Érdemes átgondolni, mi az, amit a szemétbe dobunk, hiszen lehet, hogy igazi kincset vesztegettünk el. Ilyen például a parafadugó is, amelyik igazi kincs a növényeink számára. Sőt, még a legyek elleni harcban is jó hasznát vehetjük!

A parafadugó sokat tesz a növényeidért

A természetes parafadugók a növényrajongók új kedvencei - tudjuk meg az nlc.hu írásából. A parafadugó ugyanis segít a nedvesség megtartásában, javítja a talaj levegőzését, elvezeti a felesleges vizet, és távol tartja a legyeket.

A parafadugót akár felvághatjuk karikákra, vagy darabokra apríthatjuk és úgy tehetjük a virágcserép aljára, a föld alá, a tökéletes vízelvezetésért. De keverhetjük a földbe, amivel azután megtöltjük a cserepet, hiszen így tovább marad a cserépben a nedvesség. A talaj tetejére is helyezhetünk néhány egész parafadugót, amelyek természetes pajzsként működnek a kártevők ellen.

A parafadugó

  • tovább tartja a talajban a nedvességet,
  • megakadályozza a túlöntözést,
  • elriasztja a kellemetlen bogarakat és emellett még
  • környezetbarát is!

A parafadugót emellett használhatjuk növényjelölőként is a kertben. Fontos, hogy tudjuk, mit hová is ültettünk, vetettünk a veteményesben, ehhez pedig kiválóan fel tudjuk használni a parafadugót. Egy alkoholos filccel írjuk rá, milyen növény van az adott sorban, majd egy hurkapálcával szúrjuk át és szúrjuk a földbe.

De még a komposztba is kerülhet a parafadugó! A parafadugó ugyanis lebomlik a komposztban, sőt, javítja annak szerkezetét is, mivel légáteresztő képessége segíti a komposztálódást. Akkor is számíthatunk rá, ha a komposzt túlságosan tömör, vagy nedves.

Ha pedig sikerül sok parafadugót összegyűjtenünk, aprítsuk fel őket és használjuk az ágyások felszínén mulcsként. Ne feledjük, hogy a parafadugó segít megőrizni a talaj nedvességtartalmát, és gátolja a gyomok növekedését!

Ismerd meg a parafa titkait

A parafadugó a parafatölgy kérgéből készül, mely egy közepes méretű, örökzöld fafajta. A parafatölgy elsősorban Európa dél-nyugati és Afrika észak-nyugati részén honos. Az a különleges kéreg, amely a boros palackokba kerülő dugó alapanyagát adja, azért alakulhatott ki az evolúció során, mert az erdőtüzek által gyakran sújtott régióban különösen jó megoldásnak bizonyult a fák megvédésére - tudjuk meg a vinoport.hu írásából.

Ráadásul a kéreg lefejtésekor a fa nem sérül, így képes a speciális védőrétegét újranöveszteni, hogy az újra szüretelhetővé váljon. A legjelentősebb parafatermelők Portugália, Spanyolország, Algéria, Marokkó, Franciaország, Olaszország és Tunézia, ahol több mint kétmillió hektárnyi területet borít ez a fafajta.

Egy parafatölgy átlagosan száznyolcvan-kétszáz évig él. Első termését huszonöt éves kora körül hozza, amikor magassága eléri a másfél métert, átmérője pedig a hetven centimétert. A fáról első alkalommal eltávolított kérget portugálul desbóia-nak nevezik. A szűzparafa rendszerint túl durva szerkezetű ahhoz, hogy dugó készülhessen belőle, ezért ezt szigetelőanyagnak használják.

Az első szüretet követően csupán kilenc év múlva kerül sor a másodikra. Ebből a kéregből azonban már készülhet úgynevezett tárcsa, amelyet a pezsgős és kétlapkás dugókhoz használnak fel. Csak a harmadik hántolásnál lehet róla olyan réteget leválasztani, amely alkalmas a boros dugók alapanyagának. A műveletet 9 évenként kell megismételni a megfelelő minőség érdekében.


A szüretelés kézzel történik és igazán nagy szakértelmet kíván, hogy a fa ne sérüljön meg közben. A kéreg leválasztására mindig abban az időben kerül sor, amikor a fa növekedési életciklusa a legaktívabb, ez Portugáliában május közepétől augusztus elejéig tart.

A parafa igazi természeti csoda

Egyetlen parafa dugóban körülbelül 800 millió sejt van. A sejteknek köszönhető, hogy a parafa könnyű, vízhatlan és a különböző gázok is csak minimálisan tudnak közlekedni rajta keresztül. De szintén a sejtek miatt rugalmas és sűríthető, hang- és hőszigetelő, ellenáll a tűznek, valamint a kopásnak és morzsolódásnak is. 

A parafák kiválóak a levegő tisztítása terén is. Csak Portugáliában 4,8 millió tonna széndioxidot nyelnek el évente, amely öt százaléka az ország teljes kibocsátásának.


parafadugó

A parafadugó nagyon hasznos a kertünkben. Fotó: Shutterstock


1,3 hektár parafa erdő, amely egy tonna parafa dugót ad évente, két tonna széndioxidot dolgoz fel. A parafaerdőknek ugyancsak nagy jelentőségük van termőterületeik talajvédelmében azáltal, hogy megkötik azt, így gátolva az elsivatagosodás folyamatát.

A parafadugó története

A francia borkészítők a 17. század közepéig nem használtak parafadugót. Ehelyett olajos rongyot tömtek az üveg nyakába. Állítólag a XVIII. század végén Dom Perignon, egy francia bencés apátság pincemestere zárta le először parafadugóval habzóboros palackjait. Az ilyen dugók tömegtermelése az ezernyolcszázas években kezdődött.

A XIX. században a parafa lenolajjal vegyített porával vitorlákat impregnáltak, de ekkor fejlesztették ki az első parafa szigetelő- és padlóburkoló lapokat is. Hő- és hangszigetelőként is igazán népszerű lett. Például a Titanic elsüllyedése után még hetekig úsztak az óceán hullámain a szerencsétlenül járt hajó hűtőházának parafa táblái.


A két világháború között a PVC miatt a parafa sokoldalú felhasználása szinte feledésbe merült, majd a hatvanas években, a természetes anyagok divatjával kezdődött újra.

Manapság azonban már nem olyan egyértelmű mint korábban, hogy az igazán jó minőségű borhoz csakis parafadugó dukál. Egyre gyakoribb ugyanis az üvegekre csavarható fémkupak, melyek először a XX. század végén jelentek meg, leginkább a nem túl jó minőségű borok esetében. Az igaz ugyan, hogy a fémkupak nem tud belemorzsolódni az üvegbe, és könnyebb annak lezárása is, miután kinyitottuk, de sokan mégis úgy vélik, az igazán jó bor megkívánja, hogy parafadugóval zárják le az üvegét. Különösen a vörösborok esetében, melyek savtartalma magasabb, és ezért a szellőző parafadugó által beengedett oxigén finomabbá teszi a bor ízét.

A parafadugó tehát igazi kincs, így semmi esetre se dobjuk ki!