A MATE Kaposvári Campusán megrendezett VIII. Halászati Kerekasztal idén is a hazai akvakultúra egyik legfontosabb szakmai fórumává vált. Az esemény középpontjában ezúttal a halegészségügy és az állatjóllét állt, amely két, egymással szorosan összefüggő területként jelent kihívást a halgazdaságok számára. A rendezvény a KÁN Egyetemi Napok részeként került megrendezésre, ahol kutatók, állatorvosok és termelők közösen keresték a válaszokat a legégetőbb problémákra.



A megelőzésé a jövő – a kezelőszer-kivonás hatása

A konferencia egyik fő tanulsága, hogy a jövőben még inkább a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt, mivel a régóta használt, hatékony kezelőszerek egy részének betiltása után kevés alternatíva maradt a kézenfekvő beavatkozásokra. Kucska Balázs, a MATE és az AKI szakértője szerint:

különösen a vírusok jelentenek komoly veszélyt, ráadásul gyakran előfordul, hogy egy betegség – például paraziták okozta sérülések – előkészíti a terepet másodlagos fertőzések, például baktériumok vagy vírusok számára.


akva

illusztráció – Fotó: Shutterstock

Új kórokozók – új kihívások

Eszterbauer Edit, a HUN-REN kutatója az akvakultúrában jelen lévő paraziták állományszabályozó szerepére hívta fel a figyelmet. A magas egyedsűrűség önmagában is fokozza a fertőzések terjedésének kockázatát, ám a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy

az elmúlt tíz évben 60–80 idegenhonos halfajt azonosítottak a hazai vizekben, amelyek saját kórokozóikat és parazitáikat is magukkal hozták.

A halpenész elleni védekezés szintén új utak keresésére ösztönöz, miután a korábban hatékony kezelőszert kivonták a forgalomból.

A kutatások ugyanakkor biztató eredményeket mutatnak: új hatóanyagokat tesztelnek, valamint biológiai védekezési lehetőségeket is vizsgálnak – például olyan baktériumtörzseket, amelyek képesek gátló anyagokat termelni a kórokozók ellen.

Viselkedési láz – a halak természetes védekező stratégiája

A rendezvény egyik legérdekesebb előadása Bognár András (MATE, AKI) nevéhez fűződik, aki a halak hőmérséklet-választásos védekezési mechanizmusáról számolt be.

A pontyok például képesek „viselkedési láz” formájában válaszolni a fertőzésekre: a melegebb (32–35 °C-os) vízterületeket keresve fokozzák immunrendszerük aktivitását, ami segíti őket a vírusos megbetegedések leküzdésében.

Hasonló eredményeket figyeltek meg a harcsa esetében is, ahol a kopoltyúférgek elleni hőkezelés csökkentette a parazitaterhelést. Ez a módszer – ha továbbfejlesztik – a jövőben akár vakcinázási stratégiák alapja is lehet.


A kerekasztal tanulságai

A VIII. Halászati Kerekasztal egyértelműen rávilágított arra, hogy a hazai akvakultúra fejlődése csak akkor lehet fenntartható és sikeres, ha a halegészségügy területén előtérbe kerülnek az integrált, kutatásalapú és megelőző megközelítések. Az új kórokozók, az egyre szigorodó szabályozások és a gyógyszeres kezelések korlátozása egyaránt abba az irányba terelik a termelőket, hogy innovatív megoldásokkal, jólléti szempontokat is figyelembe vevő stratégiákkal válaszoljanak a kihívásokra.

Forrás: allattenyesztok.hu

Indexkép: Shutterstock