Erre hívta fel a figyelmet Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a csütörtöki sajtóreggelijén. Mint fogalmazott: a civil és lobbiérdekek nyomásgyakorlása egyre erősebben formálja a kiskereskedelem kínálatát, miközben a fogyasztók döntései és az árérzékenység között komoly ellentmondás feszül.

A NAK elnöke szerint mára nagyon határozott kezdeményezések indultak el annak érdekében, hogy a kiskereskedelmi láncok ne vegyenek át, és ne tartsanak polcaikon ketreces tartásból származó tojást.

– Lehet ilyet tenni, mindenkinek szíve joga, lehet ilyet kérni – fogalmazott –, de ennek nagyon is kézzelfogható következményei vannak.

A cseh példa: állatjólét kontra megfizethetőség

Papp Zsolt György konkrét példával érzékeltette, mire lehet számítani. Csehországban a ketreces tartás megszüntetését követően a tojás ára 4 euróról 7 euróra emelkedett.

– Nincs ketreces tartás és majdnem megduplázódott a tojás ára – mondta.

Ennek oka szerinte egyértelmű: a szabadtartás és alternatív tartásformák jóval magasabb költségekkel járnak. Több munkaerőt igényelnek, nagyobb területet, eltérő technológiát, és összességében drágább az előállítás.

– Ennyivel kerül többe, ebben nincs semmi trükk – tette hozzá.

Papp Zsolt

Papp Zsolt György – Fotó: NAK

Kampányok és valós vásárlói döntések

A NAK elnöke kritikusan beszélt az állatvédelmi kampányokról is, amelyek gyakran erős érzelmi üzenetekkel operálnak.

– Celebeket, színészeket fogadnak fel, bemásznak a ketrecekbe, onnét videóznak – igen, lehet így is megközelíteni a témát – mondta. Ugyanakkor szerinte érdemes a kérdést a fogyasztói viselkedés oldaláról is vizsgálni. Egy bolti felmérés során a vásárlók elsöprő többsége azt mondta: természetesen azt szeretné, hogy a tyúk „jól érezze magát”.

– Aztán bemegy a boltba, és leveszi a ketreces tojást, mert az olcsóbb – fogalmazott.

Ez a kettősség – az elvi elvárás és a pénztárca diktálta döntés – szerinte az egész vita egyik kulcspontja.

Élelmiszerbiztonság: ritkán emlegetett szempont

Papp Zsolt György arra is felhívta a figyelmet, hogy a ketreces tartásból származó tojások jelenleg kiemelkedő élelmiszerbiztonsági szintet képviselnek.

– Ezek az állományok 100 százalékig szalmonellamentesek – hangsúlyozta.

Ezzel szemben a szabadtartásnál – minden higiéniai erőfeszítés ellenére – nagyobb a fertőzések kockázata.

– Lehet tisztítani, lehet védekezni, de a kockázat magasabb – tette hozzá.

Szerinte paradox helyzet alakult ki: miközben az Európai Unió jelentős forrásokat fordított arra, hogy modern, biztonságos tojástermelési rendszerek jöjjenek létre, most civil nyomásra ezek a termelők kiszorulhatnak a boltok polcairól.

Nemcsak a tojásról szól: precedens más ágazatok számára

A NAK elnöke szerint a kérdés messze túlmutat a tojáságazaton. Hasonló folyamatok érinthetik a nyúlágazatot is, amelyet gyakran lebecsülnek, holott stratégiai jelentőségű.

– A bébiételek egyik legfontosabb és legtisztább fehérjeforrása a nyúlhús – emlékeztetett.

Ha a ketreces tartást itt is ellehetetlenítik, annak drámai térigénye és költségei lennének.

Társadalmasítani kell az agráriumot

Papp Zsolt György szerint a legnagyobb feladat ma az, hogy az agráriumot közelebb hozzák a társadalomhoz, és ne leegyszerűsített, érzelmi alapon születő döntések határozzák meg a jövőjét.

– Védjük az állatok jogait, de tegyük ezt komplexen – fogalmazott.

Ide sorolta az extrém időjárási helyzetek kezelését, a járványok elleni védekezést – legyen szó ragadós száj- és körömfájásról, madárinfluenzáról vagy sertéspestisről –, valamint a növénytermesztés kihívásait is.

Ki fogja etetni a társadalmat?

Beszéde végén történelmi léptékű példával érzékeltette az agrárium szerepét.

– Az 1600-as években nyolc ember kellett ahhoz, hogy kettő ne haljon éhen. Ma négy ember etet százat – mondta.

Szerinte ez az arány egyszerre mutatja az ágazat hatékonyságát és sérülékenységét.

– Lehet tovább gépesíteni, de akkor is kell a kétkezi dolgozó, a gondolkodó ember és a feldolgozóipar – hangsúlyozta.

Végső üzenete egyértelmű volt: mielőtt kizárólag szimbolikus vitákban merülnénk el, először saját élelmezésbiztonságunkról és a következő generációk ellátásáról kell felelősen gondolkodni.

Indexkép: Pexels