A sikeres növénytermesztésben kulcsszerep jut a fajtaválasztásnak. A nemesítési irányokról és a repcehibrid-választás előremutató koncepcióiról kérdeztük a szakembereket. A genetikai előrehaladás mérhető, a már alapkövetelménynek számító betegségellenálló hibrideken túl szóba kerültek a szélsőségek ellenére termésbiztonságot nyújtó, a rovarkártevőkkel szemben ellenálló vagy a nitrogénhatékony hibridek, illetve a betakarítási veszteségek minimalizálását szolgáló kipergésellenálló fajták. Az eltérő virágzási idejű repcéket tartalmazó keverék, vagy a nagyon kései vetésre alkalmas hibridek szintén új alternatíva a kockázatok csökkentésére.

repce

Sólyom János, a Corteva Agriscience vetőmag termékmenedzsere – fotó: Agroinform.hu

Sólyom János, a Corteva Agriscience vetőmag termékmenedzsere a hibrid és az ahhoz tartozó technológia egységében hisz. Visszatekintve az elmúlt évekre, olyan körülmények voltak, amelyek nem segítették az őszi káposztarepce termesztési kedvet a gazdálkodók körében. Ezt jelzi, hogy jelentősen lecsökkent a növény vetésterülete hazánkban. Ha a termelő mégis repce termesztésre adja a fejét, akkor számítania kell olyan környezeti hatásokra, amelyek nehezíthetik a dolgát. Ilyen például az, hogy ha az aszályos nyarak ellenére sikerül előkészíteni az aprómorzsás talajt, akkor a csapadék kulcsfontosságú lesz a vetés időpontjának megválasztása szempontjából, ami ezáltal elhúzódhat időben, s a késői vetésre alkalmas hibridet érdemes választani− olyat, ami gyors korai fejlődési eréllyel rendelkezik, és ami hatékonyan ki tudja használni az enyhe október-novemberi napsütéses napokat a növekedéséhez. Tavasszal kerül előtérbe a hibrid adaptációs képessége, az, hogy mennyire képes tolerálni az egyre gyakrabban jelentkező csapadékhiányt, ami akár már a tél folyamán is jelentkezhet, és kitarthat márciusig.

A viszontagságos június−július pedig a viharos időjárással teszteli a repce szárszilárdságát és pergésellenállását, nehezítve a betakarítás időzítését. A megfelelő hibrid kiválasztása mellett legalább ilyen fontos a termesztéstechnológia tudatos megtervezése és alkalmazása. A repce sikeres termesztéséhez elengedhetetlen a talajelőkészítés, a vetésidő pontos megválasztása, a tápanyag-utánpótlás optimalizálása, valamint a növényvédelem időzítése és hatékonysága.

A precíziós gazdálkodás eszközei lehetőséget adnak arra, hogy a gazdálkodók célzottan reagáljanak a környezeti kihívásokra. A technológiai újítások alkalmazása nemcsak a termésbiztonságot növeli, hanem hozzájárul a költséghatékonysághoz és a fenntartható gazdálkodáshoz is. A repce tehát akkor válik igazán jövedelmező kultúrává, ha a szélsőséges időjárást jól toleráló hibridben lévő genetikai potenciált a korszerű technológia is támogatja. Nemesítőink és gazdálkodók közös érdeke, hogy a fenti időjárási körülmények között sikeresen termeszthető repcehibridek szerepeljenek a portfólióban. Két éve került bevezetésre az őszi káposztarepcék legújabb generációja kifejezetten amiatt, mert kísérleteik alapján azt tapasztalták, hogy ezek a hibridek a kedvezőtlen körülmények ellenére is megállják a helyüket.

repce

Kismányoky András, a KWS Magyarország Kft. olajnövények termékmenedzsere – fotó: Agroinform.hu

