Egyebek közt erről beszélt az Agroinformnak Dr. Kontschán Jenő, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont főigazgatója. A szakember szerint a növénynemesítés és a környezetbarát növényvédelem kulcsszerepet játszik abban, hogy az agrárium alkalmazkodni tudjon a változó körülményekhez.
– Maga az Agrártudományi Kutatóközpont 2012-ben alakult meg négy nagy múltú intézmény összeolvadásával – idézte fel dr. Kontschán Jenő. – Ezek között volt a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet, a budapesti Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, a Növényvédelmi Kutatóintézet, valamint az Állatorvostudmányi Kutatóintézet.
A kutatóintézetek mindegyike komoly történelmi múltra tekint vissza. A legidősebb, a Növényvédelmi Intézet, 1880-ban jött létre – épp a filoxéravész idején, amikor a magyar szőlőültetvények pusztulása sürgette a tudományos fellépést.
– Ha párhuzamot kell vonni, akkor a mostani szőlő aranyszínű sárgulása megbetegedést akár a második filoxéravésznek is nevezhetnénk – mondta a főigazgató. – A Grapevine flavescence dorée nevű baktérium okozta pusztulás mértéke ugyanis nagyon hasonló lehet ahhoz, ami 140 éve történt.
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont ma három intézetből áll: a Mezőgazdasági, a Talajtani és a Növényvédelmi Intézetből. Összesen mintegy 200 kutató és 250 munkatárs dolgozik azon, hogy a tudományos eredmények a gyakorlatban is hasznosuljanak. A kutatások nemcsak laboratóriumokban zajlanak, a szántóföldi kísérleteikhez is komoly humánerőforrásra van szükség.
A klímaváltozás a legnagyobb kihívás
– Ma a mezőgazdaság minden ágát a klímaváltozás határozza meg – fogalmazott dr. Kontschán Jenő. – A szárazság, az extrém időjárás, a hőstressz, de még a talaj biológiai folyamatai is átalakulóban vannak.
A főigazgató szerint ez a változás minden kutatási területet érint:
- A Mezőgazdasági Intézet a szárazságtűrő növényfajták nemesítésén dolgozik.
- A Talajtani Intézet a vízmegtartás és a talajegészség javítására összpontosít.
- A Növényvédelmi Intézet pedig a környezetbarát, biológiai alapú növényvédelem lehetőségeit kutatja.
– Az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémája az aszály, amire tudományos válaszokat kell adnunk. Ezért is dolgoztunk aszálytűrő búzafajtákon, amely a nemesítési eredményeink egyik legfontosabb mérföldköve lehet – mondta főigazgató úr. – A jövő kulcsa az, hogy a gazdák olyan fajtákat vethessenek, amelyek képesek elviselni az egyre szárazabb klímát.
A modern nemesítés új korszaka
A HUN-REN ATK kutatói már nemcsak a hagyományos szántóföldi szelekcióval dolgoznak, hanem precíziós nemesítéssel – a genetikai mintázatok elemzésével is.
– Nem csak génszerkesztésről van szó, hanem molekuláris szintű szelekcióról – hangsúlyozta a főigazgató. – A kutatók már a sejtszinten azonosítják azokat a génmintázatokat, amelyek a szárazságtűrést vagy a betegségekkel szembeni ellenállást támogatják.
A nemesítési munka azonban lassú folyamat:
– Egy új fajta legalább tíz év alatt jut el a piacig, és nem minden kísérlet hoz azonnali eredményt. De ha egy fajta beválik, annak gazdasági és stratégiai jelentősége is óriási.
Új kártevők, új veszélyek
A főigazgató különösen aggasztónak tartja az idegenhonos kórokozók és kártevők megjelenését.
– A szőlő mostani, fitoplazmás betegsége tipikus példája annak, hogy a klímaváltozás és a nyitott határok milyen új veszélyeket hoznak.
Az amerikai szőlőkabóca bejövetelével egy korábban ártalmatlan fitoplazma vált pusztítóvá.
Ez jelenleg több ezer tőkét érint és a gazdasági kár már most jelentős – szögezte le a szakember.
A megoldásról szólva kiemelte:
– Itt nincs csodafegyver. Intenzív, szervezett, országos szintű védekezésre van szükség. Ha egyetlen gazda nem permetez, az a teljes környéket veszélyezteti – jelezte a főigazgató.
Dr. Kontschán Jenő szerint a legfontosabb a megelőzés és a gyors beavatkozás, mert – ahogy fogalmazott – „nem engedhetjük meg, hogy a magyar szőlő másodszor is elpusztuljon”.
Tudomány, innováció, ismeretterjesztés
A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont nemcsak kutat, hanem fejleszt, nemesít és oktat is.
– A központunkhoz köthető a Csalomon csapdacsalád, amely a kártevő rovarok előrejelzésében és az ökológiai növényvédelemben nemzetközileg is elismert – emelte ki a főigazgató. – De legalább ennyire fontosnak tartjuk a tudományos ismeretek átadását.
A kutatóközpont bemutatóhelye, a Martonvásáron működő Agroverzum, mely rendszeresen szervez ismeretterjesztő programokat, ahol elsősorban a diákok és az érdeklődők elsőkézből ismerhetik meg az agrártudomány legújabb eredményeit.
– Az a célunk, hogy a kutatás ne elszigetelten működjön, hanem valós, látható segítség legyen a gazdáknak és a társadalomnak – fogalmazott dr. Kontschán Jenő.
Összegzésként a főigazgató így fogalmazott:
– A klímaváltozás nem távoli jövő, hanem már a mindennapjaink része. A tudománynak és a mezőgazdaságnak együtt kell választ adnia rá – különben a természet írja meg helyettünk a jövőt – mondta zárásként.
Indexkép: HUN-REN ATK
