Spanyolország Európa második legnagyobb területű állama, csak Franciaország előzi meg, területe hazánkénak ötszöröse. A mezőgazdasági hasznosítás alatt álló földek mérete eléri a 20 millió hektárt, ami az ország teljes területének 40 százalékát jelenti.

Jelentős erdőségekkel és tagolt domborzattal rendelkezik, sok területen meghaladja a lejtés a 15 százalékot. A klímaváltozás hatására azonban a talaj komoly veszélybe került: az ország kétharmada száraz vagy félszáraz övezetbe tartozik, és a következő 50 évben hárommillió hektár terület válhat sivataggá.

Mi áll a spanyol mezőgazdasági csoda hátterében?

Az elmúlt évtizedekben a spanyol mezőgazdaság látványos növekedésen ment keresztül, amelyet nagyrészt a külföldi munkaerő tett lehetővé.

Az elmúlt öt évben több mint 1,2 millióval nőtt a bevándorlók száma, főként Marokkóból, Romániából és Bulgáriából.

Hasonló a helyzet a turizmusban is: tavaly 94 millió látogatót fogadtak, ami majdnem kétszerese az ország lakosságának. Az intenzív mezőgazdasági termelésnek viszont árnyoldalai is vannak – a talaj szervesanyag-tartalma Spanyolországban a legalacsonyabb az EU-ban (14,9 g/kg), ami csak harmada az uniós átlagnak, és évente hektáronként közel 4 tonna talajveszteséget mérnek.

spanyolország

Spanyolország a világ legnagyobb olajbogyó- és olívaolaj-termelője – fotó: Pixabay

Nagy mennyiségben látják el mezőgazdasági termékekkel Európát és Kínát

Spanyolország világviszonylatban is meghatározó agrárszereplő:

  • a világ legnagyobb olajbogyó- és olívaolaj-termelője,
  • emellett övék a világ legnagyobb szőlőültetvény-területe, és a bor- valamint szőlőtermelésben az európai dobogó harmadik fokán állnak.
  • a sertéságazatban is élen járnak: 34 milliós állományukkal az EU legnagyobb exportőrei, és világszinten is csak Kína és az Egyesült Államok előzi meg őket. Fő felvevőpiacuk épp Kína. Spanyolország kimagasló eredményekkel rendelkezik európai és világszinten is:

Bár Spanyolország kiemelkedő mezőgazdasági termelést folytat, az ország az egyik legnagyobb európai importőre a fejlődő országokból származó friss termékeknek. Az elmúlt öt évben az import 55 százalékkal nőtt, főként Marokkóból.

Ennek oka, hogy a spanyol agrárcégek egy része kiszervezte a termelést Észak-Afrikába, ahol a termelés olcsóbb, és nem kell betartani az EU szigorú előírásait. A spanyol állattartók pedig nagy mennyiségben vásárolnak olcsó ukrán gabonát, különösen kukoricát, így Spanyolország a legnagyobb európai vásárló ebben a szegmensben.

Az már egy másik kérdés, hogy erről mennyi információ jut el a fogyasztókhoz.

A század végére az ország területének akár 80 százalékát is veszélyeztetheti a sivatagosodás

A víz szerepe kulcsfontosságú, hiszen a mezőgazdaság jelenleg az ország vízfogyasztásának 80 százalékát teszi ki. Az öntözött területek mérete megközelíti a 3 millió hektárt, míg összehasonlításképp Magyarországon ez csupán 150 ezer hektár.

A lakossági és agrár vízfelhasználás közti konfliktus pedig súlyos társadalmi következményekkel jár: az elmúlt harminc évben közel a felére csökkent a gazdálkodók száma, jelenleg körülbelül 900 ezren dolgoznak az ágazatban.

Ugyanakkor pozitív fejlemény, hogy egyre elterjedtebbek a vertikális kertészetek, és az ökológiai gazdálkodásban is élen jár az ország, közel 2 millió hektáros bioterülettel.

Óriási felfutása van tehát a spanyol mezőgazdaságnak, de mint láttuk, ennek vannak árnyoldalai.

Forrás: Cseh Tibor András, főtitkár – MAGOSZ

Indexkép: pixabay.com