Kismányoky András, a KWS Magyarország Kft. olajnövények termékmenedzserének véleménye szerint a jól megválasztott repce hibridek jelentősége egyre fontosabbá válik a termesztés-technológiában. A hangsúly a rövid távú hozammaximalizálásról az ellenálló-képességre, hatékonyságra és alkalmazkodóképességre helyeződik át. A repce nemesítésében elért genetikai előrehaladás egyértelműen mérhető. A jövő azonban mindig új kihívásokat támaszt a repce termesztésével szemben, ezért a növénynemesítésnek kulcsszerepe van olyan hibridek előállításában, amelyek alkalmazkodnak a változó körülményekhez. Kihangsúlyozta: az őszi káposztarepce növényvédelmi technológiájában a rovarkártevők elleni védekezés kulcsfontosságú. A nemesítési célokban ma már a rovarkártevőkkel szembeni ellenállóképesség is kiemelt helyen szerepel. A hatóanyag kivonások kihívások elé állítják a repcetermesztőket, ezért a rovarkártételnek jobban ellenálló hibridek jelentősége is felértékelődik. A repce egyik legkorábbi kártevője a nagy repcebolha, amely egész Európában komoly gondot jelent. Az imágó és a lárva alak is kártevője a repcének. Imágó ellen jelenleg csak rovarölőszeres védekezés áll rendelkezésünkre, genetikai védelem nem. A kiterjedt nemesítési munkánk eredménye azok a hibridek, amelyek erős genetikai védelmet nyújtanak a lárvákkal szemben.

A nitrogénfelhasználás hatékonyságának növelése a repcetermesztésben elengedhetetlen a fenntartható mezőgazdasági fejlődéshez. A termőhelyi adottságok, időjárás és egyéb jogszabályi előírások mind hatással vannak a repce terméspotenciáljának kiaknázásában. A technológiai fejlesztések, az agronómiai gyakorlatok és a nemesítésben elért genetikai újdonságok együttes alkalmazása hozzájárul a hatékony tápanyagfelhasználás optimalizálására, javítva a repcetermesztés termelékenységét. Vizsgálataikban meghatározzák azokat a hibrideket, amelyek magas terméspotenciállal rendelkeznek optimális körülmények között és azokat, amelyek a legkisebb termésveszteséggel reagálnak korlátozott N-hatóanyag-hozzáférés esetén. A nitrogénhatékony hibridek vetésével a termőhely terméspotenciálja nem megfelelő nitrogénellátási körülmények között is kihasználható.

repce

Dr. Szűcs Péter, a Limagrain Hungária Kft. termékfejlesztője – fotó: Agroinform.hu

Dr. Szűcs Péter, a Limagrain Hungária Kft. termékfejlesztője szerint a nyereséges repcetermesztés kulcsa a növény igényeinek tudatos és szakszerű kiszolgálása, ami csak megfelelő szakmai felkészültséggel és korszerű technológiai háttérrel valósítható meg. A cél, hogy a repcehibridekben rejlő genetikai potenciált a lehető legnagyobb mértékben kiaknázzuk – még változó környezeti és technológiai körülmények között is. A termesztés során a növényeket érő biotikus (élő kórokozók, kártevők) és abiotikus (időjárás, talajviszonyok) stresszhatások gyakran jelentős különbséget okoznak a potenciális és a ténylegesen betakarított termés között. A fajtaválasztás célja, hogy a genetika erejét kihasználva ezt a különbséget minimalizáljuk.

A megfelelő genetikai háttérrel rendelkező hibridek képesek ellensúlyozni a termesztési kihívásokat, kiegészítve az agrotechnikai és növényvédelmi beavatkozásokat. Napjainkban, amikor a termelési költségek meredeken emelkednek, és a kémiai növényvédelem lehetőségei szűkülnek, a genetikai megoldások felértékelődnek. Ilyen megoldások többek között a kipergés ellenállóság, a tarlórépa-sárgaságvírussal szembeni rezisztencia, a fóma rezisztencia, a hatékony nitrogén hasznosítás, a szklerotíniával szembeni tolerancia és a herbicid rezisztencia is.

Repcehibridjeik többféle, egymást kiegészítő tulajdonságot hordoznak, amelyek révén nagyfokú genetikai biztonságot nyújtanak a teljes tenyészidőszak során. Nemesítőik célzott keresztezési és szelekciós módszerekkel olyan hibrideket állítanak elő, amelyek megbízható teljesítményt nyújtanak különböző termesztési helyzetekben és segítenek megőrizni a termésmennyiséget a változékony körülmények között is. A jövőorientált fajtaválasztás tehát nemcsak a terméspotenciál kiaknázását szolgálja, hanem a termesztés biztonságát és fenntarthatóságát is.

repce

Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere – fotó: Agroinform.hu

Balogh László, a Lidea Hungary Kft. termékmenedzsere kiemelte: Egy-egy új repcehibrid nemesítése legalább tíz évet vesz igénybe, így a nemesítőknek már jóval a piaci bevezetés előtt meg kell jósolniuk, milyen kihívások elé állítja majd a termelőket a jövő. Magyarországon is egyre gyakoribbak a vegetáció alatti szélsőséges időjárási jelenségek, ezért a fejlesztések középpontjában évek óta a hibridek stressz- és aszálytűrő képességének növelése az egyik meghatározó elem, amiben jelentős eltérés van a fajták között.

