Sokan kísértésbe esnek utazás közben, és szép növényeket, hajtásokat vagy magokat hoznak haza külföldről. Ezek azonban gyakran rejtett fertőzést hordozhatnak, még ha egészségesnek is tűnnek. Ilyenek lehetnek például a leander, a citrusfélék, a levendula vagy a kávécserje, amelyek veszélyeztethetik a hazai növényállományt. Emellett bizonyos inváziós fajok, mint a kaukázusi medvetalp vagy az ártéri japán keserűfű súlyos problémákat okozhatnak. Bár mutatósak, érintésük égési sérüléshez vezethet. A japán keserűfű Kelet-Ázsiából származik, de már a Dunántúlon is terjed. Noha télre elfagy, tavasszal még nagyobb erővel hajt ki, miközben kiszorítja a többi növény elől a talaj tápanyagait.
A klímaváltozás hatására egyre több magyar termelő próbálkozik mediterrán növényekkel. A néhány évvel ezelőtti rendkívüli aszály után sokan ironikusan megjegyezték, hogy kukorica helyett datolyát vagy narancsot kellene ültetni – ma már azonban valóban megjelentek hazánkban az első olajfa-ültetvények. A szakemberek kiemelik, hogy a fertőzött növények sokszor olyan országokból származnak, amelyek népszerű utazási célpontok, például Franciaország, Olaszország vagy Portugália.
Az egzotikus növények kedvelőinek nem kell lemondaniuk szenvedélyükről, de nagyon fontos, hogy csak megbízható, engedéllyel rendelkező szaküzletből vásároljanak. A nyaralásról hazahozott növények komoly kockázatot jelentenek: a japán keserűfű például képes betont is áttörni, és úgy terjed, hogy idővel akár a térkövet is felnyomhatja. Legalább olyan nehéz kiirtani, mint a vadszőlőt vagy a bálványfát.
Japán keserűfű (Fallopia japonica) – fotó: Pixabay
„A NÉBIH számára nem a büntetés a legfontosabb, hanem a hiteles tájékoztatás" – ezért is javasolt alaposan átnézni a növények behozatalára vonatkozó szabályokat. Három fő kategóriát különít el a jogszabály: az elsőbe azok a növények és növényi termékek tartoznak, amelyeket egyáltalán nem szabad behozni. Ilyen például a vetőburgonya, a citrusfélék, a szőlő és a termőtalaj.
Több gyümölcsfacsemetére, valamint számos erdészeti és dísznövényre ideiglenes tilalom vonatkozik. Ezeket csak előzetes kockázatelemzést követően, szigorú feltételek mellett lehet behozni.
A második csoportba sorolhatók a vizsgálatköteles termékek, ide tartoznak az ültetésre szánt növények, a legtöbb zöldség- és gyümölcsféle termése, valamint bizonyos vetőmagok. Ezek esetében növényegészségügyi bizonyítvány szükséges, ha a származási ország nem az Európai Unió tagja.
A harmadik kategóriába tartozó termékek esetén nincs szükség növényegészségügyi bizonyítványra. Ilyenek például a banán, a datolya, az ananász vagy a kókusz. Ebbe a csoportba esnek azok a növényi eredetű termékek is, amelyek nem tartoznak a szabályozás hatálya alá, például a nem vetésre szánt gabonafélék – mint a búza és a kukorica –, valamint a különböző feldolgozott áruk, például a szárított, fagyasztott, savanyított vagy aszalt termények.
Forrás: Nébih/MTI
Indexkép: pexels.com