Spanyolország továbbra is élen jár az akvakultúrában

Az Európai Unió akvakultúra-termelése 2023-ban meghaladta az 1 millió tonnát élőtömegben mérve, amelynek közel egynegyedét egyetlen ország, Spanyolország állította elő.

A friss adatok szerint a dél-európai ország termelése 243 ezer tonnát tett ki, amellyel továbbra is őrzi vezető pozícióját az uniós rangsorban.

Az eredmény mögött több tényező áll: Spanyolország hosszú tengerparttal, fejlett infrastrukturális háttérrel és erős exportkapacitással rendelkezik. A part menti területeken kagyló- és halfarmok működnek, a belső régiókban pedig édesvízi akvakultúra egészíti ki a termelést.



Az EU termelési szerkezete

Az uniós akvakultúra-termelés döntő hányadát néhány tagállam adja. Spanyolország mellett Franciaország, Olaszország és Görögország számít meghatározó szereplőnek. A fő termékcsoportokat a különféle tengeri halak (mint a sügér és a pisztráng), valamint a puhatestűek (kagylók, osztrigák) jelentik.

Míg a mennyiség az elmúlt évtizedben nagyjából stabil maradt, az ágazat gazdasági értéke nőtt, elsősorban a fogyasztói árak emelkedésének és a magasabb hozzáadott értékű termékek elterjedésének köszönhetően.


akva

Fotó: Shutterstock

Magyarország akvakultúrája – édesvízi hagyományok

Magyarország tengeri kijárat híján természetesen nem tud részesedni az európai tengeri haltermelésből. Hazai akvakultúránk ezért szinte kizárólag édesvízi környezethez kötődik: halastavakhoz, folyókhoz, illetve modern, zárt rendszerű telepekhez.

A magyar halgazdálkodás központi eleme továbbra is a ponty, amely évszázados hagyományokkal rendelkezik, és a karácsonyi időszakban különösen keresett. Emellett növekvő szerepet kap a harcsa, a süllő és a pisztráng tenyésztése, amelyek iránt a hazai és nemzetközi piacokon is egyre nagyobb kereslet mutatkozik.

Az utóbbi években a recirkulációs rendszerek (RAS), valamint az akvapónia iránti érdeklődés is fokozódott. Ezek a technológiák kisebb vízfelhasználással és jobb környezetvédelmi teljesítménnyel működnek, így fenntarthatóbb alternatívát nyújthatnak a hagyományos halastavi gazdálkodáshoz képest.

Hol tartunk Európához képest?

Bár Magyarország akvakultúrája mennyiségi értelemben jóval kisebb, mint a mediterrán országoké, mégis jelentősége nem elhanyagolható. Az ország számára a halgazdálkodás stratégiai lehetőség: a hazai fogyasztás növelése mellett exportpiacokat is megcélozhat, különösen a minőségi, ellenőrzött körülmények között előállított édesvízi halfajokkal.

Az összehasonlításból azonban világosan látszik, hogy míg Spanyolország és társai nagyipari méretekben állítják elő a tengeri és édesvízi termékeket, addig Magyarország inkább niche-piacokra koncentrálhat, és a fenntarthatóság, valamint a minőség terén építheti erősségeit.



Tanulságok és lehetőségek

Az európai akvakultúra jövője több kihívással néz szembe: a klímaváltozás, a vízminőség romlása, a környezetvédelmi előírások szigorodása mind alakítják az ágazatot. Magyarország számára ezek a trendek ugyanakkor lehetőséget is jelentenek: a fenntartható édesvízi gazdálkodás, a környezetbarát technológiák és az innováció révén akár előnyösebb pozíciót szerezhet a jövő uniós piacán.

A hazai akvakultúra tehát nem mennyiségi értelemben fogja felvenni a versenyt a spanyol vagy görög termelőkkel, hanem azzal, hogy egyedi, fenntartható és prémium minőségű termékeket kínál.

Forrás: europapress.es

Indexkép: Shutterstock