A legtöbb asztalon ott van a borsszóró és a sószóró. Nem véletlen, hiszen ezt a két fűszert használjuk a leggyakrabban az ételeink ízesítésére, és utóízesítésére. Lássuk be, a sótlan étel élvezhetetlen, így hát nem hagyjuk magunkat, és ha valami nem elég sós, megsózzuk.
És így járunk el a paradicsom, a paprika vagy akár egy zsíroskenyér fogyasztása esetén is. De kevesen eszik só nélkül a főtt kukoricát, vagy a lángost. A só sokak kedvenc fűszere, azonban nagyon óvatosnak kell lenni vele, hiszen a túlzott sófogyasztás komoly egészségügyi veszélyeket hordoz magában.
Ismerd meg a sót
A nátriumból és kloridból álló só kis mennyiségben elengedhetetlen a folyadék- és ásványianyag-egyensúly fenntartásához. A napi ajánlásnak megfelelő 5 gramm só körülbelül 1 teáskanálnyi mennyiségnek felel meg. Ebben benne van az összes étkezés is, beleértve a félkész és kész termékeket is.
A só, azaz a nátrium-klorid két alkotórésze a nátrium (40%) és a klór (60%). A nátrium a klórral és a káliummal együtt a szervezet folyadékháztartását szabályozza, és nagyon fontos szerepe van az ideg- és izomműködésben, a vérnyomás szabályozásában és egyes enzimek aktiválásában. A klór a gyomorsósav alkotórészeként közreműködik az emésztésben, a nátriumhoz, illetve a káliumhoz kötött kloridion formájában pedig a só-víz háztartásban és a savbázis egyensúly fenntartásában. Az emberi szervezetben megközelítőleg 80-100 gramm nátrium található, amelynek többsége oldott formában van jelen, kisebb részét a csontok és kötőszövetek raktározzák el - tudjuk meg a webbeteg.hu cikkéből.
Az energiát nem adó, ugyanakkor a szervezet megfelelő működéséhez nélkülözhetetlen nátrium, bár az egyik legfontosabb makroelem a szervezet számára, azonban napi 1,5-2 gramm mennyiség elégséges belőle egy egészséges felnőtt napi nátriumigényének fedezéséhez. Ez pedig bőven fedezhető a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozással, megfelelő mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztásával – emlékeztet Györki Niké dietetikus, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének vezetőségi tagja.
A só mértéktelen használata egészségkárosodáshoz vezethet. Tartsuk be a napi 5 gramm ajánlott mennyiséget. Fotó: Shutterstock
Sajnos hazánkban még mindig nagyon magas a sófogyasztás. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) sóbeviteli ajánlásának (5 g/nap) több mint a háromszorosát fogyasztjuk naponta. Pedig a szakemberek szerint az ételeink sótartalmának 10-20 százalékos csökkentését a nyelvünk nem is érzékelné. Átlagosan egy hónap kell ahhoz, hogy hozzászokjunk a kevésbé sós ízekhez, így fokozatosan érdemes a sót csökkenteni. Különösen a gyermekek esetében kell odafigyelni a túlzott sóbevitelre, hiszen ez fogja befolyásolni felnőtt korban az ízlésüket. Egyéves kor alatt napi 1 gramm, majd 3 éves korig 2 gramm, 6 éves korig 3 gramm, 11 éves korig pedig 4 gramm a napi beviteli mennyiség. 11 éves kor felett lehet a felnőtt mennyiséggel kell számolni, amely 5 gramm.
Kifejezetten nátriumszegény vagy sószegény jelző használható, ha az élelmiszer nátrium tartalma nem haladja meg a 0,04g/100got. Nátriummentes vagy sómentes a termék, ha a nátrium tartalma maximum 0,005g/100g. Az európai lakosság sóbevitelének 70-75 százaléka a feldolgozott élelmiszerek fogyasztásából, 10-15 százaléka pedig a pedig a főzés során hozzáadott sóból, vagy éppen az asztali sózásból adódik. A legtöbb sót tehát a félkész és kész ételekkel visszük be a szervezetünkbe. Sót nagyon sokféle élelmiszerben találhatunk, így jelen van például a kenyérfélék, pékáruk, margarinok, húskészítmények, felvágottak, sajtok, salátaöntetek, konzervek, sós nassolnivalók, félkész- és késztermékek, valamint kényelmi termékek fogyasztásakor is.
Mivel a só a legolcsóbb ízfokozó, amivel fel lehet javítani a különböző termékeket, a gyártók gyakran alkalmazzák. Sőt, mivel a só megtartja a vizet, használatától nő az adott termék tömege. A csökkentett nátriumtartalmú konyhasó, melyben a nátrium egy részét káliumra cserélték, még nem terjedt el Magyarországon.
