2024 augusztusa és 2025 decembere között összesen 450 233 juhot és kecskét öltek le Görögországban a juhhimlő-járvány miatt. A kormány továbbra sem hajlandó bevezetni az oltást, miközben a gazdák egyre kilátástalanabb helyzetbe kerülnek.

A tragikus következményekre jól rávilágít egy 2025 januári eset: a Pieria régió Vrondú településén egy 52 éves juhász öngyilkosságot követett el, miután a hatóságok elrendelték teljes, mintegy ezer állatból álló nyájának levágását. Holttestét a testvére találta meg. „Nagyon kötődött hozzájuk" – mondta a férfi testvére a sajtónak.

Példa nélküli járvány

Az első fertőzést 2024. augusztus 21-én észlelték Görögország északi részén. A vírus azóta ellenőrizhetetlenül terjed. Bár az ország korábban is szembesült hasonló járványokkal, a mostani mérete minden eddigit felülmúl.

A Juhhimlő Kezelésére és Ellenőrzésére létrehozott Görög Nemzeti Tudományos Bizottság (EEDE) adatai szerint 2024 augusztusa és 2025 decembere között 1985 fertőzést regisztráltak 2449 gazdaságban.

Miért nem oltanak?

A szakmai ajánlások ellenére a görög kormány elutasítja az állatok beoltását. Pedig az oltást az Állategészségügyi Világszervezet és az Európai Bizottság is javasolja.

A döntés hátterében elsősorban gazdasági megfontolások állnak, amelyek szorosan összefonódnak a feta sajttal.

A feta sajt tétje

Görögország juh- és kecsketej-termelésének mintegy 80 százalékát feta készítésére használják fel – magyarázza Raúl Rivas, a Salamancai Egyetem Agrobiotechnológiai Kutatóintézetének mikrobiológusa. A feta termelésének körülbelül 65 százalékát exportálják.

Amennyiben Görögország bevezetné az oltást, elveszítené betegségmentes státuszát, és endémiás országgá minősítenék. Ez súlyos exportkorlátozásokat vonna maga után.

A feta ugyanis oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (PDO) rendelkező termék, amelyet kizárólag Görögországban lehet előállítani. Ha az Európai Unió enyhítené a szabályozást, és más országok is gyárthatnának hasonló sajtot, az Rivas szerint „óriási csapás lenne Görögország számára".

feta

A tömeges állatleölések visszavetették a tejtermelést, az export jövője bizonytalan – Fotó: Pixabay

Mi az a juhhimlő?

A juhhimlő rendkívül fertőző vírusos betegség, amely lázzal, bőrelváltozásokkal, belső szervi károsodásokkal és magas elhullási aránnyal jár. A kórokozó a capripoxvírusok közé tartozik, emberre nem terjed, de súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel jár. A vírus hónapokig életképes maradhat a környezetben, ezért kiirtása különösen nehéz.

Külső forrásból érkezhetett a vírus

A szakértők szerint a járvány Törökországból indulhatott ki. A juhhimlő endémiás Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Dél-Ázsia több régiójában.
Az elmúlt években Dél-Európában is megjelent: Spanyolországban 2022-ben sikerült megfékezni, és 2023-ban visszaszerezték a betegségmentes státuszt. Romániában 2024-ben bukkant fel.

Export, árrobbanás és piacvesztés

A feta a görög gazdaság egyik legfontosabb exportterméke. Fő felvevőpiacai az Egyesült Királyság, az Egyesült Államok, Kanada és Ausztrália.

A görög statisztikai hivatal adatai szerint az ország évente mintegy 200 ezer tonna lágy sajtot állít elő, ebből 140 ezer tonna feta. 2024-ben a fetaexport értéke elérte a 785 millió eurót.

A tömeges állatleölések miatt azonban jelentősen visszaesett a tejtermelés. Rivas szerint ennek következményeként a feta ára meredeken emelkedhet:
„A feta sajt luxuscikké válhat a következő hónapokban."

Illegális oltások, új kockázatok

A görög kormány továbbra is kizárólag az úgynevezett egészségügyi kiürítést alkalmazza: fertőzés esetén az egész állományt megsemmisítik, majd ellenőrzött módon elégetik és eltemetik.

Eközben egyre több jelentés szól arról, hogy egyes gazdák illegálisan, Törökországból vagy Jordániából származó vakcinákkal oltják állataikat.
Krisztosz Kellasz, a vidékfejlesztési minisztérium államtitkára szerint ez további kockázatokat rejt, mivel a tesztek nem tudják megkülönböztetni a fertőzésből vagy az oltásból származó ellenanyagokat.

Forrás: hvg.hu
Indexkép: pixabay.com