Az oregánó, vagy ahogyan mi magyarok nevezni szoktuk, a szurokfű, leginkább az olasz ételeken kap helyet a tányérjainkon. Pedig ennél jóval többre hivatott ez a csodás gyógynövény, amely leginkább a majorannára és a kakukkfűre emlékeztető aromájával és illatával valóban kiválóvá teszi a pizzákat és egyéb, paradicsomos ételeket, de remek ízt kölcsönöz a sülteknek és a halételeknek is.

Azonban az oregánó emellett egy igazán hasznos gyógynövény is, amely ráadásul olyan kevés igényt támaszt felénk, hogy bátran termeszthetjük akár a kertben, akár cserépben is. Nem véletlen, hogy az ősi indiai szerzetesek úgy tartották, a hagyma, a fokhagyma és a gyömbér az élet három gyökere, míg a bazsalikom, a kapor és az oregánó az élet három gyógyfüve. Így hát nem fogjuk megbánni, ha egy cserépnyi helyet biztosítunk számára. Vagy akár jóval többet is, ha megismertük és megkedveltük. Ismerkedjünk hát meg közelebbről a szurokfűvel és adjunk neki helyet a tányérunkon.

Ezért hasznos az oregánó

1. Az oregánó, amellett, hogy kiváló fűszernövény, gyógynövényként is megállja a helyét. Az oregánóból készült teakeverék kiváló a köhögés csillapítására, de akár izzasztóként is használhatjuk, ha 1-1 csomag oregánó, bodzavirág, hársvirág, kamillavirág és majoránna keverékéből 2 evőkanálnyit adunk egy liter vízhez, majd abból 2 perces forralással főzetet készítünk. A leszűrt keveréket naponta többször is fogyaszthatjuk, melegen.

oregánó illóolaj

Az oregánóból készült illóolaj is jótékony hatással van szervezetünkre. Fotó: Shutterstock

2. Az oregánó, vagy más néven a szurokfű őshazája a Földközi-tenger medencéje volt. Sokan nevezik az oregánót vadmajorannának is, mivel íze nagyon hasonlít a majorannáéhoz, azonban annál fanyarabb és intenzívebb, ezért a főzés során mértékkel szabad csak adagolni.

De a hasonlóság nem csupán ízre, hanem kinézetre is könnyedén észrevehető a két fűszernövény között, ezért gyakran össze szokták őket keverni. Azonban az oregánó magasabbra tör, így akár 80 cm magasra is megnőhet. Az oregánó esetében a föld feletti leveleket és a virágait is felhasználhatjuk.

3. Az oregánó kiváló köptető és enyhe görcsoldó. Leginkább a légúti betegségek kezelésénél alkalmazható eredményesen.

4. Van, ahol festésre is használják, máshol likőrök és borok ízesítésére.

5. Az oregánó egyike a világon leggyakrabban használt fűszereknek. Illóolaját és alkoholos kivonatát a kozmetikai ipar is felhasználja.

6. Nem véletlenül jut eszünkbe róla a pizza, hiszen a mediterrán, különösen az olasz konyha egyik közkedvelt növénye. Azonban inkább keveset használjunk fel belőle, mert intenzív íze miatt könnyen a visszájára fordulhat a hatása. Használhatjuk akár őrölt, akár frissen szedett formában.

7. Az oregánó igen gazdag ásványi anyagokban, flavonoidokban és cseranyagban. Természetes antibiotikumnak is tartják, antiszeptikus és baktériumölő hatása révén a belőle készült teát köhögéscsillapításra használják.


8. De készíthetünk az oregánóból fürdővizet is, amely nyugtató hatással bír szervezünkre.

9. Ezen kívül gyulladáscsökkentő és étvágygerjesztő hatása is van az oregánónak.

Így legyen a kertedben oregánó

Az oregánó igazán csekély igényeket támaszt a kertész felé, így nagyon is érdemes tartani belőle a kertben, vagy legalább a balkonládában, vagy cserépben. Különösen azért, mert elég egyszer elültetni, és a telet jól átvészelve minden évben kedvünkre szüretelhetjük.

