A digitalizáció már nem jövőbeli cél, hanem a jelen egyik legfontosabb kihívása és lehetősége az élelmiszeripar számára. Az ágazat versenyképessége, fenntarthatósága és hatékonysága nem biztosítható a digitális technológiák átfogó alkalmazása nélkül. Dr. Kovács Zoltán a PREGA X 2025 konferencián tartott előadásában átfogó képet adott arról, hogyan és milyen kompetenciafejlesztési programokon keresztül lehet megalapozni az élelmiszeripar sikeres digitális átállását.


Honnan indultunk, hova tartunk?

Stratégiai alapok: DAS és DÉS

Az agrárium digitalizációjáról már több mint egy évtizede zajlik diskurzus hazánkban. Az első komoly mérföldkő a Digitális Agrárstratégia (DAS) elfogadása volt 2019-ben, amely megalapozta a további fejlesztési irányokat. Ennek nyomán jött létre 2022-ben a Digitális Élelmiszeripari Stratégia (DÉS), amely már kifejezetten az élelmiszeripari folyamatok digitalizálására fókuszál.

E két stratégia célkitűzése közös: az ágazat hatékonyságának, fenntarthatóságának és versenyképességének növelése adatalapú megoldásokkal, valamint a digitális eszközök integrálása az agrár-élelmiszeripari termelés minden szakaszába.

A digitalizáció tényleges jelentősége az élelmiszeriparban

A digitális technológiák térnyerésével korábban elérhetetlen mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre az élelmiszerlánc minden pontján. A gépi érzékelők, IoT-eszközök, szoftveres rendszerek és automatizált folyamatok lehetővé teszik:

  • az alapanyagok optimális felhasználását,
  • a termelési veszteségek minimalizálását,
  • a logisztikai folyamatok hatékonyságának növelését,
  • a fogyasztói igények gyorsabb és pontosabb kielégítését.

Mindez azonban nem valósítható meg megfelelő emberi tudás és kompetencia nélkül.

Az emberi tényező: a kompetenciák központi szerepe

Az előadás egyik legfontosabb üzenete, hogy a technológiai fejlesztés csak akkor lehet sikeres, ha az azt használó emberek is készen állnak rá. A humán tényező, vagyis a munkavállalók és vezetők digitális felkészültsége kulcsszerepet játszik a digitalizációs célkitűzések megvalósításában.

A legfontosabb emberi tényezők:

  • digitális készségek és alapismeretek fejlesztése,
  • szemléletváltás elősegítése (különös tekintettel a generációváltásra),
  • az oktatási és képzési rendszerek korszerűsítése,
  • innovációra való nyitottság ösztönzése.

A Digitális Agrárakadémia Plusz szerepe

A DASZ egyik zászlóshajó projektje a Digitális Agrárakadémia Plusz (DAA+), amelynek célja, hogy segítse a Kárpát-medencei magyar agrár- és élelmiszeripari szereplőket a digitális átállásban. A DAA+ feladata, hogy képzéseket, tananyagokat és fejlesztési programokat nyújtson az érintettek számára.

A program fő koordinátora a Neumann János Nonprofit Kft., együttműködésben a Cibus Hungaricus Alapítvánnyal és a Széchenyi István Egyetemmel. A cél nem csupán az ismeretátadás, hanem egy olyan visszacsatolási rendszer kialakítása is, ahol a résztvevők jelzik, mely területeken van szükség további kompetenciafejlesztésre.

A teljes ellátási lánc bevonása – a műhelymunkák tanulságai

2024-ben a Cibus szervezésében megvalósult egy komplex műhelymunka, ahol a teljes ellátási lánc képviselői (mezőgazdasági termelők, élelmiszeripari szakemberek, logisztikai szereplők stb.) vettek részt. A résztvevők közösen térképezték fel:

  • a szükséges tudásterületeket,
  • a hiányzó kompetenciákat,
  • a digitalizáció gyakorlati akadályait.

Ennek eredményeként megszületett egy kompetenciatérkép, amely meghatározza a digitalizáció megvalósításához szükséges készségeket és ismereteket.

Az adatok szerepe a lánc minden pontján

A digitális élelmiszeripar egyik alappillére az adat, és annak tudatos, rendszerszintű kezelése. Az adatok nemcsak a „termőföldtől az asztalig” elvet követik, hanem kétirányú kommunikációt is lehetővé tesznek.

Az adatok felhasználása:

  • termelési döntések megalapozása,
  • minőségbiztosítás,
  • nyomonkövethetőség,
  • egészségügyi szempontú visszacsatolás,
  • a fogyasztói bizalom erősítése.

Főbb akadályok a digitalizáció útjában

  • Kompetenciahiány, félelmek, megtérülés
  • A digitalizáció legnagyobb akadályai között szerepelnek:
    • a digitális kompetenciák hiánya (pl. adatkezelés, szoftverhasználat),
    • technológiai ismeretek hiánya,
    • a döntéshozók digitális érzékenységének alacsony szintje,
    • a digitalizáció megtérülésével kapcsolatos bizonytalanság,
    • az új technológiáktól való félelem, például a mesterséges intelligenciával szembeni szkepszis.

Szükséges szereplők: digitális tanácsadók és OT mérnökök

Az előadásban elhangzott, hogy szükség van kifejezetten olyan szakemberekre, akik a digitális átállást tudják segíteni, ilyenek például: folyamatmérnökök, akik feltérképezik és optimalizálják a folyamatokat, OT (Operational Technology) mérnökök, akik a fizikai rendszerek és az informatikai megoldások integrációját végzik, digitális tanácsadók, akik az üzemek számára készítenek egyedi digitalizációs terveket.

Három alappillér a kompetenciafejlesztésben

Az előadás három fő kompetenciaterületet azonosított:

  • Folyamatfejlesztés és adatmenedzsment
    • célcsoport: termelők, vezetők, technikusok
    • témák: adatgyűjtés, adatelemzés, folyamatoptimalizálás
  • Szemléletformálás és soft skillek
    • célcsoport: minden ágazati szereplő
    • témák: nyitottság, változásmenedzsment, együttműködés
  • Gyakorlati üzemeltetés és technológiai ismeretek
    • célcsoport: gépkezelők, üzemvezetők
    • témák: eszközhasználat, szoftverek működtetése, hibakezelés

A digitális eszközök önmagukban nem garantálják a sikert. A legfontosabb tényező továbbra is az ember – a tudás, a készség és a szemlélet. Csak akkor lesz versenyképes az élelmiszeripar, ha a technológiát hozzáértéssel, tudatossággal és stratégiai gondolkodással használjuk.

Indexkép: shutterstock.com