó tavaly több időpontban is tesztelte a „járórepcét”, hogy kipuhatolja, melyik vetési időpontot kedveli a leginkább. Kiderült, hogy október 18-án vetve már csaknem egytonnás mínusszal zár.
„Ki kellett próbálnom az október végi vetést is, mert minél később vetjük, annál közelebb vagyunk az esők érkezéséhez, tehát biztosabb, egyenletesebb lesz a kelés. Másrészt akkor a repcebolha és a repcedarázs álhernyója is kikerülhető, és regulátorra sincs szükség. Az október 18-i vetés azért egy kissé túlzásnak bizonyult. Márciusban még úgy nézett ki, hogy kitárcsázzuk…” – emlékszik vissza Moravszki György.
Moravszki György – Fotó: pexels.com
Aztán a Schumacher repce meglepő regenerálódó képességet csillantott: áprilisban felgyorsult a fejlődése, a sok oldalhajtáson rengeteg virágot hozott, majd a kanyarban előzve hamarabb beérett, mint a normál repcék. Így lett 3,5 tonna. „Pedig márciusban lemondtam róla, és őszintén szólva, nemigen törődtem vele…” Ami az olajtartalmat illeti, nem volt számottevő különbség az egyes vetésidők és repcehibridek között.
A tiszavasvári termelő idén már nagyobb tapasztalattal állt a Runner repcéhez. Lazítás és magágykészítés után szeptember 18-án 45 centis sortávra, 450 ezer csírával és biostimulátoros mikrostarterrel vetette el a növényt. Az őszi gomba- és rovarölőt elhagyta, egyebekben ugyanannyi tápanyagot kapott (folyékony nitrogént a sorközműveléskor), mint a normál repcék. A tavaszi regulátort szükségesnek érezte, de a tavaszi rovarölőkből is eggyel kevesebbre volt szükség amiatt, mert egy héttel hamarabb vált arathatóvá, mint a normál repcék. Mégis deszikkálták, mivel olyan nagy munkacsúccsal jár a nyári aratás a sok őszi vetésű növény miatt, hogy másképp nem tudták volna jól ütemezni a betakarítást.
„Itt az utóbbi négy hónapban 80 mm eső esett, ezért a tápanyagot folyékony formában kapják meg a növények. A Runner hat héten át virágzott, végül 5 tonna lett. A normál repcékkel együtt az üzemi átlag 4,2 tonna lett.
A járórepce legnagyobb előnyét mégis a rugalmasságában látom. Október elsején még mindig gondolkodhatom azon, hogy le kell-e mondanom a repcéről, vagy sem. Ez fontos döntés, hiszen a búzatermesztés 6 tonnás hozamok mellett plusznullás eredménnyel jár” – magyarázza Moravszki György.
Az ő repcetechnológiája nagyjából 350–400 ezer forintból kijön hektáronként. A Runner esetében nyer egy keveset az őszi permetezés elhagyásával, míg veszít egy picit a vetőmag árán. A teljes költségszerkezetet nézve egyik sem meghatározó tétel. Az azonban fontos, hogy az 5 tonnát most 182 ezer forintos árszinten tudta eladni, míg a búza 6,5 tonnája most csak tonnánként 62 ezret érne. Az egyiken több mint félmilliót keres, míg a másikon alig valamit.
MIK A TANULSÁGOK?
- Érdemes kihasználni a Runner repcék előnyeit, azaz a kései vethetőséget és a korai arathatóságot. Ez nagy rugalmasságot ad a vetésszerkezeti döntésekben és az esőzésekhez való igazodásban, továbbá csökkenti a vegyszerigényt.
- Kisebb testű és rövidebb tenyészidejű, mint a normál repcék, ezért nem érdemes túletetni.
- Magasabb tőszámmal ajánlják vetni, de ez rugalmasan alakítható a termőhelyi viszonyokhoz.
- Az idei tél egyhetes fagyos időszakát jól tűrte, márciustól pedig felgyorsult fejlődés jellemezte. Az áprilisi fagyok árthatnak neki, de a rengeteg, hosszan pompázó virágból így is annyi becő fejlődik, ami nyereségessé teszi a termelést.
- Nagyjából 5–7 nappal korábban érik, mint a normál repcék, ami az aratási munkacsúcsban előnyös lehet.
- Terméspotenciáljában és olajhozamában megegyezik a hagyományos hibridekkel.
Gönczi Krisztina
Agroinform
A Profin a repceprofitért Agroinform TechMagot megnyithatod ide kattintva, vagy lapozd végig itt:
A korábbi TechMag lapszámokat elolvashatod a Magazin rovatban.
