A Központi Statisztikai Hivatal nemrégiben közzétett elemzése szerint a 2024-es évben a termőföldek ára továbbra is emelkedett, de az előző évekhez képest jelentősen visszafogottabb ütemben. Míg korábban évi tíz százalék körüli drágulás volt jellemző, addig tavaly az emelkedés mértéke már az öt százalékot sem érte el.

Ez a lassulás jól érzékelteti a mezőgazdasági ágazat nehézségeit: a gyenge felvásárlási árak, a megemelkedett termelési költségek, az uniós agrártámogatások körüli bizonytalanság, valamint a klímaváltozás hatásai mind hozzájárultak a földpiaci dinamika mérséklődéséhez.

Megugrott a földforgalom: több terület cserélt gazdát

Érdekesség, hogy a visszafogott áremelkedés ellenére a földforgalom volumene jelentősen bővült: 2024-ben több mint 10 százalékkal nőtt a gazdát cserélő termőföldek területe az előző évhez képest. Ez részben annak is köszönhető, hogy hazánk területének mintegy 80 százaléka mezőgazdasági hasznosítású, amely európai szinten is kiemelkedő arány. A magyar birtokszerkezet átalakulása is szembetűnő: míg tíz éve még a nagyvállalatok domináltak, addig ma már a földek kétharmadát egyéni gazdálkodók – őstermelők és egyéni vállalkozók – használják.

Az értékesített területek művelési ágak szerinti megoszlása alapján:

  • szántóból Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében adták el a legtöbbet (5100 hektár);
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében értékesítették a legtöbb erdőt (1200 hektár);
  • a gyep forgalma Bács-Kiskun vármegyében volt a legnagyobb (900 hektár);
  • a legtöbb szőlő Bács-Kiskun (400 hektár), a legtöbb gyümölcsös Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében váltott gazdát (700 hektár).

Szigorú földszerzési szabályozás védi a hazai földtulajdont

A magyar földpiac sajátossága, hogy Európa egyik legszigorúbb szabályozása védi a hazai földtulajdont a spekulációs célú felvásárlásokkal szemben. A 2013-ban bevezetett földforgalmi szabályozás célja a helyben élő és gazdálkodó termelők előnyben részesítése volt.

A földvásárlás csak akkor lehetséges, ha azt a vevő maga műveli meg, a hasznosítás nem történhet pusztán bérbeadással. Az adásvételi szerződéseket biztonsági okmányon kell benyújtani, és ezek hatálybalépése hatósági jóváhagyáshoz kötött. Emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara helyi szervezete is véleményezi a szerződéseket, és a helyi gazdálkodók elővásárlási joggal élhetnek.

Míg számos szomszédos országban – például Romániában és Szlovákiában – folyamatosan nő a külföldi földtulajdon aránya, Magyarországon szigorú korlátok védik a hazai földet. Ez ugyan rendszeres uniós bírálatokhoz vezet, mégis a magyar birtokpolitika egyik legfontosabb eredményének tekinthető.

termőföld

 2024-ben több mint 10 százalékkal nőtt a gazdát cserélő termőföldek területe az előző évhez képest – Fotó: Pixabay

A szántóföld továbbra is dominál a földpiacon

A földforgalom nagy részét továbbra is a szántóföldek adják, ami nem meglepő, hiszen a magyar mezőgazdasági területek több mint 80 százaléka szántóföld. A 2024-ben lebonyolított 73 ezer földügylet többsége ilyen típusú területeket érintett.

Az országos átlagár hektáronként 2,4 millió forint körül alakult, de területenként jelentős eltérések mutatkoztak. A legmagasabb árakat Hajdú-Bihar, Tolna, Békés és Győr-Moson-Sopron vármegyékben regisztrálták, míg a legalacsonyabb átlagárakkal Nógrád, Zala és Heves megyékben lehetett találkozni.

Az értékesített szántók átlagára 2024-ben, vármegyei összehasonlításban:

  • Hajdú-Bihar, Tolna, Békés és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb (2,8–3,1 millió forint/hektár);
  • Nógrád, Zala és Heves vármegyében volt a legalacsonyabb (1,3–1,7 millió forint/hektár);
  • a többi vármegyében 1,8–2,7 millió forint/hektár között alakult.

A vármegyei átlagárakat az adott évben forgalomba kerülő földek ára határozza meg. A föld minőségétől és egyéb tényezőktől függően nemcsak a vármegyék között, hanem a vármegyéken belül is nagyok az árkülönbségek. A járási szántóátlagárak Pest, Veszprém és Hajdú-Bihar vármegyében szóródtak a leginkább. Ezekben a vármegyékben a legolcsóbb és legdrágább járás szántóátlagára között több mint 2,5 millió forint volt a különbség. A legmagasabb járási szántóátlagárak Pest vármegyében voltak a Szentendrei (5,6 millió forint/hektár) és a Szigetszentmiklósi (5,2 millió forint/hektár) járásban. Hajdú-Bihar vármegyében pedig a Hajdúszoboszlói és Debreceni járásokban is közel 5 millió forint/hektáros átlagáron keltek el a szántók.

Fontos azonban kiemelni, hogy még megyéken belül is jelentős árkülönbségek fordulhatnak elő, hiszen a termőföld minősége, elhelyezkedése és a helyi kereslet mind befolyásolják a kialakuló árakat.

Visszafogott növekedés a bérleti díjakban is

A hazai földhasználat jelentős részét a haszonbérlet jellemzi, hiszen a termőföldek mintegy felét nem a tulajdonos, hanem bérlő műveli. Ez különösen jellemző a magas termőképességű megyékre, mint például Jász-Nagykun-Szolnok vagy Békés. A bérleti díjak országos átlagban 5 százalékkal emelkedtek 2024-ben, ami mérsékelt ütemnek számít az előző évekhez viszonyítva. Az átlagos szántóbérleti díj elérte a 86 900 forintot hektáronként, de ebben is nagy a regionális eltérés.

Voltak térségek, például Vas, Nógrád és Heves vármegyék, ahol a bérleti díjak növekedése meghaladta a 10 százalékot. Egyes településeken a díjak oly mértékben emelkedtek, hogy a kormányhivataloknak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának is be kellett avatkoznia, hogy megakadályozzák a kisebb gazdaságok kiszorulását a piacról.

Forrás: MAGOSZ/KSH
Indexkép: pexels.com