A só helyett ajánlott inkább zöldfűszereket, szárított fűszernövényeket használni, mint amilyen a petrezselyem, az oregánó vagy a zeller. Hőségben, és fizikai munka vagy sportolás után nem csak vizet, hanem elektrolitokat is veszítünk. Utóbbiak közé tartozik többek között a nátrium, a kálium, a kalcium, a magnézium és a klorid, így a sportitalok mértékkel fogyasztva hasznosak a versenyek, hosszabb távú edzések idejére, de inkább alacsony nátriumtartalmú, de kalciumban és magnéziumban gazdag ásványvizet válasszunk.
Ezért legyél óvatos a sóval
Kutatások igazolják, hogy a túlzott sófogyasztással összefügg a magas vérnyomás, a stroke, a vesebetegség vagy a szívelégtelenség kialakulása. Sőt, újabb kutatások szerint a túlzott sóbevitel krónikus vesebetegséget idézhet elő.
A tanulmány keretében, amelyet a JAMA című tudományos folyóiratban publikáltak, dr. Lu Qi, a Tulane Egyetem epidemiológiai professzora és csapata egy 12 éves időszakon keresztül összesen 465 288 ember egészségügyi állapotát követte nyomon - tudjuk meg a divany.hu cikkéből.
A kutatók azt vizsgálták, hogy a résztvevők mennyi sót fogyasztanak, és döntésük mennyire befolyásolja a vesebetegség kockázatát. A kutatók szerint a résztvevőknél a sóbevitellel arányosan nőtt a krónikus vesebetegség kockázata.
Azonban mértékkel fogyasztva a só egyáltalán nem ártalmas. Sőt, a szervezetnek nagy szüksége van rá, hogy megfelelően tudjon működni, mivel a só egyik meghatározó anyaga, a nátrium, számos testi funkcióhoz szükséges, így elengedhetetlen az izom-összehúzódás, a folyadékvisszatartás és az idegimpulzusok szempontjából is.
A só az egyik leggyakoribb fűszer, de oda kell figyelni a mértékére. Fotó: Shutterstock
Azonban igazán kevésre van csak szükség belőle a szervezet számára. A WHO ajánlása szerint ugyanis nem szabad napi 5 grammnál több sót fogyasztani. Ezért minél kevesebb sót fogyasztunk, annál kisebb az esélyünk a krónikus betegségek kialakulására.
A túlzásba vitt sóbevitel növeli a vérnyomást, mely az agyvérzések 62 százalékának, a szívkoszorúér-betegségek 49 százalékának hátterében áll. Éppen ezért fontos, hogy ne vásároljunk olyan élelmiszereket, amelyeknek magas a sótartalma, és mi magunk se sózzuk meg az ételeinket túlságosan.
Ahány ház, annyiféle só
Azonban az sem mindegy, hogy milyen sót használunk. Amíg évekkel ezelőtt a sóból csak néhány fajta létezett, ma már nagyon széles választékban kapható.
1. A konyhasó, vagyis a nátrium-klorid a leginkább elterjedt sófajta a háztartásokban. Ennek a sónak erőteljes, csípős íze van, így ebből kevesebb szükséges az ételekbe. Ez egy mesterséges formában előállított só, így a szakemberek szerint a konyhasó a legkevésbé hasznos a szervezetünk számára.
2. A jódozott só nem más, mint a konyhasó nátrium- vagy kálium-jodiddal dúsított változata. Ezt elsősorban a jódhiányos betegségek kiküszöbölésére állítottak elő. Egyes szakértők szerint káros a szervezetre, de vannak, akik szerint csökkenti egyes pajzsmirigybetegségek kialakulását.
3. A csökkentett nátrium tartalmú só 40 százalékkal kevesebb nátriumot tartalmaz, mint a konyhasó. Rendszeres fogyasztása nem ajánlott mindenkinek.
4. A tengeri só a tengerekből természetes formában kinyert só. Ez a só szárítással készül. Ha a napon szárítják, ásványi anyagokban gazdag, azonban, ha ipari eljárással készül, csökken a tartalma. Érdemes finomítatlan formában fogyasztani, mert ez a forma tápanyagokban gazdag, és akár még mikroalgákat is tartalmaz, amelyek könnyítik az ásványi anyagok jobb felszívódását.
5. A parajdi só kősó, amelyet Erdélyben, a parajdi sóbányákban bányásznak, és az egyik legjobb minőségű sófajta. A parajdi só 84 ásványi anyagot tartalmaz, íze kellemes, nem erőteljes.
6. A Himalája sót a Himalája sóbányáiban bányásszák. Ez a só az egyik legértékesebb, természetes sófajta, melyet kézzel nyernek ki, így semmiféle ipari kezelésnek nem vetik alá. A Himalája só ezen kívül mentes minden szennyeződéstől és vegyi anyagoktól, és 84 féle ásványi anyagot tartalmaz, melyhez kellemes íz társul.
