Az Európai Unióban továbbra is rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók a mezőgazdasági földek áraiban és bérleti díjaiban. Az Eurostat 2024-re vonatkozó adatai szerint nemcsak országonként, hanem régiónként is jelentős különbségek alakultak ki, ami alapvetően meghatározza a gazdálkodók lehetőségeit és versenyképességét.
Földbérleti díjaink relatíve magasabbak, mint a földáraink – Fotó: Shutterstock
Magyarországon korlátozott a földpiac, mérsékeltek az árak
2024-ben egy hektár szántó átlagos ára 15 224 euró volt az Európai Unióban, ami nagyjából 38-szorosa az egy hektárra jutó éves bérleti díjnak, amely átlagosan 403 eurót tett ki. Az arány jól mutatja, hogy bár a földtulajdon hosszú távú biztonságot adhat, a bérlés továbbra is kulcsszerepet játszik az európai mezőgazdaságban.
A 2024-es adatokkal rendelkező 23 tagállam közül az átlagos szántóár Lettországban volt a legalacsonyabb (4 825 €/ha), míg Máltán extrém magas, 201 263 €/ha értéket mértek. Málta kiugró helyzete a szűkös mezőgazdasági területkínálattal és az alternatív földhasználat miatti erős nyomással magyarázható.
Egy-egy országon belül a legnagyobb regionális eltéréseket Portugáliában, Spanyolországban, Ausztriában és Hollandiában látjuk. Egész Európa legdrágább szántóföldjeit a holland Flevoland régióban találjuk, hektáronként 187 109 euróért lehetne ezeket megszerezni. Magyarország az alsó-közép mezőnyben, az EU-átlag alatt helyezkedik el a termőföldárak tekintetében. Nálunk nagyságrendileg 10–12 ezer euró/hektár áron szerezhető meg a termőföld, szemben a 15 ezer eurós uniós átlaggal.
Termőföldárak az EU-ban 2024-ben (euró/ha) – Fotó: EU Bizottság
Tehát a magyar termőföld 20–30%-kal olcsóbb, mint az uniós átlag, de még drágább, mint Szlovákiában Horvátországban, Litvániában és Lettországban.
Ebben szerepe van a földtörvény tulajdonszerzési korlátainak, mivel a nagy befektetők kevésbé tudják a tőkeerejüket érvényesíteni egy-egy regionális beruházásnál. Romániában például a külföldi cégek is szerezhetnek földterületet, amit legnagyobb mértékben az arab országokból érkező cégek használtak ki: már több tízezer hektárnyi földvagyonnal rendelkeznek az országban.
Földbérleti díjaink viszont elszálltak
Ami a bérleményeket illeti, más a helyzet. Bár az uniós átlagtól ezen a téren is nagyjából 25 százalékos az elmaradásunk, de
a földbérleti díjak terén már jó pár országot megelőzünk, köztük Franciaországot és Csehországot.
Egy hektár mezőgazdasági föld átlagos bérleti díja 295 euró volt az EU-ban 2024-ben. A legmagasabb bérleti díjak Hollandiában (941 €/ha), Dániában és Görögországban voltak, míg a legalacsonyabbak Szlovákiában, Horvátországban és Máltán. Magyarországon az átlagos bérleti díj kb. 200–250 €/ha.
A regionális különbségek Spanyolországban kiugróak, de már hazánkban is nagyobbak, mint a földárak terén. Ez azt jelenti, hogy a földbérleti piac "szabadabban" követi azokat a regionális eltéréseket, amelyek a helyi adottságokból adódnak.
A hazai bérleti díjak sajátos módon nemcsak a föld minőségét vagy a piactól való távolságát tükrözik, hanem azt is, hogy mekkora támogatást lehet vele érvényesíteni az adott térségben.
A KSH 2024-es adatai szerint a száraz Békés, Csongrád-Csanád és Bács-Kiskun a hat legdrágább megye közé tartoznak 101 és 94 ezer forintos átlagos bérleti díjjal. (Az éves áremelkedési ütem 4-5%-os.) A földtulajdonosok ugyanis a lejáró szerződések újrakötésekor erőteljesen figyelembe veszik azt is, hogy a föld használója agrár-környezetgazdálkodási (AKG), illetve egyéb kifizetésre jogosult-e. Az alföldi térségek pedig nagy arányban lefedik azt az 1,6 millió hektárt, amelyhez 160-220 ezer forintos hektáronkénti AKG-kifizetés kapcsolódik.
Mivel cégek nem tulajdonolhatnak földet hazánkban (a cégben részt vevő magánszemélyek viszont fejenként 300 hektárt), így hazánkban a földbérleti piacon mutatkozik igazi verseny, aminek csak az szab gátat, hogy a szerződésekben szereplő összegnek "a helyben szokásos piaci értéket" kell tükröznie.
Indexkép: Shutterstock.
