A DLG-Mitteilungen főszerkesztő-helyettese, Christian Bickert tartott előadást az Agroinform „Viharban is talpon” című repce webináriumán. A szakértő részletesen ismertette a repcemagpiac jelenlegi helyzetét, jövőbeni kilátásait, valamint a globális piaci és politikai trendek hatásait.

Mint arra rámutatott: a repcemagpiac jelenleg a bizonytalanság és a kínálathiány határán egyensúlyozik. Az egyik legfontosabb tényező a megújuló üzemanyag-politikák világszintű változása, különösen a biodízel és a HVO (hidrogénezett növényi olaj) piacának gyors növekedése. Ez a trend különösen Délkelet-Ázsiában, Észak- és Dél-Amerikában erősödik. A magas olajtartalmú növények, mint a repce (42%) és a napraforgó (46%) sokkal előnyösebbek, mint például a szójabab (20%).

Indonéziában a biodízel kötelező keverési aránya 2024 februárjában 35%-ról 40%-ra nőtt, ami évente további 1,5 millió tonna pálmaolaj-felhasználást jelent. Brazíliában is jelentős a biodízel arányának emelkedése, miközben India is belép a piacra, és 2030-ra 5%-os arányt kíván elérni. Argentína és az Egyesült Államok szintén növelik a biodízel előállítását. Az USA Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) 2026-ra 5,61 milliárd gallon biodízel célt tűzött ki, ami 7,3 millió tonna növényi olajat igényel.

– A repce jövője nemcsak a biodízel miatt ígéretes, hanem a fenntartható repülőgép-üzemanyagok (SAF) miatt is. Az EU-ban, az Egyesült Királyságban és Norvégiában 2024-től a repülőgép-üzemanyag 2%-ának fenntarthatónak kell lennie, és ez az arány 2035-re 30%-ra nőhet világszerte. A globális repülőgép-üzemanyag-igény 280 millió tonna, és már egy 3%-os SAF arány is 8,4 millió tonna többlet növényi olaj-keresletet jelentene – emelte ki a főszerkesztő-helyettes.


A korlátozott terület és az új területek alacsonyabb hozamai miatt a repcére továbbra is nagyobb a kereslet, mint a kínálat. A gabonafélékhez képest a repceolaj vonzó kultúra marad, és amíg nincs elegendő energiánk ahhoz, hogy hidrogénből szintetikus üzemanyagokat állítsunk elő, a repceolaj vonzó forrás marad a fenntartható üzemanyagok számára.

– A politikai és vámügyi kihívások is befolyásolják a piacot. Kína igyekszik csökkenteni az amerikai szójaimporttól való függését, és fokozza a kanadai repceolaj behozatalát, még magas vámok mellett is. Ukrajna repcetermelése a háború miatt csökken, míg Oroszország fokozza az olajosmag-termesztését, mert ezek exportja számára előnyösebb. Az EU repceimportja jelenleg vezető szerepet tölt be, ám Kína is egyre nagyobb szereplővé válik. A növekvő globális kereslet hatására magas árak alakulnak ki, ami a hazai piacon is drágulást eredményez. Ugyanakkor az EU-ban már nem bővíthető jelentősen a repceterület, mivel minden alkalmas földterület már be van vetve. Ezzel szemben Ukrajna, Oroszország és az USA esetében van bővítési potenciál, ám ezek a területek jóval alacsonyabb hozamot biztosítanak, így a termelésnövekedés korlátozott marad – fogalmazott.


Az alacsonyabb hozamok és a stabil kereslet miatt a repcemag hiánycikk marad az EU-ban. A repceolaj ára emelkedik, míg a szójaolaj ára csökken, hiszen a szójaolajból világszerte túlkínálat van. Az olajpogácsa ára is csökken a stagnáló állatállomány és a visszaeső takarmánykereslet miatt.

A repcemag ára továbbra is felfelé ível, míg a gabonaárak csökkenő tendenciát mutatnak. Így a repce, mint olajos növény egyre vonzóbb alternatíva a termelők számára. Bickert szerint, amíg a szintetikus üzemanyagok előállítása nem válik gazdaságossá, a repce kiemelten fontos szerepet tölt be a fenntartható energiaforrások piacán.

Forrás: Horváth Attila/Agroinform

Indexkép: pixabay.com