A városi kerteknek és zöldfelületeknek a lakosságra gyakorolt jótékony hatása fizikai, esztétikai, rekreációs és oktatási kérdéseket is érint. Az urbanizált területeken élők többsége hajlamos a természetes környezetet békésebbnek és pihentetőbbnek érzékelni, mint a városiakat – írja a novenyvedoszer.hu
A mentális jólét kialakításában a növényeknek is nagy szerepe van – fotó: pixabay.com
A növények hozzájárulnak a mentális jólét fenntartásához
A park- és kertlátogatók bevallásuk szerint leginkább a tanulási élményt, a stresszoldást és relaxációt, a jobb életminőséget, valamint a hőkomfort érzetet említik meg előnyként.
Különösen nagyra értékeli a városi lakosság az idős fákat, mert azok érzelmeket és békeérzetet ébreszthetnek, így azok ikonikus táj- és örökségelemekké, valamint fontos tereptárgyakká válnak a városi területeken is.
Közismert, hogy a mentális jólétnek döntő szerepe van az általános egészségi állapot fenntartásában. A mindennapi stressz és a depresszió, a mentális egészség hiánya minden korosztályban, férfiak és nők körében egyaránt növelheti a halálozás valószínűségét. A mentális jólét kialakításában és fenntartásában a növényeknek is nagy szerepe van.
Egy nagyméretű zöldfelület például növelheti a fizikai aktivitást, javíthatja a társadalmi kapcsolatokat és a biodiverzitást, csökkentheti a stresszt – fotó: pixabay.com
A lombos fák képesek csökkenteni a depressziót, a szorongást
A depressziót a szakértők a fizikai és kognitív funkciók romlásának és a korai halálozás egyik okának tekintik, ami az idősebb felnőtteknél fontos közegészségügyi kihívást jelent, hiszen az ő esetükben a legmagasabb a depresszió aránya.
A kutatások eredményei arra utalnak, hogy a mentális egészség javulása összefüggésben áll a zöldfelületek méretével. Egy nagyméretű zöldfelület például növelheti a fizikai aktivitást, javíthatja a társadalmi kapcsolatokat és a biodiverzitást, csökkentheti a stresszt.
Kimutatták, hogy a zöldfelületek és a stresszszintek között szignifikáns fordított kapcsolat van, mivel a zöldfelületek magasabb szintje alacsonyabb stresszszintet eredményez.
Egy másik tanulmányban összehasonlították a kertészeti tevékenységet végző és azt nem végző idős nők csoportjait. Kiderült, hogy a folyamatosan kertészkedőknél javult az izomtömeg és a kézügyesség, csökkent a derékkörméret, míg azok a nők, akik ez idő alatt beltérben tartózkodtak, fokozódtak a depresszió tünetei.
A folyamatosan kertészkedőknél javult az izomtömeg és a kézügyesség – fotó: pixabay.com
A növények jótékony hatása napjainkban már megjelenik az orvostudományban is
Svédországban a mentálisan betegeknek erdei sétát is felírhatnak receptre. Egy 2014-es kutatás ugyanis bebizonyította, hogy az erdei séta csökkentheti a stresszt.
A kísérlet ideje alatt EEG-fejhallgatóval mérték az agyhullámokat. A résztvevőknek egy városi bevásárlóközponton keresztül el kellett sétálnia egy 25 hektáros zöldterületre. Míg a forgalmas bevásárlóközpont jól mérhetően növelte a stressz szintet, addig a növények közötti csendes séta ideje alatt csökkent a félelemérzet és a frusztráció. Egy 2016-os japán tanulmány is hasonló eredményre jutott: az erdei környezetben töltött 2 óra hatására csökkent a citokinin szint, ami hozzájárult a gyulladásos tünetek csökkenéséhez.
Az erdei vagy természeti környezet hozzájárulhat a figyelemzavar (ADHD) csökkentéséhez is, javíthatja az óvodások memóriáját, jobban tudnak koncentrálni.
A természetben és a városi zöldfelületeken való tartózkodás segíthet a stroke-ban és demenciában szenvedő betegek memóriájának javításában is. A növényekkel teli környezet csökkenti az depressziót, a dühöt, javíthatja az általános fizikai jólétet.
_fill_540x300_0.jpg)
_fill_540x300_0.jpg)