Felértékelődtek azok a megoldások, hibrid jellemzők, amelyek fenntartható módon járulnak hozzá a termesztés biztonságának és jövedelmezőségének növeléséhez. A környezettudatosabb gazdálkodás és a hatékonyabb növényvédelem miatt elvárás a betegségekkel szembeni minél erősebb genetikai ellenállóképesség. Az új hibridek esetében pl. a TuYV vírus és a fómás levélfoltosság elleni rezisztencia, kiemelkedő tolerancia mára alapkövetelménnyé vált.

Jelentős előrelépés történt a kipergéssel szembeni ellenállóság növelésében, ami egyre inkább előtérbe kerül a betakarítási veszteségek minimalizálása érdekében. Sokat ígérő új és már működő fejlesztés az eltérő virágzási idejű repcéket tartalmazó keverék vetése, ami biológiai megoldással segít a repcefénybogár elleni hatékonyabb védekezésben és emellett kíméli a beporzásban hasznos rovarokat. Egyes hibridek amellett, hogy kiemelkedő termőképességgel rendelkeznek igazolhatóan jobban hasznosítják a felvett nitrogént, mint más fajták. Ilyen hibridek választása lehetőséget ad a termelőknek arra, hogy optimalizálják a kijuttatott nitrogén mennyiségét – ezáltal nemcsak költséghatékonyabban gazdálkodhatnak, hanem a környezeti terhelést is csökkenthetik. Ezek közül elérhetők már olyanok is, amelyek emellett még kiemelkedő alkalmazkodó-képességgel is rendelkeznek így növelve a termesztés biztonságát a gazdálkodók számára. Az őszi káposztarepce fajtaválasztás tehát ma már nemcsak a terméshozam kérdése, hanem hosszú távú stratégiai döntés. A megfelelő hibridek és megoldások tudatos választása elengedhetetlen a sikeres, jövedelmező és fenntartható repcetermesztés érdekében.

repce

Molnár Márk, a RAPOOL Hungária fejlesztője – fotó: Agroinform.hu

Molnár Márk, a RAPOOL Hungária fejlesztője kifejtette: A változó és egyre kiszámíthatatlanabb klíma miatt a sikeres repcetermesztés minden eddiginél nehezebbé vált. Az egyre gyakoribb nyári aszályok megnehezítik az őszi repce megfelelő időben történő vetését, míg a virágzás idejére eső perzselő hőség a becők fejlődését és végső soron a terméshozamot veszélyezteti.

A problémára teljesen új megoldást kínál az új hibridszegmensük, amely elsőként jött létre őszi és tavaszi repce keresztezéséből. A szegmens létrehozása választ jelent a gazdálkodók által manapság tapasztalt, egyre szélsőségesebb és kiszámíthatatlanabb körülményekre. A céljuk olyan új típusú hibrid kifejlesztése volt, amely áthidalja az őszi és a tavaszi repce közötti rést, lehetővé téve nagy hozamú repce termesztését azokban a régiókban is, ahol az őszi vetése már nem jelent életképes megoldást. Fő előnye a rugalmasabb vetésidő – gyors kezdeti fejlődésének köszönhetően későbbi vetés is lehetséges, a betakarítás viszont még a hagyományos őszi repce előtt megtörténhet.

A rövidebb, mindössze két hétig tartó vernalizációs igényével jobban alkalmazkodik az enyhébb telekhez, és korábban megindulhat a tavaszi fejlődése. Ezek az új hibridek erőteljes növekedésüknek köszönhetően gyorsabban képesek tartalék tápanyagok tárolására alkalmas biomasszát képezni, ami az erőteljes tavaszi fejlődésük alapja. További előny, hogy két héttel korábban virágzik és hoz becőt, ezáltal elkerülhető a kora nyári aszály és a szélsőséges hőség okozta stressz. Lényegesen rövidebb vegetációs időszakkal és ígéretes terméshozammal rendelkeznek, amely eléri a hagyományos őszi káposztarepcéét. Az új szegmens bevezetése hatalmas lépés afelé, hogy a repcetermesztés a klímaváltozáshoz alkalmazkodjon. Nem ez az egyetlen megoldás, de mindenképpen a kirakós része.

 Összeállította: Gáspár Andrea