Az oregánó kedveli a fényt, de a félárnyékot is jól el tudja viselni. Természetesen fényre szüksége van, így ne tegyük teljes árnyékba. A fény által tud növekedni, és ezáltal bővelkedik majd illóolajban is. Az oregánó nagyon jól tűri a szárazságot is, így sok helyen öntözés nélkül termesztik. Azonban nem árt, ha nem hagyjuk kiszáradni, és rendszeresen gondoskodunk a vízellátásáról.

Éghajlatunkhoz olyan mértékben volt képes alkalmazkodni, hogy sem a nagy nyári melegek, sem a téli fagyok nem ártanak meg neki. Valamennyi talajtípuson megél, ezért sokszor még szélsőséges körülmények között is virágzik. Sokszor láthatjuk domboldalakon, köves, sekély termőrétegű területeken virágozni, így azoknak a kerteknek is a díszévé válhat az oregánó, amelyekben kevés növény él meg.

Tápanyagigénye alacsony, de minél gazdagabban jut tápanyaghoz, annál bőségesebben hoz majd virágot. Érdemes az oregánót 4–6 év elteltével új helyre telepíteni, melyet előtte töltsünk fel szerves trágyával vagy komposzttal.

oregánó szurokfű egész morzsolt

Az oregánót, vagy más néven a szurokfüvet akár nyersen, akár szárítva is felhasználhatjuk. Fotó: Shutterstock

Fontos, hogy a szurokfű területét folyamatosan tartsuk tisztán az évelő gyomoktól, így sem tarack, sem gyökérmaradványok ne maradjanak a földjében. Az oregánó szaporítható tőosztással és palántázással egyaránt. A már meglévő állományunkból a legegyszerűbb tőosztással szaporítani. Ha még nincs oregánó a kertünkben, akkor a tavasszal szabadföldbe, cserépbe vagy hideg fólia alá elvetett magokból már nyárra kifejlődik a kiültethető palánta. A magok elvetésére a március és április időszaka a legmegfelelőbb, amikor már elmúltak a fagyok.

A legjobb, ha a magokat aprómorzsás vagy homokos talajba vetjük. Mivel az oregánónak igen aprók a magjai, 1 m²-re 1 g alatti mennyiséget számítsunk, és ne vessük mélyre, hanem csak 0,5-1,0 cm vastag magtakaró föld kerüljön rá, különben nagyon rossz lesz a kelés. A vetést követően ne feledkezzünk meg róla, hogy hengerezéssel tömöríteni kell a talajt. A palántákat nyár közepén lehet elültetni. Az erősebbeket nyugodtan ültessük el egyesével, míg a gyengébbeket érdemes párosával elültetni. A palánták esetében 50-60 cm-es sor- és 20-30 cm-es tőtávolsággal számoljunk.

Mivel kártevője nem igazán ismert, így a gyomtalanításon kívül túl sok teendőnk nem lesz az oregánóval. Érdemes azonban az ültetés évében egyszer vágni, míg a következő években akár kétszer is vághajtuk. Az első szedésre a virágzás idején, júniusban kerüljön sor, a másodikra az oldalhajtások megerősödésekor, szeptemberben.

Ha magot szeretnénk gyűjteni, az nem egyszerre fog beérni, így ne várjuk meg a teljes érést, hanem amikor a száron a magok több mint egyharmada beérett, nyugodtan kezdjük el betakarítani azokat. Az oregánó levágott, leveles hajtásait vékonyan kiterítve, szellős, árnyékos helyen szárítsuk meg. A kemény, fásodó szárról dörzsöljük le a hajtásokat. Ha nem szeretnénk, hogy az egész kertet elfoglalja, érdemes fűszersarkot létrehozni, vagy cserépben nevelni. Oregánóban gazdag kertet kívánunk!